Léteznek jó megoldások városzöldítésre, a kulcs azonban a mentalitásváltás
Babos Krisztina
2020. november 11. 14:45, utolsó frissítés: 18:59
Stache Éva szakértővel arról beszélgettünk, hogy miként lehet növények telepítésével hatékonyan javítani a városi környezetet.
Mint megtudtuk, a városi környezet zöldebbé tételének kérdése világszerte foglalkoztatja a szakértőket és az önkormányzatokat is. Hiszen törvényszerű, hogy a települések terjeszkedése során egyre inkább kiszorítottuk az élővilág természetes alkotóit, mely sok esetben oda vezetett, hogy nagy kiterjedésű városrészek váltak élhetetlenné. És egyre világosabban látszik, hogy az ember által kreált megoldások már nem segítenek, bármilyen fejlett is a ma technológiája. Egyetlen valós megoldás létezik:
helyet kell teremtenünk a városokban az élővilágnak, mindenekelőtt a növényeknek.
Stache Éva aradi származású építész, aki Hollandiában, a Delfti Egyetemen doktorál. Kutatási területe a városi vegetáció szerepe a városi klíma alakulásában. Elsősorban a városi melegedéssel foglalkozik, valamint az ezzel összefüggő szárazsággal és az esőzések intenzitásának vizsgálatával. Kutatja tovább azokat a megoldásokat, melyek által egészségesebbé, kellemesebbé tehető az urbánus környezet, elsősorban a növények levegőszennyezettség-csökkentő hatása révén.
Mint elmondta, bár a zöldövezetek, illetve a városi növényzet fontosságáról általában csak egészségügyi kontextusban szoktunk beszélni, ezen belül is a levegő minőségének javítóiként tekintünk például a fákra, ennél jóval többről van szó.
Mentalitás és némi törődés kérdése, hogy miként néz ki a környzetezetünk. Akár olyan is lehetne, mint a fenti képen... Városi lakóházak - Amsterdam, Funenparc. (Geurts & Schultze architecten © Eva Stache 2020)
A fizikai egészség kérdéskörébe tartozik az is, hogy a megfelelő helyre ültetett és megfelelő összetételű növényzet hatékony az ún. városi hőszigetek kialakulásának visszaszorításában. Közismert, hogy az épületekkel, utakkal, különféle burkolatokkal telezsúfolt részeken jóval magasabb a hőmérséklet, mint a településeken kívül. A különbség nyáron 5-8 fok, de akár elérheti a 10 fokot is, ami egyre nagyobb kellemetlenséget okoz, hiszen a nyarak egyre melegebbek.
Ennek ellensúlyozására, mondja a szakértő, kitűnő megoldás a fasor, vagy egyéb növényzet telepítése közvetlenül falak elé, mivel ezek jelenlétében a beton, a kő és a tégla jóval kisebb mértékben forrósodik fel. Ami lényeges, hiszen az építmények felmelegedhetnek akár 60 fok fölé is a forró nyarakon.
A városi növényzet mindenki számára nyilvánvaló előnyei mellett számos kutatási eredmény szól arról, hogy
mind a fizikai, mind a mentális egészségünket befolyásolja az, hogy mennyi zöld van a környezetünkben.
„Bizonyított, hogy például a koraszülések aránya feleződik zöld lakókörnyezetben, ahogy az elhízottak aránya is, a gyereken körében pedig egyes, stresszel összefüggő problémák aránya harmadolódik. Egy 2017-es tanulmány pedig kimutatta, hogy ha valaki zöld környezetben lakik huzamosabb ideig, majd elköltözik egy nem zöld környezetbe, még három év után is jobb mentális egészségnek örvend, mint azok, akik nem laktak soha zöld környezetben - fejtette ki Stache Éva. Aki szerint számos szociális probléma megoldásában is bizonyítottan szerepet játszik a környezet minősége. Egyebek mellett a szegénység, a hajléktalanság visszaszorítását segíti elő a zöldítés, továbbá bizonyítottan pozitív hatása van a bűnözési statisztikákra is.
Növényzettel befuttatott házfal Aradon. Fotó: © Eva Stache 2020Annak, hogy mégsem szedik fel például a térköveket és nem kezdeményeznek nagyarányú zöldítési akciókat, a szakértő szerint egyik fő oka az, hogy
„a növényeknek rossz a PR-juk”.
Azaz az emberek nincsenek tudatában annak, hogy milyen jótékony hatással bírnak, emiatt pedig nem is értékelik kellő mértékben a zöldövezeteket. Stache Éva szerint emiatt a legfontosabb az lenne, hogy tájékoztató kampányokat szervezzenek, hiszen a lakoság támogatása nélkül nehezen képzelhető el egy nagyarányú zöldítés. Ezzel párhuzamosan pedig érdemes volna mintaprojektek segítségével szemléltetni, mit is jelent voltaképpen az, ha az embert nemcsak kő és beton veszi körül.
Érdeklődésünkre elmondta, egészen jó aránynak számítana, ha egy városban minden lakásra jutna egy-egy fa. Ezt pedig oly módon lehetne kivitelezni, hogy kb. 300 méterenként kialakítanak egy-egy kisebb erdőfoltot, ligetet. És az is fontos lenne, hogy ezek a zöld szigetek összefüggőek legyenek, mert így tudnák leghatékonyabban nyújtani azokat az ökológiai szolgáltatásokat, melyekre nagy szükségünk lenne.
A lapos tetők kiválóan alkalmasak a zöld felület növelésére, melyekre a teherbírás függvényében lehet telepíteni kisebb vagy nagyobb termetű növényeket. (Budapest, Westend tetőterasz - © Eva Stache 2020)Hozzátette: ideális esetben eleve úgy kellene megtervezni egy várost vagy városrészt, hogy ezeknek szerves része legyen a zöld is. Ehhez képest az a gyakorlat, hogy zöldövezet oda kerül, ahol épp marad hely, amit nem használtak ki építkezésre.
Számos látványos és hasznos megoldás született már épületek megzöldítésére. Létezik már eljárás arra, hogy a tetőteraszokon bokrok vagy akár fák nőhessenek. Egyre elterjedtebb az a megoldás is, hogy termést hozó, illetve fűszernövényekkel futtatnak be falakat, így többszörös hasznot hajtanak a növények. Egyik legismertebb és leglátványosabb példája ennek Milánó egyik látványossága, a Bosco Verticale, azaz a „függőleges erdő” névre keresztelt toronyház, melynek tetején és oldalain is kisebb fák, cserjék nőnek.
A Bosco Verticale, azaz a "függőleges erdő" nevű zöld toronyház Milánó egyik látványosságának számít (www.stefanoboeriarchitetti.net/en/portfolios/vertical-forest)A szakértő szerint ez nagyszerű megoldás mind esztétikailag, mint hasznosság szempontjából, hiszen a levegő tisztításán túl a por- és a zajszennyezést is jelentős mértékben csökkenti a kreatív módon kialakított zöldövezet. Úgy vélte azonban, hogy ez eléggé költséges, egyebek mellett azért, mert a növények gondozását ipari alpinistákkal kell megoldani, akik kötélen lógva végzik el a kertészkedéssel kapcsolatos feladatokat.
A Bosco Verticale növényzetének karbantartását ipari alpinistákkal végeztetik. (www.stefanoboeriarchitetti.net/en/portfolios/vertical-forest)A lapos tetőkre azonban kisebb termetű növények is telepíthetőek, és ezek gondozása is egyszerűbb. A falak befuttatása sem jelent feltétlenül nagy nehézséget, ha az épület struktúrája erre megfelelő, és figyelembe vesszük a kúszónövények igényeit, illetve ezek súlyát. Ehhez szokás függőleges támrendszert is kialakítani, ha szükséges, de létezik már eljárás arra is, hogy függőleges rendszerben biztosítsanak talajt (www.verticalgardenpatrickblanc.com) ezeknek a növényeknek.
Musée du Quai Branly, Párizs. Ha a zöld rendszert le lehet támasztani úgy, hogy ne a falat terhelje, akkor lehet függőleges "talajt" is használni, mint ezen a klasszikus párizsi példán. Az épúlet Jean Nouvel, a zöld fal Patrick Blanc terve alapján készült. (www.jeannouvel.com/projets/musee-du-quai-branly) „Olyan épületek esetén, melyek bírják a súlyt, lehet gondolni egyszerűen borostyánnal való befuttatásra, ami nagyon hatásos a por felvételében és a környezet hűtésében egyaránt” – javasolta a szakértő.
Ezek a megoldások, nyilván, akkor működnek jól, ha az épületeket eleve megfelelően tervezik, hisz a növényeknek, illetve a talajnak, melybe ültetik őket, súlya van.
Kérdésünkre, hogy mit lehet tenni a már létező építmények esetén, a szakértő kifejtette: a Romániában, főleg a kommunizmus idején épült tömbházak nem ilyesmire lettek tervezve. Komolyabb zöld övezetet oly módon lehetne kialakítani a tetőkön, ha nem a meglévő födémre helyeződne a súly, hanem a tartófalakra, lényegében egy új födémszerkezetet alakítva ki. Elmondta, ez nem számít olcsó megoldásnak.
Sok esetben viszont a tetőt úgy oldották meg, hogy megterhelő kavicsréteget helyeztek el annak érdekében, hogy a szél ne vigye el a bitumen lapokat. Ilyen helyeken pedig viszonylag egyszerűen alakítható ki zöld szőnyeg az amúgy is köves élőhelyekhez alkalmazkodott növényekből, például a nálunk is honos varjúhájfélékből.
Meglévő fal elé helyezett támrendszeren futó növényzet. Amstredami lakóház, Funenparc. (Geurts & Schultze architecten, fotó: © Eva Stache 2020)Kérdésünkre elmondta, a tető zöldítését elsősorban azon esetekben ajánlja, ha ez lapos. A hagyományos, cserepes háztetők esetén úgy vélte, nem éri meg ilyesmibe fektetni, viszont engedhetjük, hogy ezeket belepje a moha, ami szintén egyfajta zöld megoldást jelent.
Stache Éva azt is elárulta portálunknak, hogy az egyetemen jelenleg egy speciális beton „receptjén” dolgoznak, melyet rétegben visznek fel az épületek felületére. Ennek porózus szerkezete lehetőséget teremt arra, hogy a mohák megtelepedjenek rajta. Ily módon lényegében komolyabb ráfordítás és karbantartási költségek nélkül oldható meg a zöldítés.
A mohák pedig – a többi növényhez hasonlóan – szintén tisztítják a levegőt, árnyékolják az épületet, így előzve meg a forrósodást, és sokkal szebb látványt nyújtanak, mint a kopár falak. Elmondta, az eredményeik bíztatóak, és azt remélik, hogy hamarosan piacra is kerül a találmányuk.
Moharéteg megtelepedését támogatja a "zöld beton", amit jelenleg tesztelnek. Forrás: ©Henk Jonkers Amint arról már írtunk, Kolozsvár önkormányzata azt tervezi, hogy három darab ún. CityTree-t vásárol, darabonként 50 ezer eurós áron, a város levegőjének javítása céljából. Stache Éva ezzel kapcsolatban kifejtette, bár a mohák valóban jótékony hatásúak, abban az esetben tudnának igazán hatékonyak lenni, ha a szennyezett levegőt odairányítanák hozzájuk, a levegő azonban csakis a légáramlatoknak engedelmeskedik, így kérdéses az eszközök hatékonysága. (A nagyméretű beton keretekben elhelyezett mohapárnákból álló, különféle műszerekkel felszerelt CityTreekkel kapcsolatos kifogásokról itt írtunk részletesen.)
A szakértő szerint ugyanakkor számolni kell azzal a környezeti terheléssel is, melyet ezek előállítása és fenntartása jelent. Úgy vélte, ezek a szerkezetek nem képesek ellensúlyozni még azokat az ökológiai károkat sem, melyek a gyártásuk során keletkeznek. Elmondta, egy repkénnyel befuttatott fal nagyjából ugyanezeket a szolgáltatásokat képes nyújtani, ráadásul teljesen ingyen.
Hozzátette: Amsterdamban is beszereztek és üzembe helyeztek 7 darab CityTree-t, azonban ezek 3-4 hónapnál nem bírták tovább, a növénykék elpusztultak. Úgy vélte, a problémák egyike az lehetett, hogy a mohák nem érezték jól magukat abban a környezetben, ahová ültették őket. Ellentétben az általuk kikísérletezett mohosodó betonnal, ahol a növénykék maguktól telepszenek meg, és ingyen nyújtják az értékes ökológiai szolgáltatásaikat, hiszen a levegő nedvességét és a csapadékvizet hasznosítják.
Az épületek belső tereit is lehet zöldíteni, ami amellett, hogy az egészségünket támogatja, pazar látványt is nyújt (Hotel Spinoza Amsterdam – Sempergreen – © Eva Stache 2020)Kolozsváron buszmegállók tetejének zöldítésével is kísérletezett az önkormányzat, azonban nem járt sikerrel. Érdeklődésünkre ezzel kapcsolatban Stache Éva kifejtette: az ilyen esetekben általában a vízellátás jelent problémát. Valamint a tűző nap is, melynek a növények ki vannak téve, egy buszmegálló tetején ugyanis nem tudnak olyan tömeget képezni, mely ellensúlyozhatná a tűző nap hatását. Elmondta, ilyen megoldások leginkább akkor működnek jól, ha például egy fa árnyékolja be a megálló tetejét, mely némi védelmet nyújt a tetőre telepített növényeknek.
Hozzátette ugyanakkor: nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, melyekről hall Kolozsvár vonatkozásában a városi környezet zöldítése kapcsán. "Fontos ebben a mozgalomban részt venni. Nem lényeges, hogy néha nem sikerül elsőre, hogy a buszmegálló tetején először elfonnyadnak a növények, vagy hogy a CityTree nem jó. A lényeg: addig próbálni, míg sikerül. És úgy tűnik, Kolozsvár ebben kitartóan halad, aminek nagyon örülök" - mondta.
Nyitókép: Városi lakóházak, Amsterdam, Funenparc (Kraaijvanger Urbis architecten © Eva Stache 2020)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Földrengés volt Antarktiszon- kitelepítik az érintetteket
Az e-kereskedelem csökkenti a kiskereskedelem szén-dioxid lábnyomát
A légszennyezés csökkentésével évente több mint 50 ezer halálesetet lehetne megelőzni Európában
Az USA visszatér a párizsi klímaegyezménybe. Az ENSZ további vállalásokat vár Biden elnöktől
