2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ha a hír elterjed, hogy vipera van a városban, akkor minden kígyó vipera lesz

G. L. 2020. október 04. 12:14, utolsó frissítés: 20:48

Láttak egy keresztes viperát Kolozsváron, majd egy kockás siklót, amit szintén viperának hittek, és egyből viperaprobléma lett belőle. Szakembertől tájékozódtunk.


"Egy kicsit fura, hogy a Szamosnak annak az oldalán megjelent a keresztes vipera. Vannak arra felé is erdők, tehát lehet egy élőhelyfolt, de az is lehet, hogy másképp került oda. Nem tudjuk" - magyarázza Sós Tibor biológus, a Milvus Csoport tagja a kolozsvári román nyelvű sajtóban szeptember elején megjelent hírek kapcsán, amik arról szóltak, hogy egy fiatal viperát láttak Kolozsváron az Írisz negyedben.

Kolozsvár környékén kétfajta vipera honos, az egyik a keresztes vipera (Vipera berus), a másik pedig a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis). Keresztes vipera Romániában főleg a hegyvidéken él, de előhely függvényében alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban is találkozhatunk velük. Kolozsvár a keresztes vipera elterjedésének egyik határára épült rá, a Monostor negyeden túl, a Bükk felé kezdődik az élőhelyük.


"Amíg a város nem közeledett a Bükk felé, addig minden rendben volt.

Ahogy kezdték beépíteni a Monostor melletti területeket, egyszerűen elfoglalták a keresztes vipera élőhelyét. Valószínűleg nagyon sok elpusztult, sok elment, de még van néhány. Évente nagyjából 1-2 alkalomról hallunk arról, hogy keresztes viperát láttak. Emlékszem, két évvel ezelőtt például volt egy eset, amikor megmart egy kutyát.



A Wikipedia szerint a keresztes vipera viszonylag rövid, vaskos kígyófaj, testhossza átlagosan 60-90 centiméteres. Pikkelyes bőrének színezete változatos, lehet szürkés, barnás, vöröses alapú, vagy éppen melanisztikus, egyszínű fekete is. Hátán barna, cikcakkos sáv fut végig a tarkótól a farok végéig, amit az oldalakon hasonló színű foltsor kísér. A tarkón jellegzetes X vagy Y alakú mintázat látható, de ez egyes tájegységek populációjában hiányozhat is. A sáv az inkább szürke alapszínű hímek esetében sötétebb, feketésbarna, míg a barnásabb nőstényeknél inkább világos. (fotó: Zdeněk Fric/wikipedia.org)A Wikipedia szerint a keresztes vipera viszonylag rövid, vaskos kígyófaj, testhossza átlagosan 60-90 centiméteres. Pikkelyes bőrének színezete változatos, lehet szürkés, barnás, vöröses alapú, vagy éppen melanisztikus, egyszínű fekete is. Hátán barna, cikcakkos sáv fut végig a tarkótól a farok végéig, amit az oldalakon hasonló színű foltsor kísér. A tarkón jellegzetes X vagy Y alakú mintázat látható, de ez egyes tájegységek populációjában hiányozhat is. A sáv az inkább szürke alapszínű hímek esetében sötétebb, feketésbarna, míg a barnásabb nőstényeknél inkább világos. (fotó: Zdeněk Fric/wikipedia.org)


Mivel az elterjedési határának ez a széle, és maga az életmódja is rejtőzködő, nem gyakran találkoznak vele az emberek. A hegyvidéken is a tavaszi és őszi meleg csalogatja elő őket. A turisták is főleg akkor látnak, amikor egy esős időszak után kisüt a nap, és kiülnek napozni. A tavaszi párzáskor is igénylik a nagyobb meleget. Nyáron viszont, amikor hőség van, sokkal rejtőzködőbbé válnak és elbújnak. Ez történik Kolozsvár környékén is, nyáron alig látnak keresztes viperát, legfeljebb más fajokat, amiről azt feltételezik. A 40 Celsius fok feletetti hőmérsékleten - talajra értve, nem a levegőre - nem bírják" - magyarázta a szakértő. A rákosi vipera a város másik felének közelében, a Szénafüveken őshonos. Marása bár kellemetlen, egyáltalán nem jelent veszélyt az emberre nézve.

"A rákosi vipera elterjedése területe is majdnem beér Kolozsvárig. Csak füves élőhelytípuson él, és még rejtőzködőbb az életmódja, mint a keresztes viperának. A földfelszínén nagyon ritkán lehet megtalálni, általában föld alatt tartózkodnak. Főleg azért, mert ezek a talajok tényleg felmelegednek nyáron. Az is segíti a rejtve maradásukat, hogy a marásuk nagyon gyenge, általában csak duzzanatot okoz, és az a darázscsípéshez hasonlóan fáj, de eddig még nem tudunk olyan halálesetről, amit a rákosi vipera okozott volna" - részletezte Sós.

Keresztes vipera. Arról nincsenek pontos adatok, hogy mekkora a Bükk körül keresztes vipera populációjának a száma. Élőhelyük elsősorban az erdőszéleken és a tisztásokon van, a sűrű erdőkben nem honosok, ugyanis az a környezet túlságosan hideg számukra. (fotó: Józef Kazimierz Sokołowski/wikipedia.org)Keresztes vipera. Arról nincsenek pontos adatok, hogy mekkora a Bükk körül keresztes vipera populációjának a száma. Élőhelyük elsősorban az erdőszéleken és a tisztásokon van, a sűrű erdőkben nem honosok, ugyanis az a környezet túlságosan hideg számukra. (fotó: Józef Kazimierz Sokołowski/wikipedia.org)

A Wikipedia szerint a rákosi vipera alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán a keresztes viperáéra emlékeztető, egyedenként más és más rajzolatú, sötétbarna cikcakkmintázat fut végig, amit az oldalakon hasonló színű foltok kísérnek. A szürke hasoldalt piszkosfehér foltok tarkítják. Létezik egy ún. „babos” változata is, amelynek hátszalagja apró foltokra, „babokra” esik szét. (fotó: Pellinger Attila/wikipedia.org)A Wikipedia szerint a rákosi vipera alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán a keresztes viperáéra emlékeztető, egyedenként más és más rajzolatú, sötétbarna cikcakkmintázat fut végig, amit az oldalakon hasonló színű foltok kísérnek. A szürke hasoldalt piszkosfehér foltok tarkítják. Létezik egy ún. „babos” változata is, amelynek hátszalagja apró foltokra, „babokra” esik szét. (fotó: Pellinger Attila/wikipedia.org)


A herpetológus szerint bár a sajtóban megjelenő hírek azt állították, hogy fiatal állatot észleltek az Írisz negyed környékén, de az igazából egy felnőtt hím volt. Elmondása szerint sokan méteres állatokra számítanak, de ezek igazából a keresztes viperák nem nőnek nagyobbra. A szakértő ugyanakkor helyre tette azt a hírt is, ami már vipera-problémát vizionált Kolozsváron. "Nem sokkal később megjelent még egy hír egy állítólagos viperáról, de az már nem az volt, hanem egy teljesen ártalmatlan kockás sikló. A Szamos városhoz viszonyított felső részén gyakran lehet ezzel a fajjal találkozni. Vizes környezetben él és halakkal táplálkozik, de néha azért elhagyja a Szamos folyását, és megjelenik a zöld területeken.

Ha a hír elterjed, hogy vipera van a városban, akkor minden kígyó vipera lesz"

- kommentálta a szakértő. Elmondása szerint több siklófaj is él Kolozsváron, már a beépített területeken belül is. Ilyen például a rézsikló vagy a vízisikló. Mindkét kígyófaj teljesen ártalmatlan. A 112-es segélyhívót például valószínűleg a vízisikló miatt híják a leggyakrabban, ami egy vízi életmódhoz alkalmazkodott faj, és leginkább békákat eszik.

A Wikipédia szerint a kockás sikló közepes termetű, átlagosan 75-100 centiméteres hosszúságúra megnövő kígyófaj, a nőstények nagyobbak a hímeknél. Alapszíne olajzöldes szürke, amelyet hátán sötétbarna vagy fekete négyzetek tarkítanak, mint azt neve is mutatja. A hasi rész szürkés vagy sárgásbarna sötét mintázattal. Ősszel száraz, meleg helyre vonulnak telelni, ahonnan április közepén bújnak elő. A meleg időszakban szinte sosem hagyják el a vizet, amelyben és amelyen egyaránt kiválóan úsznak. (fotó: Andrei Daniel Mihalca/wikipedia.org)A Wikipédia szerint a kockás sikló közepes termetű, átlagosan 75-100 centiméteres hosszúságúra megnövő kígyófaj, a nőstények nagyobbak a hímeknél. Alapszíne olajzöldes szürke, amelyet hátán sötétbarna vagy fekete négyzetek tarkítanak, mint azt neve is mutatja. A hasi rész szürkés vagy sárgásbarna sötét mintázattal. Ősszel száraz, meleg helyre vonulnak telelni, ahonnan április közepén bújnak elő. A meleg időszakban szinte sosem hagyják el a vizet, amelyben és amelyen egyaránt kiválóan úsznak. (fotó: Andrei Daniel Mihalca/wikipedia.org)

A vízisikló legjobb azonosítójele a tarkó két oldalán látható, nőstényeknél halványabb, hímeknél erőteljesebb színű, félhold alakú, sárga, fehér vagy ritkábban vörös folt, amely azonban számos egyedről hiányozhat. (fotó: Marek Szczepanek/wikipedia.org)A vízisikló legjobb azonosítójele a tarkó két oldalán látható, nőstényeknél halványabb, hímeknél erőteljesebb színű, félhold alakú, sárga, fehér vagy ritkábban vörös folt, amely azonban számos egyedről hiányozhat. (fotó: Marek Szczepanek/wikipedia.org)


A szakember elmondása szerint a keresztes vipera marása az öregek, a betegek és a gyerekek esetében okozhat gondot, és egészséges felnőtt ember általában ellenméreg nélkül túléli. Az jelenthet legfeljebb gondot, ha valaki allergiás a méreg valamelyik összetevőjére. A szakember tanácsa szerint, ha valaki nem allergiás a méregre, akkor nem kell pánikba esnie, de mindenképp orvoshoz kell vele fordulni.

"Egy csomó trópusi fajokra kidolgozott tanácsot ismernek az emberek, ilyen például a seb felvágása, majd a vér kinyomása. Viperamarás esetben ez nem működik, mert relatív kevés mérget nyomnak a harapásba, ami ráadásul nem is vérben, hanem általában a nyirokrendszerben terjed. Ha még el is vágod a szúrás nyomát, akkor csak kinyitod a sebet. Ha megmar egy vipera, akkor lemosod a sebet, hogyha van még méreg a seb szélén, akkor az már ne menjen be, majd lehet hűteni, borogatni, de el kell menni az orvoshoz. És nem azért kell elmenni, mert halálos kimenetelű, hanem mert nem lehet tudni, hogyan reagál ár a test. Nagyon kevés halálesetért felelősek a viperák Európában, még az ellenszert sem adják be automatikusan. Az orvos általában a folyamatot követi végig, hogy milyen stádiumban van a megmart ember, érdemes ellenmérget használni, vagy elég egyéb is. Nem kell pánikba esni. Vannak marások, de létezik ellenméreg is a súlyos esetekre, és az sincs, hogyha 10 percen belül nem kapja meg az ellenszert, akkor meghal a beteg, mert 2-3 órán belül elér azt beadni" - magyarázta a szakember, aki azt is hozzátette, hogy a méreg az evolúció során nem védekezésre fejlődött ki, hanem az előemésztés része. Az állat sokszor nem is használja védekezésre, sok az úgynevezett száraz harapás, amikor megkarcol, de nem nyom bele mérget.

"A legtöbb marás kézen történik.

Ez azt jelenti, hogy a megmart illető megfogta az állatot, az pedig védekezett. A legtöbb állat védekezik, ha megfogják. Nagyon kevés olyan eset van, amikor úgy mart meg valakit egy kígyó, hogy ráléptek, és akkor a lábát megharapta. A legtöbb marás azért van, mert megfogják. Az a legjobb védekezés, ha meglátod az állatot, akkor elmész mellőle. Nem ugrik, nem szökik neked. A legtöbb állatot meg sem látod, mert bár süketek, érzik a föld rezgését. Ezt tudjuk mi biológusok, mert nagyon nehezen találtunk keresztes viperát, bár aktívan keressük őket" - magyarázta.

A Wikipedia szerint a rézsikló átlagosan 50–70 centiméter hosszúra nő meg, teste szürkés, barna, sárgás vagy bronzvörös; hasa téglavörös, vörösessárga vagy kékesszürke. A rövid, háromszög alakú fejen az orrnyílástól a szemen át kétoldalt egy-egy sötét csík húzódik az állkapocs végén is túl. A fejtető sötétebb mintázata kétfejű sasra hasonlít. Ebből indul ki a háton végig húzódó kettős, sötétbarna foltsor, ami néha cikkcakk vonalban fut. Első pillantásra összetéveszthető a keresztes viperával, de a rézsikló karcsúbb, pupillája pedig kerek, és nem vágott, mint a viperáé. (fotó: Christian Fischer/wikipedia.org)A Wikipedia szerint a rézsikló átlagosan 50–70 centiméter hosszúra nő meg, teste szürkés, barna, sárgás vagy bronzvörös; hasa téglavörös, vörösessárga vagy kékesszürke. A rövid, háromszög alakú fejen az orrnyílástól a szemen át kétoldalt egy-egy sötét csík húzódik az állkapocs végén is túl. A fejtető sötétebb mintázata kétfejű sasra hasonlít. Ebből indul ki a háton végig húzódó kettős, sötétbarna foltsor, ami néha cikkcakk vonalban fut. Első pillantásra összetéveszthető a keresztes viperával, de a rézsikló karcsúbb, pupillája pedig kerek, és nem vágott, mint a viperáé. (fotó: Christian Fischer/wikipedia.org)


Figyelmeztetése szerint, ha tudjuk, olyan környékre megyünk, ahol viperák élnek, akkor legyünk elővigyázatosak és figyelmesek. Érdemes bakancsot választani, pont azért, hogy az általunk keltett rezgés is nagyobb legyen, és hosszúszárú nadrágot húzni.

"Nem rossz odafigyelni ugyanakkor, hogy hova ülsz le, vagy honnan veszed fel azt a gyümölcsöt, esetleg gombát. Ezt meg kell tanulni. Olyan, mint amikor az úttesten való átkelés előtt jobbra és balra nézünk. Ha a vipera természetes élőhelyére mész, akkor ennek megfelelően kell viselkedni. A kutyádat pedig tartsd magad mellett, mert az játszani akar vele, vagy meg akarja támadni a kígyót, akkor megmarja az állat. Ez természetes folyamat, minden állat védekezik" - tette még hozzá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >