Kincses városból bűzös város lesz? Bűzlik valami Kolozsváron, de nemcsak a szemét
Tőkés Hunor
2020. október 27. 15:17, utolsó frissítés: 2020. október 28. 14:52
Kolozsvár polgármestere szerint a városban akár több hónapig is terjengő bűzzel fizetünk meg azért, hogy öt évig elhordták a szemetünket.
Emil Boc az újrázást követően még be se melegítette polgármesteri székét, magyarázkodnia kellett az elégedetlen városlakóknak a kolozsváron terjengő szemétszag miatt. Azonban mindenki meglepetésére nem elnézést kért, hanem azt nyilatkozta: „a szaggal fizet meg a város azért, mert az elmúlt 5 évben nem hagytunk szemetet az utcán”. Azaz a frissen megválasztott polgármester mosta kezeit: a felelősség szerinte nem a városházát terheli. Sőt, a lakosok megértéssel kellene, hogy kezeljék a helyzetet, ugyanis a pénzükért cserébe a városvezetés annak ellenére is elhordta a szemetet, hogy a megyei önkormányzat évekig nem volt képes működésbe hozni a megye szelektív hulladéktárolóját. Amikor viszont ez összejött a Kolozs Megyei Tanácsnak, akkor záptojásszag lepte el Kolozsvár egyes negyedeit.
Boc azonban azt elfelejtette tisztázni, hogy a szag a Kolozs Megyei Tanács eddigi mulasztása miatt van. Amelynek elnöke, Alin Tișe nemcsak kérdéses körülmények között hozta működésbe az új integrált hulladékkezelő központot (amikor az még teljesen fel sem volt építve), de a meglévő építmény kivitelezésével is gondok vannak. Ráadásul (ha ez mind nem lenne elég) az ideiglenes szeméttelepről úgy hordják át a hulladékot a végleges hulladéktárolóba, hogy a szabályokra fittyet hányva, ki sem válogatják a szemetet (nesze neked „integrált hulladékkezelő központ”).
Munkálatok a CMID-nél (a fotóriport idején)Tișe nemcsak rossz munkát végzett, hanem úgy adta át a kolozsvári városházának és a kolozsvári közterület-fenntartó vállalatnak (RADP) a központ menedzsmentjét, hogy egyúttal a számonkérhetőség is ez utóbbiakra hárult. Amennyiben pedig Boc tudta, hogy „gáz van” az integrált hulladékkezelővel, és erről nem szólt a közelgő parlamenti választások miatt, hallgatásával ennek a következményeire is rábólintott.
Ebben az esetben pedig a félkész, de működésbe helyezett szeméttelep és az eddigi huzavona felelőssége, vajon a városlakókat terheli-e? Ellenkezőleg, inkább a városlakóknak van okuk panaszra...
Az adófizetők felháborodása a szemétszag és a polgármester kijelentése miatt jogos. Ahhoz viszont, hogy megértsük miért akkora gond, hogy Boc a több éves szemétügy „többletköltségét”, azaz a bűzt inkább a városlakókra hárítja, ahelyett, hogy olyan munkát várna el, amire mondjuk nemcsak ő, de a város is büszke lehetne – a témát ismét kontextusba kell helyeznünk. Ehhez pedig mindössze röpke 22 évet kell visszamennünk az időben. Igen, egészen a soviniszta politikus, Gheorghe Funar 1992–2004 közötti polgármesterségéhez.
Forrás: Clujul Civic Facebook-csoport, by Mathias RexAmint ugyanis Réti Kingakörnyezetvédelmi szakembertől már előző cikkünkben megtudtuk, azóta tudják az önkormányzatoknál, hogy új szeméttelepre van szükség. Viszont az évek során szóba jöttek már korrupcióba keveredett cégek, rossz kivitelezés, számtalan többletköltség és büntetések – na, meg persze az Eu-s finanszírozás is, amit szinte elvesztett a város, de végül a meghosszabbított pályázati elszámolásnak köszönhetően pont 2020-ban jár le a határideje. Ami jelzi, hogy miért is volt olyan fontos Tișe számára, hogy az új integrált hulladékkezelő úgy is működésbe álljon, hogy gyakorlatilag még kész sincs.
A két évtizedes múlt pedig azt mutatja meg, hogy miért telik be az a bizonyos pohár a kolozsváriak részéről, amikor az új integrált hulladékkezelő központ még csak most került átadásra. Az ugyanis az elvileg szelektíven gyűjtött hulladék átválogatása helyett, drónfelvételek tanulsága szerint: szabályellenes módon egy helyre ürítve fogadja a vegyes hulladékot első cellájában.
A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Őrség illetékesei azt állítják, nem kaptak erre vonatkozó panaszt, illetve hogy felszerelés hiányában: az ő ellenőreik is csak „szaglással” tudják megállapítani, hogy valóban gond van-e.
Persze, nem lehet mindenkinek pár száz lejért vásárolt drónja, mint a kolozsvári civil aktivistáknak, de azért a miheztartás végett az ember elgondolkodik azon, hogy vajon a környezetvédelmi őrség ránézésre mit állapítana meg, amikor 8 cm-nél sokkal nagyobb és (messziről is látható módon) nemcsak feldolgozott, válogatott hulladék kerül a cellába, ha már a kolozsvári civilek feljelentése és drónfelvétele még nem érkezett el hozzájuk. (Persze, a politikusi körökben olyan vélemények is elhangzottak már, hogy manipulált felvételekről van szó, erre viszont bizonyítékot egyelőre nem szolgáltattak.)
Valami bűzlik Kolozsváron a szemétteleppel kapcsolatban. Na, de miért?
Emil Boc szerint a több napja tartó csípős szagot (ami épp a járványhelyzet alatt akadályozza a városlakókat abban, hogy lakásaikat egészségügyi és higiéniai szempontból is fontos szellőztetésnek alávessék), az okozza, hogy a kolozsvári közterület-fenntartó vállalat elkezdte áthordani a pataréti szeméttelep bezárása után, a 2015-ben megnyitott és 2020-ig ideiglenesen működtetett szeméttározóból a szemetet az új integrált hulladékkezelő központba. Tehát, a magyarázat alapján, nem az új integrált hulladékkezelő központ felelős a bűzért, annak működésbe lépése csak közrejátszik benne (hisz annak inkább a kivitelezése bűzlik – szerk. megj.).
CMIDAz ideiglenes hulladéktárolóba szintén válogatás nélkül érkezett a hulladék. Az EU-s szabványokat mellőző, helytelen tárolásnak köszönhetően pedig a toxikus csurgaléklé kialakulása mellett orrfacsaró bűzzel járó vegyületek keveredtek össze. Akárcsak egy trágyadomb megmozdítása esetén, ezeket a szemétdombokat is, amikor megbolygatták, akkor a levegőbe jutó gázok szétterjedtek.
A polgármester egyébként azt is elmondta, hogy a jövőben a hulladék szállításakor figyelembe fogják venni azokat az időjárási viszonyokat, amelyek nem kedveznek az ideiglenes hulladéklerakóból származó szemét átvitelének. Ugyanis az elmúlt napok időjárási viszonyai, illetve a megnövekedett páratartalom, a légáramok iránya okozta szerinte a kellemetlen szag megjelenését. „Elnézést kérünk az okozott kellemetlenségért, de ez egy szükséges művelet a fent említett környezetvédelmi engedélyben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez" – mondta Boc. Hozzátette, a hatóságok érzékenyen kezelik a helyzetet, és erőfeszítéseket tesznek a negatív hatásnak a mérsékelésére.
A probléma a régi, a bűz pedig új... – környezetvédelmi szakembert kérdeztünk.
„Én nagyon sajnálom, hogy lassan 2021-et írunk, és még mindig ott tartunk, ahol kellene. Nem történtek valódi lépések a szelektív hulladékgyűjtés érdekében. Pedig örültem annak, amikor az integrált hulladékkezelő központot megnyitották. Még akkor is, ha nem pont úgy csinálták, ahogyan azt elvártuk volna. Azt hittem, hogy ha megnyílik, megpróbálnak majd felzárkózni és eleget tenni a feltételeknek, ahogyan az a nagy könyvben megvan írva. Most viszont úgy látom, hogy ez nem történt meg” – mutatott rá Réti Kinga, környezetvédelmi szakember.
Elmondása szerint amikor ilyen kellemetlen szagú szemetet szállítanak, nyilvánvalóan fontos figyelembe venni az időjárási viszonyokat. Egyetértett Emil Boc polgármesterrel abban, hogy befolyásoló tényezőnek számít az időjárás is. Viszont szerinte a probléma nem itt kezdődik, hanem ott, hogy az ideiglenes hulladéktározóban nem megfelelőképpen volt elhelyezve a hulladék. Annak ellenére sem, hogy a szelektív hulladékgyűjtés előtt ki volt taposva az út. 2019. július 1-én ugyanis bevezették a szelektív hulladékgyűjtést Kolozsváron. A projekt viszont soha nem lett kötelezővé téve, sőt, annak ellenére, hogy a lakosság szelektíven gyűjtötte a lakásában a szemetet, a szemétszállító cégek válogatás nélkül dobták be az elszállító autó tartályába a műanyagot tartalamazó zsákokat a háztartási hulladékkaL.
Szelektív hulladékgyűjtésA környezetvédelmi szakember szerint mindez a hulladékgyűjtő cégek (infrastrukturális és humánerőforrásbeli) kapacitáshiányára vezethető vissza.A bűz oka tehát az, hogy az ideiglenes hulladékgyűjtőbe csak kis mennyiségben került kiválogatva a szemét. Az öt év alatt összegyűjtött szerves anyagok lebomlása levegőmentes környezetben történt, így záptojáshoz hasonlító szag jött létre (a kénszármazékok és metán felgyűltek, majd a szeméthalom megmozdításakor az addig leszorult gázak kiszabadultak az atmoszférába). Ha a bomlás levegő jelenlétében történt volna, egyáltalán nem, vagy nem ilyen mértékben termelődött volna ez a szag. Viszont nem így történt, most pedig, amikor az ideiglenes szeméttelepről az új integrált hulladékkezelő központba kezdték el szállítani a szemetet, azaz megbolygatták a szeméthegyeket, felszínre került az, ami eddig a felszín alatt volt.
A kellemetlen, erjedéshez hasonlító szag, tagadhatatlanul zavaró. Ráadásul a kolozsvári civilek számításai alapján akár több hónapig, vagy akár egy évnél is több ideig jelen lehet, hisz ennyi időt venne igénybe az ideiglenes szemétlerakóból az új integrált hulladékkezelőhöz hordani a hulladékot. A gond csak az, hogy az illetékesek ezt sem szabály szerint csinálják. Öt év válogatás nélküli szeméthegyépítés után, a szemétszállító cégeknek sokkal nehezebb dolga van abban, hogy kiszelektálják a bomlásnak indult újrahasznosítható hulladékot, amely plusz folyamatokkal jár, például többek között tisztítani is kell őket az újrahasznosítás érdekében. Ezt követően kerülhetne át az elvileg szelektív hulladékgyűjtésre kialakított új tárolóhoz.
Szemétdomb a szemétdombok mellettMi történik azonban a valóságban?
A környezetvédelmi szakember szerint hitelesek azok a drónfelvételek, amelyek arról tanúskodnak, hogy – az érvényes szabályozást mellőzve – az integrált hulladékkezelő központhoz kerülő szemét nincs kiválogatva. A felvételeken 8 cm-nél nagyobb hulladékok is megjelennek, nem beszélve arról, hogy egy helyen látható: műanyag, papír és minden olyan hulladék, amire előbb szelektálás várt volna.
Az illetékesek ezek szerint megspórolták a plusz feladatot. A bűzölgő szemét pedig az új tárolóba került.
Érdeklődésünkre, hogy a kolozsvári közterület-fenntartó vállalatnak miért éri meg a számonkérés lehetőségét kockáztatni (és mellőzni a munkát), ha az erre szánt összeget már előzőleg elkülönítette, nem kaptunk választ, hisz amennyiben megvolt hozzá a szükséges költségvetés, illetve minden projekt, ami annak a megvalósulását támogatta volna, hogy az új integrált hulladékkezelő központhoz a szemét kiválogatva érkezzen – nincs rá magyarázat.
A környezetvédelmi szakember a szelektív hulladékgyűjtés ide kapcsolódó példáját hozta fel, ami abból kifolyólag nem valósult meg Kolozsváron, hogy a hulladékgyűjtő cégeknek nem volt kapacitása rá. Ekkor azt sem gyűjtötték külön, amit lehetett volna. Mint mondta, a kolozsváriak megszorítások mellett is vállalnák a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, de úgy tűnik, ez infrastruktúra hiányában nem érdeke a városvezetésnek és a kolozsvári közterület-fenntartó vállalatnak, hogy a jelenlegi helyzeten változtasson.
„Azt sem tudom megérteni, hogy akkor meg miért nem próbálják megoldani az infrastrukturális problémákat, hisz a lakosság részéről megvan a kellő nyitottság a szelektív hulladékgyűjtés iránt. De, amíg nincsenek biztosítva a feltételek, addig a lakosságtól sem lehet elvárni, hogy kiválogatva gyűjtsék a hulladékot” – mutatott rá Réti Kinga.
A környezetvédelmi szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiválogatás hiányában a különböző vegyületek és bomlás keveréke veszélyes lehet az emberi egészségre, és különböző fertőzések is kialakulhatnak. A szeméttel foglalkozó cég alkalmazottai remélhetőleg csak védőfelszerelésben érnek a hulladékhoz, azonabn a szeméttelepek árnyékában élő roma családok, akik a szemét kiválogatásával is foglalkoznak, ki vannak téve a fertőzésveszélynek.
Patarét a CMID felé menetA Kolozs Megyei Tanács átadta a városi önkormányzatnak a stafétával együtt a további gondokat és bűzzel járó felelősséget is
Szeméttelepes cikksorozatunk új fejezethez érkezett. Eddig a Kolozs Megyei Tanács alelnökével tartottuk a kapcsolatot, Vákár István pedig annak ellenére is minden alkalommal fogadta a sajtó megkeresését, hogy mondjuk úgy, nem ez volt a kedvenc témája.
Most azonban a megyei tanács ezt a feladatot is a városi önkormányzat hatáskörébe helyezte át. A téma kapcsán egyik utolsó megkeresésünkkor Vákár a Transindexnek elmondta, a megyei tanács azon is eltűnődött már, hogy talán jobb lenne nem megpiszkálni az ideiglenes szeméttelepet, ugyanis, a pataréti szeméttelephez hasonlóan, földdel azt is le lehetett volna takarni. Ezt azonban az országos környezetvédelmi ügynökség nem engedte meg nekik. „Nagyon szeretnénk, hogy egy olyan intézkedést ajánljon az országos környezetvédelmi ügynökség, ami az emberek igényeit is kielégíti, és eleget is tegyen a környezetvédelmi előírásoknak is” – tette hozzá Vákár.
A Kolozs Megyei Tanács 2018 végén jelentette be a nem megfelelő hulladéklerakók bezárását (Tordán, Szamosújváron és Bánffyhunyadon). A „pataréti rámpa” egy része azonban még 2020-ban is üzemelt, pedig azt már 2015-ben be akarták zárni. Illetve, a bezárása ürügyén nyitották meg az ideiglenes szeméttelepet. A finanszírozást az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból a 2007-2013 közötti időszakra szóló közepes ágazati Operatív Program és a 2014-2020 közötti időszakra szóló nagy infrastrukturális Operatív Program révén oldották meg.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
