2021. január 24. vasárnapTimót
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Civil szervezetek „hobbija” a természetvédelem Romániában

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. január 04. 11:36, utolsó frissítés: 11:42

A Szatmári EKE az elmúlt másfél évben egy EU-s projektnek köszönhetően tudta ellátni a Túrmenti Természetvédelmi Területen a kezeléssel kapcsolatos feladatok egy részét.


A Natura 2000-es területekhez kötődő, érdemi szakmai munka az elmúlt másfél évben lényegében ott folyt, ahol még a civilek korábbi pályázataiból futotta ilyesmire. Mint ismeretes, a kormány 2018 nyarán megvonta a kezelési jogot a szakmai egyesületektől, az ezzel párhuzamosan megalakított ANANP (Védett Területek Országos Ügynöksége) viszont, szakértők szerint, nem képes ellátni a feladatokat.

A Szatmári EKE is egy EU-s projektnek köszönhetően tudott dolgozni a Túrmenti Természetvédelmi Területen az elmúlt 32 hónapban, a pályázatuk azonban most lejárt, így kérdéses, hogy a jövőben lesz-e valaki, aki ezt a munkát tovább viszi. Márk-Nagy János ökológus, az egyesület elnöke szerint a természetvédelmi munkában a legfontosabb a rendszeres monitoring, elsősorban ezért jelent óriási problémát a kezelési feladatok körüli zűrzavar.

Kifejtette: korábbi adatok birtokában, rendszeresen végzett felmérések tudják csak megmutatni, milyen változások lépnek fel egy élő közösségben, és csak ezen információk birtokában lehet a beavatkozásokat tervezni. Ahhoz viszont, hogy láthatóvá váljanak a tendenciák, elengedhetetlenül fontos a folytonosság. A felmérések pedig az egyes fajok, élőlénycsoportok biológiájától függenek: vannak, melyeket évente kell ismételni (pl. téli madárszámlálás), de olyan is van, amit ötévente, és olyan is, amit kéthetente kell ismételni.

A Túr és mellékfolyóinak nehézfémszennyezettsége egyelőre megszűnt, megjelent viszont az idegenhonos, inváziós amurgéb.A Túr és mellékfolyóinak nehézfémszennyezettsége egyelőre megszűnt, megjelent viszont az idegenhonos, inváziós amurgéb.


A most záruló projektjüket egyébként a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen indították el, a partnerük látja el ugyanis a Túr folyó magyarországi szakaszán a természetvédelmi feladatokat. Kb. 650 ezer euróból gazdálkodhattak az EU Interreg programjának köszönhetően, melyből természetvédelmi célú felméréseket végeztek, konkrét védelmi tevékenységeket is finanszíroztak, terveket készítettek, továbbá a turizmus fejlesztéséért is dolgoztak.

Interaktív információs pultokat helyeztek el a látogatóközpontokban a határ mindkét oldalán (romániai részen Szatmárnémetiben, Mikolában és Avasújvárosban), továbbá megalkottak egy olyan, okostelefonos applikációt, mely képes kalauzolni a turistákat. A Google Play-ből letölthető, TurGO nevű applikációban minden fontosabb látnivaló szerepel, bicikliutak, szálláslehetőségek, múzeumok, horgásztavak, tanösvények, egyszóval minden hasznos tudnivaló elérhető egy turista számára.

A felmérésekből pedig kiderült, hogy sajnálatos módon eltűnt a korábban életképesnek mutatkozott mocsári béka populáció, és megjelent egy invazív halfaj, az amurgéb. Jó hír viszont, hogy nem érzékelhető már a turci bányák nehézfém-szennyezése, ami korábban halpusztulást is okozott. Márk-Nagy hozzátette: ez a pillanatnyi állapot, és egyáltalán nem biztos, hogy ha például mederkotrásba fognának, nem jelennének meg ismét a nehézfémek a vízben, illetve a vízi élőlények szervezetében. És ugyan a bányalé nem szennyez egy ideje, a pálinkafőzők viszont továbbra is a folyókba ürítik a cefrét, ami komoly gondot jelent.



A konkrét beavatkozások közül kiemelte a denevérodúk kihelyezését – a romániai részen 175 fabeton odút helyeztek ki, melyeket meglepően nagy arányban és szokatlanul gyors ütemben vettek birtokba a repülő kisemlősök. Hozzátette: erre a meglehetősen költséges beavatkozásra lényegében azért volt szükség, mert nem tartják be az EKE által kidolgozott menedzsment tervben foglaltakat. Ez ugyanis előírja, hogy hektáronként 3 köbméter, azaz kb. 20 darab lábon álló, korhadt fát kellene meghagyni ahhoz, hogy a denevérek menedéket találjanak, illetve hogy más védett fajok, pl. a nagy hőscincér és a szarvasbogár populációi fennmaradjanak, de a harkályok számára is fontosak lennének az öreg fák.

Az ökológus szerint szintén a menedzsmenttel kapcsolatos zűrzavar miatt vált szükségessé, hogy közpénzből oldják meg ezt a problémát, ráadásul elégé sokat költöttek az odúkra, hiszen egyetlen ilyen, fabeton búvóhely ára 50 és 250 euró között váltakozik. Hozzátette: ez a beavatkozás az erdők egészségének megőrzése szempontjából is fontos, hiszen a denevérek nagymértékben fogyasztják pl. az erdőket károsító rovarokat.

Az ökológustól megtudtuk, magyarországi partnereikkel közös cselekvési tervet is kidolgoztak a természeti értékek megőrzése céljából, mely meghatározza a főbb irányokat a következő évekre. Ezek kivitelezéséhez azonban pénz kell, amit vagy a most ismertetetthez hasonló projektekből lehet biztosítani, vagy állami finanszírozásból, melyet központilag utalnának ki a védett területek kezelőinek.

A Túr mentén kijelölt védett terültek romániai szakaszán fekvő erdőkbe 175 denevérodút helyeztek ki.A Túr mentén kijelölt védett terültek romániai szakaszán fekvő erdőkbe 175 denevérodút helyeztek ki.


A természetvédelemmel foglalkozó civilek nagy érdeklődéssel várják, hogy miként viszonyul a természetvédelmi kérdésekhez az új kormány, különösen az új környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ-es Tánczos Barna. Márk-Nagy János szerint a természetvédelem akár pénzt is hozhatna, amennyiben szakszerűen irányítanák ezt a területet.

Mint elmondta, jelentős anyagi forrás lehetne például, ha kidolgoznák a Natura 2000-es területekre vonatkozó kompenzációs rendszert, melynek keretében a gazdák kárpótlást kaphatnának az elmaradt jövedelmeikért az uinótól. Az ökológus úgy számol, 2007-től, Románia EU-csatlakozásától számítva 2-3 milliárd euró jöhetett volna be az országba kompenzációként, ami azért maradt el, mert a kormányok mindeddig nem dolgoztak ki egy átlátható rendszert a számításokra és a kifizetésekre vonatkozóan. A nagy összegű, EU-s Life programból is sokkal több pénzt lehetne lehívni az ökológus szerint, azonban ez a kormány részvételének hiányában a civil szervezetek számára nem elérhető, hiszen nem tudják biztosítani a nagy összegű önrészt, ami elvárás. Valamint kitűnő lehetőségeket tartogat a Green Deal is, amennyiben a kormány ki tudja használni ezt az esélyt.

És persze nagy kérdés, hogy visszatérhetnek-e az állami természetvédelembe a civil szakmai szervezetek. Tánczos Barna szerint igen, az új miniszter erről, valamint egyéb terveiről is beszélt portálunknak, a vele készült interjú itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >