Beton: az anyag, amivel egyre inkább elválasztjuk magunkat a természettől
Babos Krisztina 2020. november 02. 13:53, utolsó frissítés: 14:50Világszerte a víz után a beton az az anyag, amiből a legtöbbet használunk. De mi ennek az ára?
A lakás-, az út- és a hídépítés egyik fő alapanyaga a beton, de ebből készülnek a folyókat, tengerpartokat szabályozó gátak is. Egyre nagyobb mennyiségekben állítjuk elő és használjuk, azonban ritkán esik szó arról, hogy mekkora károkkal jár ez.
Élőhelyeket teszünk tönkre eszméletlenül nagy mértékben, veszélyeztetjük az egészségünket, emellett a cementgyártás jelentős mértékben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásért. Ebben a cikkben számba vesszük azt is, milyen törekvések vannak a negatív hatások mérséklésére.
Természetes alapanyagból készült habarcsokat több ezer éve használ az emberiség, a mai betonhoz igen hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagot pedig már a rómaiak is széles körűen alkalmaztak. Grandiózus építményeikhez vulkáni hamut használtak fel, és hogy milyen mértékben váltak a „betonozás” mestereivé, ahhoz elegendő egy pillantást vetnünk a Pantheon több mint 40 méteres átmérőjű kupolájára, mely közel 2 ezer éve áll szilárdan.
A középkorban ez a technológia háttérbe szorult, a mai betont (jobban mondva betonokat, hisz többfélét is gyártanak) pedig az ipari forradalom során, a 18. században találták fel. És számos előnyös tulajdonsága miatt elkezdték szédületes mértékben használni.
Mondhatni, az ésszerűségen bőven túlmenően, hiszen az építőipar felpörgetése az egyik módja a jelen gazdasági berendezkedésünk válságkezelő megoldásainak. Illetve ez a szent tehénnek tekintett gazdasági növekedés fokozásának egyik lehetséges módozata.
Példaként: az elmúlt néhány tíz évben világszintű gazdasági nagyhatalommá vált Kínában 2011 és 2013 között több betont használtak fel, mint az Egyesült Államokban a 20. század során.. Csak a Jangce folyón épült, ún. Három Szurdok Gát építése során 27,2 millió köbmétert öntöttek. Hogy ez a felgfoghatalanul nagy mennyiségű beton, illetve az általa visszafogott víztömeg mit jelent, jól szemlélteti a NASA felmérése, mely szerint ez a monstrum lelassította a Föld forgását. A Kínai Kommunista Párt által építtetett gátban rejlő veszélyekről Orbán Tamás, a Danube Institute kutatója itt írt részletesen.
A közeljövőre vonatkozó jóslatok sem biztatóak, sőt, inkább ijesztőnek lehet ezeket mondani. Becslések szerint bár minden köbméter betonnal közelebb kerülünk az ökológiai rendszerünk összeomlásához, a következő 40 évben várhatóan megdulpázódik globális szinten a beépített területek mérete. A theguardian.com vonatkozó cikkében ezért nevezi a betont "a világ legrombolóbb anyagának".
Mi is a beton?
A beton cementpor, kavics és homok keveréke, mely víz hozzáadásával megköt. A legelterjedtebb, ún. portland-cementet mészkőből (70-80%) és agyagból állítják elő. Ezt a két, természetes alapanyagot felaprítják, majd „megsütik”. A kalcinálásnak nevezett folyamat során képződik a klinker, melyet (többnyire gipsz hozzáadásával) megőrölnek, így állítják elő a cementport. Léteznek más típusú cementek is.
Mi a baj a betonnal?
A legfőbb baj az, hogy a betonnal (és más, építkezéseknél, útépítéseknél használt „kőszerű” anyagokkal) hatalmas területeket fedünk le. Ezekről teljes mértékben kiszorítjuk az élővilágot, és megfojtjuk a talajéletet is. A cement előállítása során jelentős mértékű porszennyezés (bányászat, alapanyagok aprítása) keletkezik, illetve rengeteg szén-dioxid (CO2) szabadul fel. Egy tonna cement előállítása során 0,6 tonna szén-dioxid képződik. A szén-dioxid pedig az a gáz, mely a legnagyobb mértékben felelős az üvegház-hatásért, következésképp a globális felmelegedésért. Továbbá meg kell említeni a kavics- és a homokbányászatot is, melyek szintén hatalmas környezetio terhelést jelentenek. Főként mivel ezeket jórészt folyómedrekből bányásszák ki, megváltoztatva nagyméretű régiók vizháztartását.
Hivatalos becslések szerint a globális CO2-kibocsátás 6-8%-át teszi ki a cementgyártás. Sok szén-dioxid szabadul fel a bányászat és szállítás során, de maga a cement előállításának folyamata is nagy mennyiségű CO2-kibocsátással jár. Hiszen a mészkő és az agyag sütése során végbemenő kalcinálás során nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. A cementgyártás környezetszennyező hatásairól, melynek során sok esetben hulladékot égetnek, mi is szemléztük korábban a Rise Project anyagát.
Hogyan próbálják mérsékelni a betongyártás- és felhasználás káros hatásait?
A beton egyik fő természetpusztító hatása az, hogy a természetes élőhelyeket sima felületű kősivataggá alakítja át. Különösen káros az az igen elterjedt gyakorlat, hogy a folyók és a tengerek partját betonozzák le, ahol már nem képesek megélni a parti zónákban honos élőlények. (Érdemes itt megjegyezni, hogy a különböző élőhely-típusok találkozásánál fekvő részeken – például az erdő és a mező, vagy a víz és a szárazföld mezsgyéjén – általában gazdagabb az élővilág, mint az egyes élőhelyeken külön-külön.)
A simára betonozott tengerpartokon a fajok jelentős része nem képes megélni, melynek egyik fő oka, hogy nem tudnak itt megkapaszkodni, illetve nem találnak búvóhelyeket maguknak. Megoldásként erre a problémára azt az eljárást dolgozták ki, hogy a sima felületre (szintén betonból) olyan elemeket erősítenek, melyek változatosabbá teszik az aljzatot. Egyes vizsgálatok szerint ez élehetőbbé teszi több faj számára a korábban tükörsima felületet, így ezeken a részeken némi lehetőség mutatkozik élő közösségek regenerálódására.
Európában is vannak kezdeményezések a cementgyártás szén-dioxid kibocsátásának mérséklése. Egy belgiumi cementgyárban olyan berendezéseket igyekszenek kialakítani, mely visszafogja a felszabaduló üvegház-hatást kiváltó gázokat. Egyelőre még az elején járnak, kb. a szén-dioxid 5%-át tudják visszatartani.
A kutatók abban reménykednek, hogy ez az arány feltornázható 95%-ra. Arról is szó van továbbá, hogy a visszafogott, aránylag tiszta szén-dioxiodot felhasználhatja majd a mezőgazdaság, illetve az üzemanyaggyártás.
Mit tehetünk mi?
Mi, „kisemberek” azzal tehetünk jót, ha például a kertünkbe, a ház végébe tervezett teraszt vagy a parkolót nem betonozzuk le, hanem választunk ehelyett valami környezetebarát megoldást. (Például azt, hogy nem betonozzuk le.) És az is fontos – valószínűleg ez a legfontosabb – hogy amikor fejlesztésekről beszélnek a politikusok vagy az önkormányzati vezetők, ne akkor lelkesedjünk, amikor a betonöntéssel járó beruházásokról beszélnek, hanem a valódi zöld megoldásokat értékeljük.
(greenfo.hu, bbc.com, danubeinstitute.blog.hu, theguardian.com)
Nyitókép: Aleksandar Pasaric fotója a Pexels oldaláról