2020. november 30. hétfőIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Óriási cirkusz van a zöldövezetek körül. De megmenteni vagy lebetonozni akarják a parkokat?

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. október 23. 20:08, utolsó frissítés: 2020. október 24. 17:56

Módosították a zöldövezetekre vonatkozó törvényt, aminek kapcsán többen is kongatják a vészharangot. Mi pedig igyekszünk kideríteni, hogy mi a helyzet.


A jogszabály-módosítás egyik leghangosabb bírálója Adrian Dohotaru kolozsvári független parlamenti képviselő, aki ráadásul egyike volt a törvényi változtatás kezdeményezőinek. Amint közleményében állítja, az utolsó 100 méteren csempésztek be a szövegbe egyes képviselők az olyan mondatokat, amelyek végzetes hatással lehetnek a városi zöldövezetekre.

Úgy vélte, lényegében megteremtették a lehetőséget arra, hogy a zöldövezeteket beépíthessék. Dohotaru szerint továbbá kikerültek a védelem alól az apróbb, zöld foltocskák, továbbá az úgynevezett "zsebparkok" is, és ami a legrosszabb: az ún. "történelmi parkok" is. Utóbbi miatt szerinte veszélybe került pl. a bukaresti Herăstrău Park, illetve a kolozsvári Sétatér is. A képviselő ezért arra kéri Klaus Johannis államelnököt, hogy ne hirdesse ki a törvényt, hanem küldje vissza a parlamentbe felülvizsgálatra.

Felháborodásának adott hangot a tájépítők országos egyesülete is, a Declick közösség pedig petíciót indított, melyben arra kérik Johannist, hogy ne hirdesse ki „a parkok lebetonozását megengedő” törvényt.

A módosítás egyébként úgy ment át a képviselőházon, mint kés a vajon: 230 támogató szavazattal fogadták el 24 tartózkodás mellett, nulla ellenszavazattal. Mivel az RMDSZ is a módosítás mellett tette la a voksát, kikértük Benedek Zakariás, a szövetség képviselőházi frakcióvezetőjének véleményét.


A politikus leszögezte: a 2007/24-es számú, ún. zöldövezetek törvényén változtattak, de egyáltalán nem abból a célból, hogy beépíthetővé vagy lebetonozhatóvá tegyék a parkokat. Hanem az volt a cél, hogy elejét vegyék a káosznak a terjeszkedő településeken, ahol sok esetben annyira fejetlenül folyik az építkezés, hogy végül nem marad hely utcának, közútnak, de néha még gáz- vagy csatornahálózatnak sem.

„Vannak olyan új lakótelepek, ahol 3 méterre vannak egymástól a házak. Lényegében nincs utca, és még a tűzoltókocsi sem tud behajtani, nemhogy kétsávos útnak lenne elég hely” – vázolta a helyzetet a frakcióvezető, aki szerint a törvénymódosítás arra kötelezi majd a tulajdonosokat, hogy a telkeikből 10%-nyit hagyjanak meg zöldövezetnek.

Ez teremthetne lehetőséget a jövőben arra, hogy legyen elég hely a közműhálózatoknak, utaknak, parkoknak, játszótereknek. Benedek rámutatott: Kolozsváron is fennállnak ezek a tervezési, szervezési problémák, ezért van az, hogy az új lakótelepekről reggel bejutni a központba egy órai autózásba kerül.

Kértük, hogy reagáljon a bírálók által megfogalmazott kritikákra, miszerint a „történelmi parkok” elvesztik védett státuszukat. „Ez nem állja meg a helyét. Ezekre a parkokra vonatkoznak más jogszabályok, amelyek továbbra is szavatolják a védelmüket. De könnyebb kritizálni meg felháborodni. Tessék tanulmányozni a törvényt, elolvasni a motivációját, mert abból kiderül, hogy mi volt a cél” – ajánlotta a képviselő.

Azt is megkérdeztük az egyébként építész végzettségű frakcióvezetőtől, hogy miért a zöldövezetek törvénye keretében igyekszenek rendezni ezt a problémát? Miért nem a városrendezési jogszabályokat alakítgatják, ha ezek nem jók?

Benedek Zakariás leszögezte: urbanisztikai szabályok vannak és ráadásul ezek jók is. Csak nem tartják be őket, az a baj. Sok beruházó vásárol fel hatalmas területeket, melyeket kiparcelláz és elad, mondjuk 500 négyzetméteres építési telkekként. Aki pedig ezt megveszi, igyekszik minden négyzetmétert kihasználni, sokszor teljes egészében beépítik a telkeket. Aztán meg jön a veszekedés a hátsó szomszéddal, mert annyi hely sem maradt, hogy bejusson a házához. És mivel a hatóságok nem foglalkoznak azzal, hogy megszervezzék ezeket a lakótelepeket, ideértve az önkormányzatokat is, fejetlenség uralkodik.

„Aki építeni akar, az kivesz a polgármesteri hivataltól egy városfejlesztési engedélyt (certificat de urbanism), ezt kell jóváhagyatnia a tűzoltókkal, a vízbevezetéssel és kanailzálással foglalkozó céggel, a gázszolgáltatóval stb. Ezek azonban nem engedélyek, hanem csak elvi jóváhagyások, amiket könnyen megkap valaki, főleg ha van némi ismeretsége is. Tulajdonképpen senki nem foglalkozik azzal, hogy az építendő ingatlan, illetve a környékének a közművesítése miként oldódik meg. Emiatt alakulhatott ki egyes városokban az az állapot, hogy a parkolóhely négyzetméterének ára megegyezik a lakásokéval” – magyarázta.

Érdeklődésünkre kifejtette: külföldön ez úgy megy, hogy először az önkormányzat közművesít, azaz utat épít és bevezeti a vizet, áramot, esetleg a gázt egy újonnan épülendő lakótelepre, és csak azután ad ki építési engedélyeket. Hozzátette: a törvényben nálunk is ez az eljárás szerepel, csak nem tartják be a jogszabályban foglaltakat. Ezen a helyzeten igyekszenek javítani tehát azzal, hogy a zöldövezetek törvénye révén arra kényszerítik az új lakótelepeken építkezőket, hogy a területük egytizedét hagyják meg az esetleges közművesítési munkálatok, vagy játszóterek, zöldövezetek számára.

Garantálom, hogy emiatt a törvénymódosítás miatt nem lesznek lebetonozva, se beépítve a városi parkok. Nem ez volt a célunk. Főképp, hogy tudomásom szerint egyetlen romániai megyei jogú város sem teljesíti az EU-s előírásokat a zöldövezetekre nézve. Azaz mindenhol kevesebb az egy főre eső zöldövezet négyzetmétere az elvárttól, ezen a problémán is igyekeztünk segíteni a szóban forgó módosítással” – szögezte le a frakcióvezető.

Nyitó illusztráció: Adrian Dohotaru Facebook-oldala

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >