2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Környezetvédelemből megbuktunk. Pótvizsgafeladat: a bolygó 30%-a váljon védett területté

háttér 2020. szeptember 17. 18:54, utolsó frissítés: 2020. szeptember 18. 13:22

Vissza kell állítani, amit leromboltunk, kevesebb húst enni, pandémia után a zöld gazdaságot fejleszteni - 2021-ben fogadják el az új akciótervet a biodiverzitás megőrzésére.


Az emberiség kudarcot vallott a biodiverzitás megőrzésében, a 2010-ben eltervezett, 2020-ig megvalósítandó természetvédelmi lépések megvalósítása nagyrészt elmaradt - néhány nappal a WWF Élő Bolygó Jelentésének megjelenése után újabb globális figyelmeztetést intézett a tudományos közösség a közvéleményhez és a döntéshozókhoz.

A világ országainak az elmúlt években egyetlen egyet sem sikerült teljesítenie maradéktalanul a nemzetközi aichi célkitűzésekből - állapítja meg az ENSZ új, a biodiverzitás helyzetét áttekintő jelentése (Global Biodiversity Outlook 5).



A cselekvés elmaradása aláássa a klímaválságról szóló párizsi egyezmény által lefektetett célok és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesülését - figyelmeztet a világszervezet.


A természetrombolást és a biodiverzitás csökkenését lelassítani hivatott aichi célokat 2010-ben 193 ország fogadta el. Az azóta eltelt évtizedben voltak ugyan szórványos előrelépések bizonyos részterületeken, de az összkép sötét: a természetes élőhelyek továbbra is gyors iramban tűnnek el, és nagyon sok fajt kihalás fenyeget az emberi tevékenységek miatt. Sem a szennyezés mérséklését nem csökkentettük, és a kormányaink továbbra is olyan környezetromboló ágazatokat támogatnak állami szubvenciókkal, mint az intenzív mezőgazdaság, halászat vagy a fosszilis tüzelőanyagok használata.

A húszból hat cél valósult meg, legalábbis részben: a létfontosságú biodiverzitási területek 44%-a védetté vált, ami 2000-hez képest 29%-os növekedést jelent. Az invazív fajok terjedésének megállításában is voltak sikerek, közel 200 ilyen fajt sikerült visszaszorítani. Ugyanakkor a kormányzatok továbbra sem védik a szárazföldi vizes területek 17%-át és a tengeri élőhelyek 10%-át - ezek lennének az Aichiban megígért célszámok.

Mi is ez a húsz cél?

2020-ig (ahol nincs egy korábbi dátum megemlítve) a következőknek kellett volna teljesülniük:

1) általános tájékozottság legyen jellemző (globálisan) a biodiverzitás értékeiről, fenntartható használatáról és a megőrzéséhez szükséges intézkedésekről; 2) a biodiverzitás mint érték szerepeljen az országos és helyi fejlesztési stratégiákban, tervezési és monitoring procedúrákban; 3) számolják fel a biodiverzitásra káros kezdeményezéseket, dolgozzák ki és alkalmazzák a biodiverzitást fenntartható módon használó pozitív kezdeményezéseket; 4) a kormányok, vállalatok és más érintettek minden szinten tegyenek azért, hogy a termelés és fogyasztás fenntartható legyen; 5) csökkenjen felére vagy közel nullára a természetes élőhelyek felszámolása, beleértve az erdők kiirtását;

6) szűnjön meg a túlhalászat, minden veszélyeztetett fajra dolgozzanak ki megfelelő védelmi intézkedéseket; 7) minden mezőgazdasági, halászati és erdészeti tevékenység fenntartható módon, a biodiverzitás megőrzésével működjön; 8) a környezetszennyezés mértékét olyan szintre kell csökkenteni, hogy ne károsítsa az ökoszisztémák működését és a biodiverzitást; 9) a legkárosabb invazív fajokat kordában kell tartani vagy felszámolni, minden ilyen fajt beazonosítani és megelőzni terjedésüket; 10) 2015-ig minimalizálni kell a korallzátonyok és más, a klímaváltozásnak és az óceánok savasodásának kitett ökoszisztémák további antropogén eredetű rombolását;

11) legyen védett terület a szárazföldi vizes élőhelyek 17%-a, valamint a tengeri élőhelyek 10%-a; 12) a veszélyeztetett fajok kihalásának folyamatát fordítsák vissza; 13) a haszonnövények és haszonállatok genetikai sokféleségét tartsák fenn; 14) a legfontosabb szolgáltatásokat nyújtó ökoszisztémákat vissza kell állítani és megőrizni, figyelembe véve a nők, őslakos és helyi közösségek, szegénységben élők és más sérülékeny társadalmi kategóriák igényeit; 15) erősítsék meg az ökoszisztémák rezilienciáját, állítsák vissza a leromlott állapotú ökoszisztémák legkevesebb 15%-át;

16) 2015-ig léptessék életbe és alkalmazzák a Nagojai Jegyzőkönyvet a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről; 17) 2015-ig minden ország fogadjon el egy hatékony biodiverzitási stratégiát és akciótervet; 18) az őslakos és helyi közösségeknek a biodiverzitás megőrzésére és fenntartható használatára vonatkozó tudása és gyakorlata legyen tiszteletben tartva és integrálják ezeket a jogrendbe minden szinten; 19) a biodiverzitásra vonatkozó tudományos tudásalapok és technológiák váljanak széles körben ismertté és alkalmazzák azokat; 20) növeljék a 2011-2020-ra kidolgozott biodiverzitási stratégiai terv megvalósítására szánt költségvetési forrásokat.

A húsz célt egyébként 60 elemre bontották; e 60 részcél közül 7 teljesült, 38 esetében előrehaladás volt tapasztalható, 13 esetében nem volt előrelépés, és két cél kiértékelése ismeretlen - írja a The Guardian.

Nem előre, inkább hátrafele haladtunk?

Az egyik legfontosabb cél, az 5., nem teljesült: az erdőirtás lassult ugyan, az utóbbi 5 évben a harmadára csökkent ahhoz képest, mi volt a helyzet 2010 előtt, de a biodiverzitásban gazdag ökoszisztémák degradációja és fragmentációja a trópusokon tovább folytatódott.

Nem sikerült megállítani és visszafordítani az érintetlen területek és vizes élőhelyek eltűnését sem; az édesvízi ökoszisztémák továbbra is kritikusan veszélyeztetettek.

A halászat esetében is nemhogy javult, hanem romlott a helyzet: az utóbbi évtizedben egyharmaddal nőtt a túlhalászott tengeri állományok aránya, és ráadásul sok olyan faj is veszélyeztetetté vált a halászat miatt, amelynek egyedei nem célpontok, hanem a fenntarthatatlan mértékű járulékos fogások áldozatai (pl. belegabalyodnak a halászhálókba).

A környezetszennyezés is nőtt, és továbbra is rombolja az ökoszisztémákat és a biodiverzitást az egész világon, állapítja meg a jelentés. Közel 260 ezer tonna műanyag részecske gyűlt fel az óceánokban, aminek végzetes, még nem teljesen feltárt hatásai lehetnek a tengeri ökoszisztémákra. Az elektronikai hulladék mennyisége is aggasztó, ennek növekedését is a fogyasztás mértéktelensége okozta.

A korallzátonyok több mint 60%-a veszélyben van, és ezért közvetlenül a túlhalászat és a destruktív gyakorlatok, például a partvidéki beruházások, felelőtlen fejlesztések a felelősek, de általános kedvezőtlen tényezőként az ember okozta klímaválság és az óceánok savasodása is szerepet játszik.

Nem sikerült megvédeni azokat a létfontosságú ökoszisztémákat sem, amelyek tiszta vizet, orvosságot és megélhetést biztosítanának az őslakos közösségeknek és a szegénységben élőknek. A létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások visszaesése aránytalanul jobban sújtja a nőket és a sérülékeny közösségeket - állapítja meg a jelentés.

David Cooper, a jelentés vezető szerzője, az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének főtitkár-helyettese különösen aggódik amiatt, hogy iszonyú mennyiségű közpénz megy el a biodiverzitást romboló intézkedésekre, szubvenciókra, miközben nagyon kevés a természetvédelemre fordított összeg.
Ugyanakkor előrelépés, hogy 48 fajt sikerült megmenteni a kihalástól, ami reményt ad arra, hogy ha a megfelelő közpolitikai intézkedéseket meghozzák és alkalmazzák, akkor azok igenis működni tudnak - mutatott rá Cooper. Szerinte a célok túlnyomó részét azért nem sikerült elérni, mert bizonyos kormányok egyszerűen nem értették meg, milyen léptékű problémákról van szó, és bár volt bennük jószándék, a témákat az adott szakminisztériumokra bízták, és nem vitték átfogó szintre, a legfelsőbb döntéshozói fórumokat is bekapcsolva.

A biodiverzitás-megőrzés nem "nice to have", hanem "must have"

Ha ez egy iskolai teszt lett volna, a világ megbukott volna rajta – mondta Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ biológiai sokféleség egyezményének főtitkára. Válaszúton van az emberiség, és a tét többek között az, hogy a jövő generációinak mi marad a természet világából. Az ökoszisztémák mindegyike veszélyben van, és minél fenntarthatatlanabbul aknázza ki az emberiség a természetet, és nem ismeri el, hogy milyen fontos szerepet játszik az emberek számára, annál jobban aláássuk saját jóllétünket, biztonságunkat és fejlődésünket - fogalmazott a tanzániai származású Elizabeth Maruma Mrema. (Az új főtitkár egyébként a nemzetközi környezetvédelmi jog szakértője, több mint két évtizede dolgozik az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretében, és idén nyáron nevezték ki bizodiverzitási főtitkárnak.)



Inger Anderson, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője „globális bukásnak” nevezte az eredményt. A biodiverzitási célokkal kapcsolatos kudarcunk, hogy megvédjük az otthonunkat, nagyon valóságos következményekkel járt: ide sorolható a koronavírus is, a hatalmas tűzvészek, áradások, az olvadó gleccserek, a példátlan hőség. Többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül a természetet – hangsúlyozta Andersen.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár „a globális partnerség és a politikai vezetés hiányának” tulajdonította a problémát. Mint mondta, a multilateralizmus támadás alatt áll, és ennek példájául hozta fel, hogy az Egyesült Államok kivonult a párizsi klímaegyezményből.

A jelentés szerzői kiemelték: a tanulmánnyal nem elkeseríteni, hanem inkább feltüzelni akarták a kormányokat, hogy tegyenek hathatósabb lépéseket a következő évtizedben az élet sokféleségének megőrzésére. Van némi előrelépés, de nem megfelelő a haladás, sokat kell még tenni. A kulcs a politikai akarat és elkötelezettség elérése – fogalmazott Mrema.

2021-re halasztották a következő évtizedre vonatkozó cselekvési terv elfogadását

Az aichi célokat 2010-2020 között kellett volna elérni. A tudományos és nemzetközi döntéshozói közösség már javában dolgozik azon, hogy a következő tíz évre valóban betartandó és elérendő célokat megfogalmazó új cselekvési terv készüljön.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Feleinek eredetileg most októberre tervezett konferenciáját (COP 15) a koronavírus-járvány miatt jövő évre halasztották. A konferencián a világ vezetői a következő 10 évre szóló cselekvési tervet fognak elfogadni a biológiai sokféleség érdekében: egy új globális megállapodást az emberek és a természet jövőjéért. A megállapodás szövegezése folyamatban van, várhatóan 2021 májusában ülnek össze a döntéshozók megvitatni azt.

A tervezet egyik legfontosabb eleme az a javaslat, miszerint a bolygó 30%-a váljon védett területté - írja a The Guardian.

A világjárvány nemcsak negatívan befolyásolta a biodiverzitásról szóló nemzetközi célok megfogalmazását, hanem egy óriási lehetőséget adott, hiszen egyre több szó esik róla, és arról, hogy az emberi tevékenységek negatív környezeti hatásai hogyan hullanak visza magára az emberiségre, és hogy a biodiverzitás szoros összefüggésben áll az emberi egészséggel.
"Beavatkozásaink az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés, az állattenyésztés növekedése, az élőhelyek fragmentációja révén kitettségbe sodorta a vadállatokat, és közelebbi kapcsolatba sodorta őket az emberekkel, ami a patogének és állati eredetű betegségek lavináját indította el, azok emberről emberre terjedését a kereskedelem és turizmus által, és ezt a kirobbanó világjárványt, amiben jelenleg is benne vagyunk" - nyilatkozta kinevezésekor Mrema a Nature-nek.

"Reméljük, hogy dacára a geopolitikai konfliktusoknak, a természet nevében beszélve sikeresen össze tudjuk kapcsolni az embereket. Az országok önmagukban nem tudnak megbirkózni ezzel a problémával. Nemzetközi összefogásra van szükségünk" - szögezte le a főtitkár. A pandémia utáni gazdasági újraépítésben szerinte minden egyes országnak a zöld gazdaságra és fenntarthatóságra kell fókuszálnia, a kormányok a biodiverzitást prioritásként kell kezeljék, és le kell állniuk az olyan ágazatok támogatásával és ösztönzésével, amelyek a biodiverzitás további rombolásához vezetnek.

Az új célok kidolgozásába - az előző kudarcból tanulva - minden csoportot bevonnak: kiemelt szerep jut a fiataloknak, az őslakos közösségeknek, de az üzleti szférát is bevonták a konzultációkba. Ugyanakkor a jövőben nemcsak a környezetvédelmi minisztériumok feladata lesz a célok teljesülésének nyomon követése, hanem bevonják a kormányok egészségügyi, halászati, erdészeti, fejlesztési és pénzügyi minisztériumait is.

Hat tennivaló, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet



Egy nemzetközi vezető tudományos kutatócsoport beazonosított hat kulcsfontosságú tennivalót ahhoz, hogy a szárazföldi biodiverzitás-veszteség görbéjét "laposabbá" tegyük. Ha a földhasználati gyakorlatokon változtatunk, 2050-re meg lehetne állítani, sőt, visszafordítani a degradációs folyamatot ezen a területen - állítják a kutatók a Nature-ben publikált tanulmányukban.

Ehhez ambíciózus, integrált stratégiára van szükség, amelynek ugyanakkor egy általánosabb, a klímaváltozással is kapcolatos fenntarthatósági erőfeszítésekhez is kapcsolódnia kell (tehát önmagában mindez nem elég):

- a terméshozamok fenntartható növelése;
- a mezőgazdasági termények kereskedelmének növelése, a kereskedelmet gátló akadályok csökkentésével;
- a mezőgazdasági termények veszteségének (az élelempazarlásnak) a csökkentése 50%-kal;
- 50%-kal csökkenteni az állati eredetű élelmiszerek részarányát az emberek étrendjében (kivéve azokat a régiókat - Indiát, Szub-Szaharai Afrikát, a Közel-Keletet, Délkelet-Ázsiát és a csendes-óceáni szigetországokat -, ahol már eleve alacsony az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása);
- a szárazföldi területek 40%-át fokozott védettségi státusba emelni, beleértve a biodiverzitás szempontjából fontos területeket;
- növelni a természetes állapotukba visszaállított területek nagyságát, visszaállítani ily módon 2050-ig a szárazföldi területek 8%-át.

A kutatócsoport forgatókönyveket is kidolgozott, és kimutatták, hogy hatérozott természetóvó intézkedésekkel 2050-re vissza lehetne fordítani a biodiverzitás csökkenését.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja egyébként 2021-2030-at az ökoszisztémák visszaállítása évtizedének nevezte ki.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >