2020. szeptember 20. vasárnapFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Élő Bolygó jelentés: megdöbbentő, mennyire lecsökkentek a gerinces fajok populációi

összefoglaló 2020. szeptember 14. 09:41, utolsó frissítés: 10:33

A legjobban az édesvízi fajok érintettek. Európában nem olyan rossz a helyzet, de Latin-Amerikában a csökkenés drámai: 94 százalékot ért el.


Megdöbbentő mértékben, 68%-kal zsugorodtak a gerinces fajok populációi az utóbbi évtizedekben - állapítja meg a WWF friss, szeptember 11-én publikált Élő Bolygó Jelentése. A 83 oldalas jelentés kidolgozásában 125, egyetemen vagy civil szervezetben dolgozó szakértő dolgozott 61 intézményből.

A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A jelentés 2020-as kiadásában világosan látható: a természet felbolydult, és Földünk egyértelmű vészjelzésekkel figyelmeztet erre.

„Rendszerszintű változásra van szükség az élelmiszer-termelésben, az energia előállításában, tengereink kezelésében és a nyersanyagok felhasználásában. De mindezek felett leginkább a hozzáállásunkon kell változtatni: ahelyett, hogy a természetre úgy tekintünk, hogy 'jó, ha van', el kell fogadnunk végre, hogy a legnagyobb és egyetlen szövetségesünk az egyensúly helyreállításában” – fogalmaz David Attenborough természettudós, a WWF nagykövete. Attenborough rámutatott: az új geológiai korszakba érkeztünk, az antropocénbe, amelyben az emberiség dominálja a Földet. Ugyanakkor remény is van rá, hogy megtanulhatunk a bolygónk őrzői lenni. Ez azt feltételezné, hogy perspektívát váltsunk. "Elmúlt a tisztán nemzeti érdekek ideje, a nemzetköziségnek kell lennie az irányadónknak" - írta a jelentést kísérő esszéjében. Hozzátette: a gazdag nemzeteknek, mivel sokkal többet vettek el a bolygó kincseiből, ideje visszaadni azokat, és nagyobb egyenlőséget elérni.

A természettől való elidegenedésünk egyik komoly megnyilvánulása az egész világot érintő koronavírus-járvány, ami egyértelműen rámutat az emberek és a bolygó egészsége közötti összefüggésekre és arra, hogy nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk - áll a WWF Magyarország közleményében.


Az idei Élő Bolygó Jelentésből kiderül: az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20811 populációja döbbenetesen nagy mértékben, átlagosan 68%-kal zsugorodott. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a vizes élőhelyek mintegy 90%-a eltűnt, a megfigyelt 3741 édesvízi populáció (944 emlős-, madár-, kétéltű, hüllő- és halfaj) pedig átlagosan 84%-kal lett kisebb.
>> Magyar nyelvű összefoglaló >>

Közel a pont, ahonnan nincs visszatérés?

A jelentést készítő Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) rámutat, hogy mindazok az ember okozta változások a természetes környezetben, amelyek növelik a világjárványok esélyét - mint amilyen a földterületek használatának megváltozása és a vadon élő állatfajokkal való kereskedelem -, ugyancsak hozzájárulnak meghatározó tényezőként a gerinces fajok populációinak drámai csökkenéséhez - áll a WWF Románia közleményében.

"Az Élő Bolygó Jelentés 2020 rámutat arra, ahogyan a természet ember általi, felgyorsított rombolása nemcsak a vadállatok populációira van katasztrofális hatással, hanem az emberi egészségre is, sőt: életünk minden aspektusára" - nyilatkozta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi vezérigazgatója.

"A pusztító erdőtüzek, a klímaválság, a pandémia mind olyan vészjelzések, amelyekkel a természet felhívja a figyelmünket, hogy nagyon közel kerültünk egy olyan ponthoz, ahonnan már nincs visszatérés. A kérdés az, hogy most hová nem akarunk visszatérni? Mert folytathatjuk a természet pusztítását, és azokét az elemekét, amelyektől az egészségünk és jóllétünk függ. Vagy választhatjuk azt, hogy nem térünk vissza ahhoz a normalitáshoz, amely már több évtizede nem működik. Tudnánk alkotni egy új normalitást, a természet javára és az emberek javára" - tette hozzá Dr. Orieta Hulea, a WWF Románia főigazgatója.

Fajok a kihalás szélén

A kihalás szélén álló fajok között van a nyugati síkvidéki gorilla, amelynek populációja 87%-os veszteséget szenvedett 1994-2015 között. A faj egyedei a Kongói Demokratikus Köztársaságban élnek a Kahuzi-Biega természetvédelmi rezervátumban, ám az illegális vadászat miatt drasztikusan lecsökkent a számuk. Egy másik, még drámaibb visszaszorulást elszenvedett faj az afrikai szürkepapagáj (jákópapagáj): Ghána délnyugati részén 99%-kal csökkent a populáció mérete 1992-2014 között. A fő ok a kisállatkereskedelem és az élőhelyek visszaszorulása.

Az édesvizi fajok közül - amelyek eleve a leginkább érintett fajcsoport - a kínai Jangce folyóban élő tokhal, amelynek 97%-kal csökkent az állománya 1982-2015 között, elsősorban a migrációs útvonalát felszabdaló gátak miatt.

A viza migrációjának zavartalansága kulcsfontosságú a szaporodás sikeressége szempontjából, emelte ki Cristina Munteanu édesvízekért felelős projektmenedzser. (A viza a Kaszpi- és Fekete-tengeri medencében őshonos, a valódi tokfélék családához tartozó halfaj, a WWF Románia számos projekttel járult hozzá a veszélyeztetett faj romániai védelméhez, például szorgalmazták a halászata betiltását, a populáció monitorozását, és mesterséges visszatelepítési kciókat is szerveztek - szerk.megj.) Hiába védik egyéb intézkedésekkel, például halászatuk korlátozásával ezeket a fajokat, ha nincs egy számukra fizikailag járható folyosó az otthonukul szolgáló folyón, amin keresztül eljuthatnak a szaporodóhelyeikre.

A jelentést az ENSZ 75. Közgyűlése előttre időzítették, ahol többek között a fenntartható fejlődési célok megvalósulásának ütemét, a Párizsi Egyezményt és a Biodiverzitási Egyezményt tekintik át a világ országainak vezetői. Közösen a gazdasági szférával és a civil szervezetekkel egy olyan keretet kell kidolgozniuk, amely a 2020 utáni időszakra érvényes, közös alapokon nyugvó egyezményt tesz lehetővé az emberek és a természet érdekében - áll a WWF Románia közleményében.

>>A jelentés román nyelvű összefoglalója >>




Bizonyíték: javában zajlik a hatodik kihalási hullám

Robin Freeman, a jelentés vezető szerzője azt hangsúlyozta, úgy tűnik, hiába beszélünk már 10-20 éve a folyamatos populációcsökkenésről, nem sikerült igazán tenni ellene. "Ez frusztrál és felháborít. Ülünk az íróasztalunknál, összesítjük a statisztikákat, ám ezeknek valódi, életeket befolyásoló implikációi vannak. Nagyon nehéz kommunikálni a tényt, hogy mennyire drámaiak egyes populációk csökkenése" - idézte a tudóst a The Guardian.

A legnagyobb mértékű csökkenés Latin-Amerika és a Karib-tenger térségében tapasztalható, itt átlagosan 94%-ot zsugorodtak a gerincesek populációi, közülük is a hüllők, halak és kétéltűek a leginkább érintettek az ökoszisztémák túlhasználása, az élőhelyfragmentáció és betegségek miatt.

Afrikában és az Ázsia-Csendes-óceán régióban 65-45%-ot csökkentek a populációk. Európa és Közép-Ázsia gerinces populációi 24%-os visszaesést szenvedtek el, míg Észak-Amerikában 33% az arány.

Szakértők szerint az Élő Bolygó Index további bizonyíték arra, hogy zajlik a hatodik kihalási hullám a Földön: egymillió fajt fenyeget kihalás az emberi tevékenység (elsősorban az erdőirtások és a vadvilág élőhelyeinek termőterületté vagy legelővé alakítása) miatt az ENSZ erről szóló tavalyi jelentése szerint.

Az Élő Bolygó Jelentés szerzői arra is rámutatnak, hogy a Föld jégmentes területeinek 75%-át jelentősen átalakította az emberi tevékenység, és 1700 óta a vizes területek 90%-a eltűnt. Ezt műholdképek alapján elemezték ki. Gyakorlatilag a 25%-ot kitevő "vadon" - nem feltétlenül erdőség, hanem olyan terület, amely mentes az emberi beavatkozástól - szinte kizárólag Oroszország, Kanada, Brazília és Ausztrália bizonyos térségeit fedi le.

Mike Barrett, a WWF tudományos igazgatója szerint sürgős és azonnali cselekvésre van szükség az élelmiszeripari és agrárszektorban. Kezdetként az erdőirtást kellene azonnali hatállyal kiiktatni, "ez vitán felül létszükséglet", fogalmazott.

"Éppen azon vagyunk, hogy letöröljük a Föld Színéről a vadvilágot, eltüzeljük az erdőinket, beszennyezzük és túlhalásszuk a tengereinket, és az utolsó érintetlen térségeket is tönkretegyük. Zátonyra futtatjuk saját világunkat - az egyetlen helyet, amit otthonunknak nevezhetünk -, kockáztatva egészségünket, biztonságunkat és a Földön való túlélésünket" - jelentette ki Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója.

Aggasztó az is, hogy a növényvilág és a gerinctelenek populációi is visszaszorulóban: a növényfajok egyötödét és félmillió rovarfajt fenyeget kihalás.





A jelentésben ugyanakkor jó hírek is vannak, amelyek azt igazolják, hogy megfelelő és szakszerű beavatkozással és közpolitikákkal megfordítható bizonyos fajok kihalási folyamata. Például az ausztráliai feketefarkú cápa és a nepáli tigrisek populációja annak jeleit mutatja, hogy regenerálódik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >