2020. november 30. hétfőIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Premier Romániában: 152 kameracsapdával mérték fel a Fogarasi-havasokban élő hiúzok populációját

B. D. T. B. D. T. 2020. október 29. 14:58, utolsó frissítés: 2020. október 31. 08:35

23 felnőtt és 9 fiatal példányt azonosítottak be a bundájuk mintázata alapján.


Romániában első alkalommal végzett ekkora nagyságú területen módszertanilag komolyan megalapozott, tudományos és kvantitatív hiúzfelmérést a Conservation Carpathia alapítvány. Ahelyett, hogy a régi, pontatlan nyomszámlálást alkalmazták volna, a kutatócsoport mozgásérzékelővel ellátott kamerák képeit elemezve jutott nagy pontosságú populációbecslésre a Déli-Kárpátokban. 2016-ban egy másik kutatócsoport a Kelemen-Görgényi-havasok (ROSCI0019) Natura 2000-es terület hiúzállományát mérte fel ezzel a módszerrel, mintegy 600 km2-es területen 100 mozgásérzékelő fotócsapdát használtak.(*)

A Conservation Carpathia alapítvány kutatócsoportja 2018-2020 között, három őszi-téli szezonon keresztül gyűjtötték az adatokat a mintaterületen a hiúzokról, Európa legnagyobb vadon élő nagymacskájáról. A terület a Fogarasi-havasok keleti része, a Királykő- és a Leaota- hegység által határolt 1200 négyzetkilométert födte le, itt összesen 152 mozgásérzékelő kamerát szereltek föl.

Az eredmény:

23 felnőtt hiúzt sikerült beazonosítaniuk (9 hímet, 6 nőstényt, további 8 példánynak nem tudták megállapítani a nemét), valamint 9 kölyköt a nőstények társaságában.


Hagyományos módszerrel a nagyragadozó-állományok becslése a hóban hagyott nyomok alapján zajlik. Ám ezt a módszert számos szakértő bírálta már, és különösen pontatlan a hiúzok esetében. A hiúzok ugyanis rengeteget mászkálnak, lehetetlen a nyomaik alapján egyedeket beazonosítani, hiszen egyetlen egyed is számos nyomot hagy - így nagy a kockázat, hogy egy példányt többször is "megszámolnak". Ez egyébként többször megtörtént főleg abban az időben, amikor a hiúz vadászata nem volt tilos - áll az alapítvány kutatócsoportjának gyorsjelentésében.



Hogy ezt a bizonytalansági tényezőt kiszűrjék, az alapítvány kutatócsoportja egy modern monitorizálási módszert használt, anélkül, hogy ennek a visszahúzódó és az embert távolról elkerülő állatfajnak a normális viselkedését megzavarta volna. A mozgásérzékelős kamerák a saját élőhelyükön rögzítették a hiúzokat, majd a letöltött fotók és videók alapján a szakértők beazonosították az egyedeket. Ez lehetséges azon macskafélék esetében, amelyeknek a bundáján a mintázat egyedről egyedre változik - mint ahogyan a hiúznál.

A kutatócsoport matematikai modelleket használva - figyelembe véve a vándorlás, mortalitás, viselkedés és élőhely tényezőit is - megbecsülték a pilot program területén élő hiúzok populációjának nagyságát, sűrűségét és struktúráját. Ez azért szükséges, hogy e Kárpátokban élő, kevéssé ismert és kutatott faj fenntartható menedzsmentjét ki lehessen dolgozni és gyakorlatba ültetni. A modellezés alapján a kutatók 1,7/100 km2-es populációsűrűséget állapítottak meg, ami magasabb, mint a szlovákiai Kárpátokban, a svájci Alpokban vagy a Franciaország, Svájc és Németország határán lévő Jura-hegységben becsült sűrűség.

Miért fontos a hiúzok jelenléte Romániában?


A módszert több mintaterületen lehetne alkalmazni a Kárpátok kevéssé tanulmányozott részein. "Csakis ezeknek az információknak a birtokában juthatunk előbb a hiúz romániai fajkezelésében, olyan intézkedésekkel, amelyek biztosítják a háborítatlanságot és a teret, amire a fajnak szüksége van az élőhelyek fragmentálódásának kontextusában. Ha fenntartjuk ezt a populációt hosszú távon életképesnek, teljesen sikerül megőrzini az európai kontinensen a ragadozóközösséget, beleértve zsákmányállataikat is (szarvazok, őzek, zergék stb.) Miért? Mert a romániai populációk fontos génforrást jelentenek más, az eltűnés szélén álló populációk számára Közép- és Nyugat-Európában, akár oly módon, hogy természetes rekolonizáció zajlik, akár a mostani visszatelepítési programok révén" - nyilatkozta Ruben Iosif, a Conservation Carpathia szakértője, a tanulmány vezető szerzője.

A hiúz szigorúan védett európai nagyragadozó. A harmadik legnagyobb ragadozó Európában a medve és a farkas után, ez utóbbival versenyben áll a zsákmányért - őz, zerge - folytatott harcban. Nagyon visszahúzódó faj, elkerüli a találkozást az emberekkel, nem támad háziállatokra, meghúzódik az élőhelyéül szolgáló erdőben, és csak éjszaka közelíti meg a Kárpátok-beli településeket - írják róla.

Teritoriális állat, akár 400 négyzetkilométeres területtel, és szüksége van a túléléshez az összefüggő erdőségekre - ez a feltétel egyre nehezebben teljesül. Télen, amikor a hó a lennebb fekvő területekre űzi az állatokat, a hiúz és prédája a Kárpátok körül, a hagyományos mezőgazdaság által létrehozott ökoszisztémáktól függ. Itt jön be Románia egyedisége: ezek a területek - kaszálók, gyümölcsösök, erdőfoltok - még nem teljesen fragmentáltak és antropizáltak, élőhelyet nyújtva ezáltal ezeknek az állatoknak.

A hiúzt fenyegető legnagyobb veszélyek Romániában: a természetes élőhelye feldarabolódása és leromlása; egy tudományos módszerekkel megalapozott menedzsment hiánya; zsákmányállatainak kiterjedt vadászata; az orvvadászat.

Ahogyan a többi nagyragadozó, beleértve a medvét és a farkast, a hiúz is indikátora egy egészséges és egyensúlyban lévő ökoszisztémának. Egy életteli és egészséges populáció fenntartása feltételezi az egészséges erdők fenntartását, ahol a nagyragadozók és prédájuk egyaránt megtalálható - áll az alapítvány kutatási gyosjelentésében.

Egyelőre nem tudni, a teljes romániai populáció mekkora

A kameracsapdák által lefedett területen és annak zónájában, azaz mintegy 2700 négyzetkilométeren a kutatók 44-48-ra becsülik a felnőtt példányok számát. Ezzel kapcsolatban akkor felmerül a kérdés, hány hiúz élhet a teljes romániai területen? A WWF becslése szerint mintegy 1200-1500 példányra tehető a romániai teljes populáció, ezzel kapcsolatban Ruben Iosif a Transindexnek elmondta, ez a szám valószínűleg a hagyományosfelmérési módszereken alapul, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem adnak pontos eredményt, amellyel a fajjal kapcsolatos döntéseket meg lehetne alapozni.

"Bár a monitorizálási zónánk végre elég nagy és reprezentatív volt erre a fajra nézve, nem tudjuk kivetíteni a Fogarasi-havasok keleti részén kapott eredményeinket a teljes Kárpátokra. Miért? Mert a Keleti- és Déli-Kárpátok, valamint az Erdélyi-szigethegység között jelentős különbségek vannak az élelemmel való ellátottság, élőhely, ember által okozott mortalitás stb. szempontjából. Azt javasoljuk, hogy több hasonló kutatási mintazóna kellene (3-4-5), amely a teljes Kárpát-vonulatra reprezentatív, hogy egy országos populációbecslést tudjunk adni. Nem azt mondjuk, hogy egy ilyen átfogó monitorizálást évente kellene megejteni, hanem 5-10 évente, hogy az éves jelentéseket pontosítani lehessen" - magyarázta a kutató.

