2020. november 30. hétfőIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Betonkeretes mohafalakkal zöldítenék Kolozsvárt. De mire jó tulajdonképpen a CityTree?

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. október 19. 14:43, utolsó frissítés: 2020. október 20. 13:26

A gyártó szerint egyetlen CityTree oly mértékben tisztítja a levegőt, mint 275 fa. A tapasztalatok és a szakértő véleménye azonban ezt nem támasztja alá.


A városi részvételi költségvetés keretében, azaz a lakosok javaslatai alapján arról döntött Kolozsvár önkormányzata, hogy 3 darab ún. CityTree-t vásárol és helyez ki közterületekre. Ezek lényegében mohákból és apróbb zöld növényekből kialakított falak (esetleg paddal is ellátva), melyek - a tervek szerint - a városi levegőt tisztítják.

A gyártó állítja, hogy ezek hatékonysága igen jó, az ajánlatuk szerint egyetlen, 3,5 négyzetméteres mohafal oly mértékben tisztítja a levegőt, mint 275 fa. Arról, hogy pontosan mekkora fákra gondolnak, nem ejtenek szót. Azt is állítják továbbá, hogy 400 gépjármű kibocsátott káros anyagait „semlegesítik”, valamint hogy képesek 240 tonna szén-dioxidot megkötni egy év alatt.

Több civil csoportosulás is kifogásolja azonban az önkormányzat tervét. Mint mondják, nem léteznek független szakértői vizsgálatok arra nézve, hogy a gyártók által ígért ökoszisztéma-szolgáltatásokat valóban képesek teljesíteni ezek a létesítmények. Melyek egyébként nem is olcsóak: egyetlen City Tree 50 ezer euróba kerül, így a városnak kb. 1 millió lejébe kerülne ez a beruházás.

A kezdeményezés bírálói szerint több európai nagyvárosban helyeztek ki ilyen zöld falakat, és léteznek olyan visszajelzések, miszerint messze nem hozzák a beígért eredményeket, sőt, a külföldi sajtó szerint egyesek hamar tönkre is mentek. A városházának (is) címzett levelükben ezért arra kérik az önkormányzatot, hogy járjon el körültekintően, és egyebek mellett szervezzen közvitát a beruházással kapcsolatban. Azt is kifejtették, nem értik, miért döntött e mellett a megoldás mellett a polgármesteri hivatal, mivel a zöldítésre javaslatot tevő lakos, akinek az ötletét támogatásra méltónak ítélték, az első helyen nem a mohafalak felállítását említette a kezdeményezésében, hanem a hagyományos faültetést.


A szóban forgó CityTree-ket egyébként egy német vállalat tervezi és forgalmazza, melyhez EU-s támogatást is kapott. Egyebek mellett Budapesten is állítottak fel egy mohafalat – Óbuda-Békásmegyer önkormányzata 2017-ben kötött egy bérleti szerződést a céggel. Bár a megállapodás egy 6 hónapos időszakra vonatkozott volna, mint megtudtuk, a kerület végül csak egyetlen hónapért fizetett. Az általuk kihelyezett CityTree ugyanis nem működött megfelelően. A levegő tisztítására vonatkozó paramétereket végül – bár erre készültek – nem sikerült mérniük, mivel a berendezés technikai része hamar felmondta a szolgálatot, és a növénykék idő előtt elpusztultak.

A CityTree egyébként - a gyártó leírása alapján - lényegében egy betonkeretbe ültetett, mohákból és apró termetű növénykékből álló kultúra. Mint állítják, Oroszország területén honos fajokat használnak, emiatt akár a -40 fokos hideget is bírják, és télen is képesek tisztítani a levegőt. A létesítmény autonóm, azaz napelemekkel van ellátva, valamint olyan technikai megoldásokkal, mely biztosítja a növények öntözését, valamint adatokat is generál az ökoszisztéma-szolgáltatásokra vonatkozóan. A vevőknek lényegében nincs más dolguk, csak időnként (nagyjából 3 hetente) feltölteni a víztartályokat, attól is függően, hogy mennyi eső esett, mivel a létesítmény az esővizet is hasznosítja.

Mohákkal és apró zöld növénykékkel ültetik tele a CityTree-ket. <i>Forrás: europa.eu</i>Mohákkal és apró zöld növénykékkel ültetik tele a CityTree-ket. Forrás: europa.eu


A Transindex érdeklődésére Óbuda-Békásmegyer önkormányzata az alábbi tájékoztatót küldte az általuk kipróbált CityTree-vel kapcsolatosan:

„Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. májusában úgy döntött, hogy hat hónapos tesztidőszakra bérbe veszi a „CityTree” nevű légszennyezettség-csökkentő innovatív eszközt.
A légszennyezettség csökkentése a megelőzésen kívül főként a növények nitrogén-oxid-, szén-dioxid- és pormegkötő képessége által történhet. A kutatások szerint a mohák a legkritikusabb időszakokban, a téli szmogriadók idején is nagyon hatékonyan szűrik a levegőt. A moháknak ezt a tulajdonságát kihasználva fejlesztette ki a németországi Green City Solutions GmbH azt az innovatív terméket, a CityTree-t, amely a gyártó állítása szerint 275 városi fának megfelelő levegőszűrésére képes.

Ez a mohafal egy olyan köztéri bútor, amely a különböző mohafajok révén csökkenti a légszennyezettséget, továbbá a beépített digitális rendszereknek köszönhetően folyamatosan adatot gyűjt a CityTree működéséről. Azaz csak gyűjtött volna, ha működött volna, de nem működött!

A bérleti időszak 2017. szeptember 1-jén kezdődött, az eszköz akkor került telepítésre a Kolosy térre. Ennek az eszköznek az alkalmazhatósága, szemléletformáló funkciója, nagyon sok járókelőnek felkeltette az érdeklődését. Az eltelt hat hónapban összesen csak az első havi bérleti díj került a német cég számára kifizetésre 2017. szeptemberében. Mivel az eszköz működésében már 2017. szeptember második felében problémák merültek fel, az október hónapra esedékes bérleti díj már nem került kifizetésre a cég részére.

A hibák elsősorban a napelemes áramellátás, az Air Care online felület által biztosított adatszolgáltatás hiányosságaival, valamint az automata öntözőrendszer működésével kapcsolatban jelentkeztek.


A műszaki hibák elhárítása érdekében 2017. október és november között többször jöttek a német cég szakemberei Óbudára. A szerelési munkálatok által a digitális adatszolgáltatással kapcsolatban sikerült megoldást találni, azonban az áramellátás, valamint az öntözőrendszer problémáit tartósan nem tudták megoldani. Ennek következményeként november végére a mohafal növényállománya olyan súlyosan károsodott, hogy nem volt képes betölteni funkcióját, emiatt bérleti díj sem került a német cég számára kifizetésre.

Budapesten tönkrement a Kolosy térre 2017-ben kihelyezett zöld fal. <i>Forrás: actualdecluj.ro, Facebook</i>Budapesten tönkrement a Kolosy térre 2017-ben kihelyezett zöld fal. Forrás: actualdecluj.ro, Facebook


A műszaki meghibásodás folyamatos jelzésén kívül többszöri felszólítást követően a Green City Solution GmbH 2018. február elején arról adott tájékoztatást, hogy az eszköz felújításra szorul, és mivel nem működik megfelelően – a 2018. január 2-án kelt fizetési felszólítás ellenére – tájékoztatták az önkormányzatot arról, hogy a cég eltekint az önkormányzat bérleti díjfizetési kötelezettségétől.

Ennek fényében és a közel hat hónap tapasztalatai alapján a bérleti szerződés lezárását javasolta Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete.”


Azzal kapcsolatban pedig, hogy egy 3,5 négyzetméretes felültelen termesztett növénykultúra, amennyiben a technika nem mondja fel a szolgálatot, mire képes, biológus szakértő véleményét kértük. Dr. Fodorpataki László, a BBTE oktatója, egyetemi docens, aki többek között növényélettant és növényi biotechnológiát tanít, úgy vélekedett, hogy bár egy kopár, aszfaltos köztérnél szebb egy olyan, ahol valami zöld is van, ez inkább látszatmegoldásnak számít.

Elmondta, több nagyvárosban is állítottak ki hasonló zöld falakat, főleg azzal a céllal, hogy tudatosítsák: a zöld növényzet fontos a levegő tisztábban tartásában. „Szerintem egy-egy ilyen "zöld fal" fenntartásának a költségei jó nagyok, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy közvetetten (öntözéshez, cserélgetéshez, a karbantartók odaszállításához) nem termelődik több szén-dioxid, mint amennyit egy ekkora felületnyi apró növény megköt a légkörből” – fejtette ki a szakértő.

Mint elmondta, hatékony szén-dioxid felvevő képessége pedig nagyban függhet a konkrét helytől, hiszen a növények árnyékos, hűvös helyen, rövid nappalos évszakokban aligha kötnek meg számottevő szén-dioxidot. Úgy vélte,

jobb megoldás lehet a lapos háztetőket leszigetelni és beültetni kis fákkal, cserjékkel (parkosítani a tetőket).

„A fák levegőt tisztító (oxigént termelő és szén-dioxidot lekötő) képessége mellett szerintem messze lemarad a kis termetű és rövid életű lágy szárúaké (pl. a moháké is), hiszen a fák, főleg fiatalabb, élénken növekvő korukban, éveken keresztül növekedve sok szén-dioxidot kötnek meg és tartanak vissza testük faanyagában (a lignin szintéziséhez a felvett szén-dioxid 10-15%-a használódik fel), és a fák lombkoronája nagyságrendekkel nagyobb felvevő felületet alkot, mint pl. a mohák apró levélkéi. Ráadásul a mohák rövid életűek, elpusztulásukkor pedig már nem vesznek fel szén-dioxidot, így gyakran kell cserélgetni őket és gondoskodni kell az aljzat nedvesen tartásáról is” – magyarázta.

Hozzátette: százezer City Tree sem tudna annyit teljesíteni néhány éves időskálán, mint az azonos helyekre ültetett, helyesen megválasztott fák.
„A kolozsvári éghajlati viszonyok mellett szerintem ez a törekvés csak arra jó, hogy mondhassa a vezetőség, mennyire törődik a lakosság életkörülményeinek a minőségével, hiszen egy ilyen zöld falacska a város közepén jól mutat. Én úgy gondolom, hogy a levegő tisztasága szempontjából sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb a parkosítás, a lakónegyedi zöldövezetek karbantartása” – összegezte véleményét a szakértő.



Fotók: europa.eu

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >