Zöld kiskáté politikusoknak, civil szakértők javaslatai alapján
Babos Krisztina 2020. november 25. 19:40, utolsó frissítés: 20:41Bár nyakunkon a klímaválság, és itt lenne az ideje készülni a Green Deal-re, a választási kampányból szinte teljesen hiányoznak a zöld célok. Megfogalmaztunk párat.
Egyre több emberben tudatosul, hogy a természetvédelem fontos, így egyre többen várnák el, hogy a politikai pártok/jelöltek programjában is megjelenjenek a zöld célok. Egy nemrég publikált tanulmányban fel is mérték az ilyen irányú opciókat, amiből kiderült, hogy az erdélyi magyarok kimondottan környezettudatosnak tartják magukat.
Azonban két héttel a parlamenti választások előtt, bár a közösségi médiában ötpercenként jönnek szembe velünk kampányhirdetések, szinte egyáltalán nem hallani zöld célkitűzésekről. Holott az Európai Unió Green Deal-jének megvalósításához már most hozzá kellene fogni, ha komolyan vesszük ezeket a vállalásokat. Néhány napja a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményben adott hangot csalódottságának.
„Amikor a világ politikája a klímaválságtól hangos és Európa igyekszik az élen járni a klímakatasztrófa elkerülésében, addig a romániai parlamenti választási kampányban csak néhány párt tematizálja ezt, a jövőnket leginkább befolyásoló témát. A klímaválság és a tömeges fajkihalás korszakában az Európai Unió ambiciózus Zöld Megállapodásával példateremtővé szeretne válni. Terve, hogy az Európai Unió 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Bár a cél távolinak tűnik, sikeréhez az alapokat most kell letenni.
A 2025-ös és 2030-as célkitűzések (például a 1990-es szintű üvegházhatású gázok kibocsátásának felére csökkentése) már nincsenek olyan messze, és ismerve országunk bürokráciáját, egy-egy valóságos lépéshez hosszú évek kellenek. A megállapodást Románia is készségesen aláírta, mégsem hallani Románia zöldítési stratégiájáról, tervéről még a kampányidőszakban sem” – írják.
Mi pedig úgy gondoltuk, hogy megpróbálunk segíteni, közvetíteni a politikusok (és persze, az olvasóink) felé néhány olyan elképzelést, melyet ajánlatos lenne gyakorlatba ültetni. Nyolc biológus, ökológus szakértő véleménye alapján fogalmaztunk meg pár fontos feladatot. A szakértőket arra kértük, hogy tartsák szem előtt azt, hogy képviselő-, illetve szenátorválasztás előtt állunk, és vegyék figyelembe, milyen mozgásterük lehet majd a most versengő politikusoknak.
Érkeztek javaslatok egyszerűbb(nek tűnő) feladatokra is, melyet egy képviselő vagy szenátor akár saját hatáskörben is meg tud oldani. (Hiszen van keretük arra, hogy pl. munkatársakat alkalmazzanak.) De több munkával járó megoldandó kérdések is felmerültek, sőt, a romániai természetvédelem komplex strukturális problémái is terítékre kerültek. Ezekből a javaslatokból gyúrtuk össze a következő „feladat-gyűjteményt”.
Elöljáróban, hogy némi rálátást nyerjünk a problémára, érdemes figyelembe venni, hogy
Románia ellen kötelezettségszegési eljárást indított már az EU mind az illegális fakitermelés, mind a hulladékgazdálkodás, mind a védett természeti területek kezelésének ügyében.
És nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan érkeznek a büntetések, melyeket mi, az adózó polgárok fizetünk majd.
„Az ország zöld politikáját újra kéne gondolni, strukturális átalakításra lenne szükség a természetvédelmet és azon belül elsősorban a védett területeket illetően. Ez a probléma régóta vár megoldásra, fel kell vállani, hogy nulláról építsünk fel egy új rendszert. Be kell vonni a munkába az egyetemeket és civil szervezetket, és politikai konszenzusra van szükség e tekintetben a pártok között. Közösen kell eldönteni, mennyi pénzt fordít erre az állam, meg kellene szabni, stabilan törvénybe foglalva, hogy az éves költségvetés hány százaléka menjen védett területek menedzsementjére, mert csak így tud működni a rendszer.
Az első természetvédelmi törvény 2000-ben jelent meg, azóta csak toldozgatnak, foltozgatnak, senki sem vállalta fel, hogy egy új rendszert felépítsen. Nagy probléma, hogy nincs meg erre a finanszírozás, és nincs meg hozzá a szervezeti háttér sem. Nincs meg a szükséges emberi erőforrás sem, akik most dolgoznak a rendszerben, nem értenek hozzá. Rengeteg olyan szélhámost foglalkoztatnak, akik nem szakértői a témának” – foglalta össze véleményét a Transindex kérésére Márk-Nagy János.
De inkább kezdjünk a viszonylag könnyen orvosolható természetvédelmi problémákkal, haladva azok felé, melyek komolyabb fellépést, pénzt, és jogszabályi változtatásokat is igényelnek. (A sorrendnél nem a problémák súlyosságát vettük alapul, így nyilván a lista vége felé lesznek a legkomolyabb gondok.):
1. Ne támadják az Európai Unió vegyszerhasználatot (pl. neonikotinok) tiltó határozatait, hanem támogassák a vegyszermentes mezőgazdaságot.
2. Ne csak az elektromos autók, hanem az elektromos biciklik vásárlását is támogassák.
3. A Zöld Ház programot tegyék elérhetővé szélesebb közönség számára, akár olyan áron is, hogy a mostani 90%-nál kisebb mértékű legyen az állami támogatás.
4. Ösztönözzék a gépjárművek kitiltását a városokból ott, ahol ez megoldható.
5. Tegyenek azért, hogy a klímabarát technológia ÁFÁ-ja kisebb legyen, kapjanak adókedvezményeket a zöld szempontokat is figyelembe vevő beruházásokat megvalósító cégek.
6. Vizsgáltassák felül a megépített törpe vízierőművek hatékonyságát, és számoltassák fel azokat, melyek természeti károkat okoznak.
7. Kérjék számon a cégeken a környezetszennyezést, és zárassák be azokat a vállalatokat, amelyek többször is átlépik a határértékeket. Például Marosvásárhelyen a vegyi kombinátot.
8. Vegyék újra napirendre a környezetvédelmi ügyészség létrehozásának ügyét, és támogassák annak megalakítását, korrekt módon, költségvetési forrást is rendelve hozzá.
9. Támogassák, akár törvényileg is a városok valódi zöldítését, a faültetést, az idős fák tönkretételét pedig tiltsák meg. A nyílt területeken támogassák a természetközeli, vadvirágos rétek kialakítását, melyek sokkal fajgazdagabbak (ami előnyös a beporzók számára) és kevesebb karbantartást is igényelnek. (Mindenképpen jobbak, mint az árvácskák.) Akadályozzák meg, hogy a folyóparti ártereket betondzsungellé változtassák.
10. Alakítsanak egy olyan szakmai platformot, melynek keretében egyetemek munkatársai és civil szervezetknél dolgozó szakértők is véleményezhetik a környezetvédelmi vonatkozású kezdeményezéseket.
11. Karolják fel a környezetvédelmi törvény végrehajtási metodológiájának kidolgozását, szakemberek bevonásával dolgozzák ki kellő részletességgel a természeti értékekben okozott károk felbecsülési mechanizmusát és rendeljenek minden védett állat- és növényfajhoz egyedenkénti eszmei értéket.
12. Hozzák összhangba a természetvédelmi törvényeket más terület törvénykezésével. Konkrét példa: a denevérvédelem és a műemlékvédelem látszólagos konfliktusa. Azért tűnik konfliktusosnak a helyzet, mert sokszor a két tábor nehezen vagy egyáltalán nem tud megegyezni a tekintetben, hogy mit kell védeni, az épületet (ami “az enyém, a denevéreket pedig, kérem, vigyék el!”) vagy a kolóniát (a közösségi jelentőségű fajok mindenhol védettek, azaz védett területen belül és kívül is). És azért látszólagos a konfliktus, mert tulajdonképpen léteznek megoldások, melyek védik úgy a toronyban/padláson lakó kolóniát, mint magát a történelmi jelentőségű épületet.
13. A denevérvédelmi törvénykezés konkrétumokkal való ellátása. Jelenleg a speciális denevérvédelmi törvény (90/2000-es törvény, a EUROBATS egyezmény hazai törvénykezésbe való átültetése) csak általános javaslatokat és megfogalmazásokat tartalmaz. Hazánk ad otthon Európa egyik legnagyobb és legdiverzebb denevérfaunájának, több tíz kontinentális jelentőségű “szuper”-kolóniával. Ezek a kolóniák, szálláshelyek és élőhelyek többet érdemelnek az általánosságoknál.
14. A covid-járvánnyal kapcsolatos EU-s támogatások kiutalásánál vegyék figyelembe a zöld szempontokat is, küzdjenek a gazdaság zöld újraindításáért.
15. Tegyenek azért, hogy a kormány többet költsön természetvédelemre (jusson pénz pl. konkrét védelmi intézkedésekre, élőhelyrehabilitációra, rendszeres járőrözésre, stb.).
16. Az infrastuktúra fejlesztések (pl. autópálya, zöld mezős beruházások) kapcsán gondoskodjanak arról, hogy ezek valóban zöldek legyenek. Foglalják jogszabályba, hogy ezek pl. ne ronthassák a vízháztartást, az élővilág kontinuitását, az épületek legyenek energiahatékonyak. Az autópályák esetén gondoskodjanak arról, hogy biztosítsák a vadátjárókat, vegyék figyelembe a madarak biztonsági szempontjait, fektessenek hangsúlyt a zajszennyezés csökkentésére.
17. Megfelelő személyzettel és költségvetéssel egészítsék ki a védett területeket kezelő hatóságot (ANANP), hogy az valóban el tudja látni a feladatait, korrekt módon vonják be a civileket is ebbe a munkába.
18. Szervezzék át a Környezetvédelmi Alapot (AFM), mert lényegében felesleges, természetvédelmi szempontból haszontalan abban a formájában, ahogy most működik. Annak, hogy az autóipart támogatják burkoltan, semmi értelme nincs, ez nem környezetvédelem, amit csinálnak.
19. Védjék az extenzív mezőgazdaságot azzal, hogy a közép (és kis) gazdaságokat megerősítik. Például oly módon, hogy maximumot állapítanak meg arra, hogy hány hektárra lehet támogatásokat kapni. Vagy bizonyos területnagyság felett kötelezzék a zöldítéses megvalósításokat.
20. Gondoskodjanak a gazdálkodók tájékoztatásáról a létező agrárkörnyezetvédelmi támogatásokkal kapcsolatban. Pl. a mezőgazdasági parcellák közötti, mezei utak, árkok menti bokorsávok és fasorok értékes élőhelyek, továbbá mérséklik a széleróziót, a szárazságot. Ennek ellenére irtják ezeket, a mezőgazdadásági támogatások miatt. Holott létezik olyan program, melynek révén a zöld szigetek megtarthatók és a támogatás is hozzáférhető, csak épp a gazdák túlnyomó többsége nem tud a lehetőségről.
21. A bürokrácia csökkentése a háztáji gazdaságok számára kiírt támogatásokkal kapcsolatban. Bár vannak elérhető források a kis gazdaságok számára, a potenciális pályázók sokszor lemondanak a lehetőségről az irdatlan mennyiségű papírmunka miatt.
22. Támogassák az őstermelők piachoz jutását, mivel az élelmiszerpiacokon a viszonteladókkal, a szupermarketekben pedig a (részben külföldi) nagybani termelőkkel nem bírják a versenyt. A háztáji, illetve kisebb gazdaságokban feldolgozott termékek olyan követelményeknek kell megfeleljenek, mint a gyárból kikerülő készételek. Miért nem árusítható egyszerűbb feltételek mellett egy házi készítésű zakuszka vagy egy házilag érlelt sajt, ha pl. az esztenából kikerülő túró viszonylag egyszerű úton árusítható?
(És hogy miért esik ennyi szó egy természetvédelmi témájú írásban a háztáji gazdaságokról? Mert ezek sokkal inkább fenntartják a biodiverzitást, mint a hatalmas monokultúrákat kialakító nagybani termelők.)
23. Környezettudatos magatartásra való nevelés ösztönzése, az oktatási program keretében. Nem feltétlenül új tantárgy bevezetésével (így is túl sok van), hanem inkább átszervezés révén, beépítve ezt a szemléletet a többi tantárgyra vonatkozó tantervbe, valamint osztályfőnöki órák témájául is szolgálhatna.
24. Küzdjenek az ország valós természetvédelmi értékeinek megmentéséért, hiszen az ország legnagyobb értéke, az EU-n belül, a biodiverzitása és ökoszisztéma szolgáltató képessége, ami akár gazdaságilag is hasznot hozhat.
25. Támogassák a cirkuláris gazdaságot, tegyenek azért, hogy elkészüljön egy használható klímareziliencia növelő terv.
26. Tegyenek a leromlott állapotú gyepek helyreállításáért, valamint a létezők megőrzéséért. Új tanulmányok szerint a gyepek szénmegkötő képessége vetekszik az erdőkével. Meg kell előzni, hogy további gyepterületeket felszántsanak vagy beépítsenek. A gyepekre vonatkozó jelenlegi szabályozás javításra szorul, például a legeltetéssel kapcsolatos fejezeteket módosítani kellene.
27. Át kell alakítani az állami erdők menedzsmentjét. A Romsilva nem egy önállóan gazdálkodó szervezet kellene legyen, hanem egy állami intézmény. Például azért, hogy az erdészeknek ne attól függjön a fizetése, hogy mennyi fát vágnak ki. Óriási nyomás nehezedik a rossz rendszer miatt az erdőkre, ami sok korrupcióra ad lehetőséget. A Romsilva egy cég, aminek tulajdonosa az állam, amely minden évben megszabja, hogy milyen mértékű gazdasági hasznot kell termeljen. Utána ezt lebontják a helyi erdőkerületek szintjére, viszont az elvárt hasznot nem tudják legálisan, a természetvédelmi szempontokat is figyelembe véve megtermelni. Maga az állam kényszeríti rá az erdészeket, hogy minél több fát vágjanak ki.
Az erdő jelenleg csak a faanyag értéke szempontjából számít, mert az erdőkerületek pénzt kell csináljanak. Ha egy erdész megkapná a fizetését normálisan, nem lenne rákényszerítve arra, hogy kockáztasson illegális dolgokat. A helyes erdőgazdálkodás azt jelentené, hogy természetvédelmi, valamint a szociális igények, és az erdők egyéb funkciói is egyformán számítanak. Ez hosszú távon gazdaságosabb is lenne, mivel így jó állapotban őrződnének meg az erdők. Elindult a szakminisztérium, illetve a Szucsávai Egyetem Erdészeti Karának a vezetésével egy stratégia alkotás e téren, és az lenne a fontos, hogy ezt a minisztérium konkrétan a magává tegye, és ebből törvény szülessen.
28. Szelektív hulladékgyűjtés, egy működőképes hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése. Romániában évtizedekben lehet mérni, amióta beszélünk a szelektív hulladékgyűjtésről, de gyakorlatilag semmi nem működik, alkotják a stratégiákat egymás után, csak épp szelektív hulladékgyűjtés nincs. Azzal kéne kezdeni, hogy felmérjék, melyek azok az okok, amiért nem működik. A kötelezővé tétel mellett szükség lenne a részfolyamatok ellenőrzésére, szankciókra is ott, ahol szükséges.
29. Szinte mindenki a legfontosabb problémaként említette a
VíZVISSZATARTÁS
kérdését. A lecsapolási, folyószabályozási (kavics- és homokkitermelési) munkálatok eredményeként gyorsan elvezetjük a vizet. Emiatt drasztikus mértékben (méterekkel) esett vissza a talajvíz szintje (sok helyen kiszáradtak a kutak). Egyik igen káros hozadéka ennek, hogy értékes vizes élőhelyek szűntek meg, sok helyen szárazabbá is vált a mikroklíma (helyi esők nem képződnek).
Emellett egyre több gondot okoz ez a mezőgazdaságban is, felmerül az öntözés szükségessége olyan területen is, ahol korábban nem volt erre szükség. A megoldást az jelentené, ha visszafognánk a vízmennyiségnek legalább egy részét, mélyebben fekvő területek újramocsarasítása, illetve tavak, tározók kialakítása révén.
Ennek egyik fő nehézsége, hogy a korábban vizes területek mára magánkézbe kerültek. Viszont mivel nagyon fontos feladatról van szó, érdemes lenne erre országos programot kidolgozni, és forrásokat biztosítani a munkálatokon túl kompenzációra vagy kisajátításra is. (Korábban elkészítettük a legsúlyosabb erdélyi környezetvédelmi problémák top 10-es listáját, melyen első helyen végzett a vízháztartás egyensúlyának megbontása. A cikk itt olvasható.)
„A politikusok kellene lássák, hogy változik a világ. Meg kéne változtassák a nézőpontjukat. Európa példát mutat, ezt kéne kövessük, ne csak akadályokat lássanak benne. A Green Deal-ből nem csak annyit kellene megérteni, hogy elektromos autót kell gyártani, amit megcsinál a Dacia és milyen jól el lehet adni. Nem a kiskapukat kellene keresni, hanem átérezni/átlátni, hogy az EU-s célok miért lettek megalkotva. (Nem betiltott vegyszereket kiskapukon áttolni, olyan helyeken létrehozni védett területeket, ahol megfelel bizonyos személyeknek és nem ott, ahol valóban megmenteni való természeti érték van.)
A biodiverzitás és a klíma védelmét nem utolsó helyen kellene kezelni a kormány munkájában és nem csak az EU-s jelentések miatt kellene foglalkozni vele. Ha a poszt-covid támogatásokat zöld alapokra akarná helyezni a politikum, akkor a miniszterelnök alá kellene tartozzon közvetlenül a klíma- és biodiverzitás-védelem, és ennek kellene alárendelni a többi minisztérium működését. Minden egyes minisztérium programjában, céljaiban benne kéne legyen a biodiverzitás, a klíma, a körkörös gazdaság. Integráltan kellene kezelni a témát, ezt az EU már nagyon rég kéri, és nem ok nélkül” – Papp Tamás.
„Egyedül az USR-PLUS-nak van egy valamirevaló zöld programja, a többi felejtős, ugyanaz a blabla, amit eddig nyomtak, semmi újat nem hoznak az eddigiekhez képest. Ez azt mutatja, hogy a pártokat egyáltalán nem érdekli ez a téma. Mintha egyáltalán nem foglalkoztatná őket az, hogy Romániában egyre inkább fontosnak tartják az emberek azt, hogy a környezet milyen állapotban van. A környezettudatosság növekedőben van, viszont a politikusok nem hajlandóak követni ezt a trendet” – Márk-Nagy János.
„A mostani kampányüzenetek arról szólnak, hogy ki akarják elégíteni az emberek alapszükségleteit (az autópálya, és az aszfalt ma már ezek közé számítanak). Egy rossz hasonlattal élve, csak annyit üzennek, hogy majd „mi adunk nektek enni”, de az élelmiszerek egészségességére már nem gondolnak. Én nem hiszem, hogy a mai romániai társadalommal már bármit meg lehet etetni. Igenis, igénylik az emberek, hogy hosszútávon élhető országért küzdjenek a politikusok. Egészséges élelmiszer kell, nem csupán bármi ennivaló. Kell autópálya, de ne természetromboló megoldásokkal, stb.” – Parragh Katalin.
A szakértők, akik javaslatai alapján a listát kidolgoztuk, a következők voltak:
Barti Levente biológus, denevérkutató, Myotis Denevérvédelmi Csoport
Bücs Szilárd-Lehel denevérkutató, Denevérkutatási és Védelmi Központ
Fehér Kinga biológus, tanár
Fülöp Tihamér biológus, emlőskutató, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Györfy Borbála biológus, tudománykommunikációs szakember, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Márk-Nagy János ökológus, Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti
Papp Tamás biológus, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Parragh Katalin biológus, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Nyitókép: Chräcker Heller/pixabay.com