"A következő lépések közül az első az kellene legyen, hogy felmérjük a faj számára fontos táplálékforrásokat (vagyis az őzek és a zergék populációit). Úgy gondoljuk, fontos látni, ugyanígy mintazónákat vizsgálva, hogy a patás állatok populációi stabilak és megfelelő mennyiségű élelmet biztosítanak a fajnak" - nyilatkozta a Transindexnek Ruben Iosif. Második lépésként a hiúzokra leselkedő fő veszélyforrásokat kellene megszüntetni, például szabályozni kellene a faj számára létfontosságú élőhelyeken a motorizált járművek beengedését (olyan off-road vagy snow-mobil típusú járművekről van szó, amelyek olyan területekre is el tudnak jutni, ahol a nőstény hiúzok a kölykeiket nevelik).

A kutatócsoport jövőbeni hosszú távú tervei közé tartozik a kutatás folytatása ugyanezen a területen, 3-4 év múlva, hogy vizsgálhassák, milyen tendenciák mutatkoznak a populációban. Folytatják a kutatási projekt során kialakított nemzetközi együttműködéseket, az ohiói munkatársakkal például a kapott képanyagot tovább elemzik abból a szempontból, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg a hiúz zsákmányállatai, valamint riválisai, a másik két nagyragadozó, a medve és a farkas.

A 38 oldalas kutatási jelentés címoldala. Forrás: carpathia.orgA 38 oldalas kutatási jelentés címoldala. Forrás: carpathia.org


Egy svájci kutató segített megtervezni a kutatást, a statisztikai modellezésben más szakterületen dolgozó, román és szlovén kutatók segítettek - emelte ki. A kutatócsoport a publikálást követően meghívást kapott az EUROLYNX kutatóhálózatba is, ahol hozzáférést biztosítanak az adataikhoz más, a hiúzokat kutató szakembereknek Európában - tette hozzá.

A kutatás eredményeit egyébként már kommunikálták a helyi közreműködőkkel, a vadásztársaságokkal, a Királykő-hegység adminisztrátorával. Többségük pozitívan fogadta, hogy helyi ismereteit összevetheti a teljes mintaterület általános eredményeivel. Most megpróbáljuk elérni a megyei környezetvédelmi felügyelőségeket, erdőőrségeket és a környezetvédelmi minisztériumot is - közölte Ruben Iosif.

Barbara Promberger, a kutatási jelentés másik szerzője a hiúzra leselkedő legnagyobb veszélynek Romániában a jövőben az élőhely elvesztését és fragmentálódását tartja. Ennek fő oka az infrastruktúra fejlesztése - szögezte le a Transindexnek. "A Kárpátokban a környezet változik; ahhoz, hogy Románia továbbra is megmaradjon a hiúz egyik legfontosabb európai otthonának, lényeges a tudományos monitorizálás" - hangsúlyozta.

Hosszú távon a fajra nehezedő nyomás által alakított tendenciákat a populációra nézve megfelelően fel kell mérni - mutatott rá megkeresésünkre Viorel Popescu is, az Ohiói Egyetem biológia tanszékének tanársegéde, aki szintén részt vett a kutatásban. "Ez az első kutatás, amely tudományos módszereket használva becsülte meg a romániai hiúzok populációsűrűségét. Ily módon követendő példa a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságoknak és más szervezeteknek, amelyek érdekeltek ennek a fajnak a védelmében" - vélte.

Kiemelt kép forrása: carpathia.org

*UPDATE: A cikk első verziójában az alapítványt idézve tévesen azt írtuk, ez volt az első módszertanilag komolyan megalapozott, tudományos és kvantitatív nagyragadozó-felmérés Romániában.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >