Mégiscsak lehetséges: az érmelléki Szalacson sikerül teljesíteni az EU-s elvárásokat a hulladékgyűjtés terén
Babos Krisztina
2021. január 12. 10:34, utolsó frissítés: 10:55
Azonban, sajnos, ez kuriózumnak számít Romániában. Horváth Béla polgármestert kérdeztük arról, hogy miként érték el ezt a kimagasló eredményt.
Az eredményesség kulcsa a feladat pontos meghatározása, valamint folyamatos ellenőrzés és számonkérés – mondja a fiatal községvezető, akitől elsősorban azt kérdeztük, hogy miként sikerült a lakosságot rávennie a szelektív hulladékgyűjtésre. Olyan kezdeményezéseket ugyanis láttunk már, hogy egy önkormányzat vagy egy cég megteremti a feltételeket a szemét szakszerű gyűjtésére, azonban nagyon ritka az, hogy a lakosság többsége éljen is ezzel a lehetőséggel.
Szalacson, és a hozzá tartozó Ottományban viszont sikerült erre rábírni az embereket. Igaz, nem ment könnyen, hiszen nem túl népszerű az emberek körében az, ha pluszmunkára kötelezik őket. Vélhetőleg épp ez, azaz a politikusok népszerűségvesztéstől való félelme az egyik oka annak, hogy nem működik a szelektív szemétgyűjtés az országban, mivel nem lépnek fel eléggé hatékonyan ezen a téren. Annak ellenére sem, hogy Románia napi szinten bírságot fizet a rossz hulladékgazdálkodás miatt, a pénzt pedig végső soron az emberekkel fizettetik ki.
A szalacsi történet 2018-ban kezdődődött, ekkor még nagyjából úgy álltak a szelektív hulladékgyűjtés, illetve az újrahasznosítás terén, mint a többi település: rosszul. Bő 2 évvel ezelőtt a község lakosságának alig több mint 8%-a gyűjtött szelektíven, és a hulladéknak mindössze 1%-át sikerült szakszerűen átadni a begyűjtő vállalatnak.
A Zero Waste Romania nevű szervezet, valamint a helyi és a regionális hulladékgyűjtő és –kezelő vállalatok (az Eco Bihor és az Ave Bihor) közreműködésével azonban 3 hónap alatt sikerült elérni azt, hogy a lakosság a szemét 60%-át gyűjtse szelektíven, illetve hogy a begyűjtött hulladék 40%-a újrahasznosításra megfelelő állapotban kerüljön a speciális kukákba, zsákokba.
Kezdetként egy olaszországi látogatás keretében, a nagyjából Szalacs méretű Rognoban ismerkedtek meg a község vezetői egy működő rendszerrel. Horváth Béla szerint az egyik fő különbséget abban látta, hogy Olaszországban sokkal nagyobb összegekkel dolgoznak: ott 100 euró/fő az évi szemétdíj, míg itthon ennek mindössze a tizede.
A jó példa pedig megette a hatását: eldöntötték, hogy megpróbálkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel. „Azt mondtam, kipróbáljuk, de ha három hónap alatt nem jutunk eredményre, felhagyunk vele” – mondta a polgármester. Aki a község vezetőivel közösen széles körű tájékoztatási kampányba kezdett, bevonva a községi tanácsosokat, a tanárokat, és még a papok is hirdették a templomban, hogy szelektíven kell gyűjteni a hulladékot.
Horváth Béla polgármester bal kezében a kommunális, nem újrahasznosítható szemétnek való konténerrel. Jobb kezében a szellőző, biohulladékok számára kiosztott, speciális kukával. Fotó: Fehér KingaHorváth Béla szerint - aki egyébként fiatal kora ellenére már harmadik mandátumát kezdi, 2012-ben ugyanis alig 24 évesen választották meg – az önkormányzati alkalmazottak fele csak azzal volt elfoglalva, hogy járja a két települést és magyarázza az embereknek, hogy mit kell tenniük.
Ezzel a módszerrel sikerült elérni, hogy egy hét elteltével az emberek kb. 30%-a vegye komolyan a szemétválogatást. Később viszont jöttek a borsos bírságok is: 600 lejes büntetést kaptak, akik nem tartották magukat a szabályokhoz, melynek felét elengedték, ha időben befizették. Ez az összeg egyébként eléggé magasnak számít, figyelembe véve a helyi jövedelmeket, pláne a nyugdíjakat a két, eléggé elöregedőben levő településen. A polgármestertől megtudtuk: 2019-ben 25 bírságot szabtak ki.
„Németországban azért működik a rendszer, mert ha valaki eldob egy csikket, megkapja az 50 eurós büntetést, Romániában viszont a szemetelésnek többnyire nincs következménye. Nálunk is gyakori volt, hogy az emberek elégették a hulladékot vagy kivitték a határba. Korábban a lakosság mindössze 8%-a gyűjtötte szelektíven a szemetet, azaz csak a flakonokat, most viszont lassan elértük az uniós kvótákat. Amikor bejelentettünk, hogy mi a szándékunk, 75%-uk azt mondta, hogy ez hülyeség, nem lehet megcsinálni, foglalkozzunk inkább a munkahelyteremtéssel.
Ottományban és Szalacson sikeresen tértek át a szelektív hulladékgyűjtésre. A községet emiatt követendő példaként emelegetik a szakmai szervezetek. Fotó: Fehér KingaAz embereknek erre nincs igényük, mert kényelmetlen, főképp a szelektív gyűjtés. A szolgáltatásokat elvárják, legyen villany, víz, gáz is kellene, a szemét viszont megfér a kert hátulján, városon pedig egy távolabbi kukában, hogy ne érződjön a szag a lakásban” – vázolta a polgármester a hazai állapotokat.
„A kényelemért fizetni kell, ha például valaki központi fűtést akar, mert az kényelmesebb, mint a tűzrakás, többet kell költsön. Ezt az elvet alkalmaztuk a szemétgyűjtés terén is: aki a kényelmet választja, azaz nem akar bajlódni a szemétválogatással, az fizessen. Ezért azt a határozatot hoztuk, hogy aki szelektíven gyűjt, annak havi 5 lejt kell fizetni, aki viszont nem, annak a dupláját, 10 lejt” – fejtegette a községvezető.
Hozzátette: azóta viszont kénytelenek voltak megemelni a díjat január elsejétől 8, illetve 16 lejre, erre azonban tőlük lényegében független okok miatt volt szükség. A hulladékgyűjtésre megyei szinten kiírt licit tenderfüzetébe ugyanis bevették azt, hogy a szállító vállalat köteles euro6-os besorolású járművekkel dolgozni, míg korábban megfeleltek az euro3-as, illetve az euro4-es autók is. „Emiatt a nyertes cég 107 ezer eurós áron vett kb. 30 euro6-os teherautót, kb. 4 millió euró értékben, ezek ára pedig bekerült a lakossági szemétdíjba. Mondtam nekik, hogy ez hiba volt. És attól is drágult a a díj, mert a népszámlálási adatokat vették alapul, holott a község lakosainak kb. 20%-a nem itt él, de ez jellemző az ország többi településére is. Azoktól, akik Németországban vagy Ausztriában élnek és ott már fizetnek egy, mondjuk 50 eurós szemétdíjat, és csak néha látogatnak haza, nem kérhetünk pénzt a szemétszállításért” – magyarázta az elöljáró a díjemelés okait.
Az ottományi Komáromi kúria a 16. században épült. Pár éve újították fel, azóta kiállítóház működik benne. Fotó: Fehér KingaHorváth Béla szerint az alkalmazott módszereik közül messze a leghatékonyabbnak az számított, hogy komolyan foglalkoztak a kérdéssel az iskolában, és lényegében a gyerekeken keresztül igyekeztek elérni a kívánt mentalitásváltást. Szelektív kukákat helyeztek el az osztályokban, elmagyarázták a gyerekeknek, hogy miként kell eljárni, és hogy mi a haszna a szelektív hulladékgyűjtésnek.
És, persze, ellenőriztek is: például a takarító figyelte, hogy mi kerül a szemetesekbe, volt minden osztályban tisztasági felelős, és egy idő után a diákok is szemmel tartották egymást. És ami a legfontosabb: a gyerekek az iskolán kívül is elkezdték figyelni a szemétgyűjtést. Amellett, hogy ők szakszerűen jártak el, figyelmeztették a felnőtteket, akár a saját szüleiket is a szabályokra. „A felnőttek látóköre annyira beszűkült már, hogy el sem tudták képzelni, hogy ez a rendszer működhet” – tette hozzá.
Szalacs község 3036 fős lakosságának egyébként közel 85%-a magyar és majdnem 15%-a roma. A helyi roma közöséget szintén a gyerekeken keresztül sikerült bevonni a kezdeményezésbe. Elsősorban Szalacson, mivel itt élnek tömbben a romák, két telepet alkotva. A szelektíven gyűjtött hulladék számára kiosztott kukákat egyébként három nyelven feliratozták: románul, magyarul és lovári (roma) nyelvű tájékoztató egyaránt olvasható a konténereken. „Szalacson a település azon részein, ahol a romák laknak, megkértük a gyerekeket, hogy szedjék össze a szemetet, elsősorban a műanyag palackokat.
A Komáromi kúriában berendezett kiállítóházban régi bútorok, régészeti kiállítás és az egykori mocsárvilág adta alanyagokból készült használati tárgyakból berendezett tárlat várja a látogatókat. Fotó: Fehér KingaA munkájukért cserébe pedig nyáron fagyit, télen pedig csokit kaptak. Egyetlen délután alatt 4 remorka flakon és fémdoboz gyűlt össze, a romatelep pedig valósággal megszépült. Persze, voltak felnőttek, akik elégedetlenkedtek, amiért állítólag kihasználtuk, dolgoztattuk a gyerekeket. Elmagyaráztuk nekik, hogy egyrészt ez az általuk szétdobált szemét, nem más vitte oda. Másrészt pedig a gyerekek most tanulhatják meg, hogy tenniük kell valamit azért, hogy fizetséget kapnak, ami fontos tapasztalat lehet számukra. Egy idő után, persze, a felnőtteknek is tetszett már, hogy szebbek, tisztábbak az utcák” – fejtegette a polgármester.
Ami a hozzáállást illeti, nem volt egyszerű dolguk a nem roma lakossággal sem. Voltak, akik kijelentették, hogy nem hajlandóak bajlódni a szemétválogatással, inkább kifizetik az emelt, 10 lejes díjat havonta.
Egy idősebb nő például azt állította: neki márpedig nincs szemete, ezért fizetni sem hajlandó. „Megkérdeztem tőle: boltba tetszik járni? És hogy viszi haza például az ecetet? A markában? És a cukrot? A szatyor alján? Mivel csak nem volt hajlandó elismerni, hogy neki is van szemete, amiért fizetni kéne, ráállítottam az ellenőröket. Láttuk, hogy a házával szemben levő kukában megjelennek például olajos flakonok, dobozos tejföl csomagolása, illetve egyéb olyan hulladék, amiről nyilvánvaló, hogy nem egy járókelő dobta el. Kiderült, hogy az illető, amolyan Mission Impossible stílusban éjszakánként oson ki és csempészi a szemetet az utcai kukába. Végül sikerült lefülelnünk” – idézte fel a Horváth.
A Komáromi kúria mögött 133 méter mélyen fúródik az Érmelléket követő dombvonulatba az ottományi Vizespince. A bejárat melletti téglafalakat az utóbbi években zajlott felújítás alkalmával építették, az ajtó melletti beugrókra azonban a munkálatok során bukkantak rá. Fotó: Fehér KingaA polgármester szerint egyesek pedig, válogatás helyett, továbbra is kihordták a határra a szemetet. Az egyik ilyen hulladékhalmaz felfedezése után felkeresték az illető terület tulajdonosát, aki viszont bizonygatta, hogy nem ő vitte oda szemetet. „Kiküldtem a rendőrt, hogy derítse ki, kié a szemét, de nem járt sikerrel. Kiküldtem a polgármesteri hivatal egyik munkatársát, de ő sem tudta kideríteni. Ekkor kimentem én, és addig turkáltam a hulladék között, amíg rábukkantam egy iskolai dolgozatra.
Megérdeklődtem, hogy hányadik osztályban tanítják az illető tárgyat, majd az iskolában összevetettük más irományokkal, a gyerek kézírása alapján pedig kiderítettük, hogy melyik családtól származik a szemét. Összeszedettük és elvitettük a családdal az egészet, és még bírságot is kaptak” – mesélte a polgármester. Hozzátette: egyébként kb. fél év múlva hasonló mesterkedéssel elkapták azt a családot is, akiknek a földjén volt az említett szemétkupac - akkor ők borították a más területére a vegyes hulladékot. Ők is lebuktak, fel kellett szedniük amit szétdobáltak és fizettek is.
Szalacson egyébként nem az ötfázisú hulladékgyűjtéssel kezdtek, eleinte csak háromfelé kellett válogatni: egyik kategória volt az üveg (ami veszélyesnek számított az újrahasznosítás szempontjából, hiszen a begyűjtő telepen kézzel válogatják tovább a szemetet és törött üvegnek nem szabad felkerülnie a válogatószalagra); külön zsákba került a műanyag, a fém és a papír; és külön a bio-, valamint a kommunális hulladék (azaz a lebomló, illetve az olyan szemét, ami nem hasznosítható újra).
Azonban kiderült, hogy ezzel a módszerrel dolgozva nem nyerhető tiszta biohulladék, így az ebből keletkező komposzt nem hasznosítható. És a papír sem alkalmas újrahasznosításra, csak akkor, ha tiszta. Ha viszont mellé dobálják például az üdítős vagy olajos flakonokat, összevizeződhet vagy bemocskolódhat. Ezért egy idő után áttértek az ötfázisú gyűjtésre: külön kerül az üveg, külön a műanyag és a fém, külön a papír, külön a biohulladék és megint külön a kommunális szemét.
Jó esetben egyébként csak a legutóbbi kategóriába tartozó, azaz a kommunális hulladék számít valóban szemétnek, ennyi lenne az a hulladékmennység, melyet nem lehet újrahasznosítani, ezért lerakatokban vagy égetőkben végzi. Kommunális szemétnek számít például a fogkefe, a rongy, a cipő, a pelenka, a tampon. "Ameddig a biohulladékkal egybe gyűjtettük, zárt fedelű kukákba, az volt a probléma, hogy a fermentálódás miatt néha bűzlött. A kommunális viszont önállóan nem büdös, legalábbis nem ez a jellemző.
A biohulladék számára pedig beszereztünk és kiosztottunk kisebb, szellőző kukákat, amibe papírzacskóban kell tenni a lebomló szemetet. Levest ugyan nem lehet ezekbe önteni, de pl. a narancshéj, csontok, a kávézacc kiszárad benne és napok elteltével sem lesz büdös” – magyarázta Horváth. Mint megtudtuk, ezzel akadt egy kis gond, mert sokan nem bíztak a lebomló papírzacskóban, ezért még egy műanyag zacskóba is beletették, ami hiba, hisz a nejlon nem bomlik és nincs mit keresnie a bio között. Később viszont sikerült ezt is tisztázni, így már jó minőségű lebomló hulladékot adtak át az emberek, amit egy közeli komposztálóba szállítanak.
Furcsa, de az is kiderült, hogy a falusiak, a várakozásokkal ellentétben, igenis dobnak ki biohulladékot. Ráadásul a községből jelenleg begyűjtött szemét jelentős része lebomló, havi körülbelül 2 tonnányi. A polgármester elmondta: a Bihar megyei hulladékgazdálkodási tervben az szerepel, hogy csak városról gyűjtenek be komposztálható anyagokat, vidékről nem, ezért Szalacs községre vonatkozóan külön megállapodást kötöttek ebből a célból.
A Vizespince, melyet a felújítás során világítással is elláttak, varázslatos látványt nyújt. Iható vizű "kút", azaz egy forrás található benne, mely vélhetően az uradalmi épületek vízellátásában játszott szerepet. A szájhagyomány szerint a pince, mely befelé haladva egyre szűkül, menekülési útvonalként szolgált, és elvezetett az egyik szomszédos településig. Fotó: Fehér KingaA szelektív kukák kiosztásának, a tájékoztató kampánynak, illetve a lakosság mentalitásváltásának köszönhetően jelentős mértékben visszaesett a megyei, vegyes hulladékot fogadó telepre kerülő hulladék mennyisége. A polgármester szerint míg 2017-ben 330 tonna, 2018-ban már mindössze 50 tonna vegyes hulladék került a megyei lerakóba. Úgy számolt: a havi mennyiség 4-5 tonnára csökkent a korábbi 30 helyet. Hozzátette: a rendszert folyamatosan igykeszenek jobbá tenni, így jelenleg a begyűjtött hulladék 65%-át teszik ki a ház elé szelektálva a szalacsiak és az ottományiak, és az összmennyiség 45%-a van olyan tisztaságú, hogy alkalmas újrafeldolgozásra. Hozzátette: az is észlelhető, hogy a szelektív hulladékgyűjtés egyre jobban megy, egyre jobb minőségű, egyre tisztább a hulladék, amit az emberek kitesznek
A projekt megkezdése előtt végeztettek egy elemzést a községből a lerakóba érkező szemét összetételére vonatkozóan, amiből az derült ki, hogy a hulladék közel felerészt olyasmiből tevődik össze, aminek nincs is mit keresnie a lerakatban. „Por, kő, hamu, döglött tyúk és macska is volt a háztartásokból kikerülő szemétben. Ezen pedig úgy segítettünk, hogy kialakítottunk két lerakatot a nagyméretű hulladékok számára. Ide hozhatják az emberek a kidobni szánt matracot, bútorokat, építkezési hulladékot, autógumikat, stb.” – magyarázta a polgármester. A megoldás pedig a tekintetben is jó, hogy ezeknek a hulladékoknak egy részét akár már helyben újra is hasznosíthatják, pl. ha valakinek épp olyasmire van szüksége, amitől más megszabadult. És ami a legfontosabb: ez a fajta hulladék már nem jelenik meg a határban.
A szalacsi projekt egyik tanulsága egyébként az, hogy ajánlatos kivonni a használatból a nagyméterű, 120 literes, kereken guruló kukákat. A Zero Waste egyesület, mely a szalacsi kezdeményezést jó példaként szokta az érdeklődő önkormányzatok figyelmébe ajánlani, a saját javaslatcsomagjába is beépítette a kerekes alkalmatosságok kiiktatását. A nagy befogadóképességű, könnyen mozgatható konténereket ugyanis az emberek előszeretettel tömik tele, sokszor vegyes hulladékkal, és akár 150 kilónyi szemetet is beletesznek, mert viszonylag egyszerűen tudják ezeket kigurítani az utcára. Helyette pedig maximum 40 literes tárolókat ajánlanak, mivel ezeket csak fél kézzel felemelve lehet vinni, ráadásul jóval kisebb a befogadóképességük is, így sokkal jobban odafigyelnek, mi kerül bele. Például nem valószínű, hogy köveket tesznek beléjük, hogy aztán cipelni kelljen.
A szalacsi négylyukú híd az érmelléki mocsárvilág lecsapolása előtt az Éren vezetett át. Jelenleg felújítás előtt áll, és az önkormányzat tervei szerint egy 2 hektáras vizes élőhelyet is kialakítanak körülötte, hogy bemutathassák a hajdani tájat és az egykori jellegzetes vizes élőhelyeket. A vízivilág lecsapolása előtt, kb. 100-120 éve a környéken pelikánok is fészkeltek. Fotó: Fehér Kinga„Mindkét település ezeréves múltra tekint vissza, és semmiképp nem szeretném, ha 100 év múlva lakhatatlan lenne ez a környék, mert megmérgeztük a vizet és a földbe nem lehet tenni egy kapavágást, mert mindenütt ott a szemét. A gyerekeinkkel elsősorban nem akkor teszünk jót, ha tabletet veszünk nekik, hanem akkor, ha tiszta ivóvizet, tiszta termőföldet és tiszta levegőt hagyunk rájuk” – mondta a polgármester.
A szalacsi példát egyébként még egy Bihar megyei község is átvette. Horváth Béla szerint Nagykocsobáról jöttek hozzájuk a receptért, és egész szép eredményekkel sikerült át is ültetniük a rendszert. A Zero Waste egyesület egyébként a két bihari település mellett a máramarosi Magyarlápost emeli még ki jelentéseiben azon települések sorában, ahol sikerült meghonosítani a szelektív hulladékgyűjtést.
Mint megtudtuk, Szalacson hangsúlyt fektettek arra is, hogy elmagyarázzák: nem szabad a műanyagot égetni, pláne a kályhákban, mert mérgező anyagok szabadulnak fel. „Sokaknak elmondtam: amellett, hogy leragad, lekokszolódk a kályhában, veszélyes is. Aki műanyagot éget otthon, az ne csodálkozzék, ha egy idő után műtétre kell mennie” – magyarázta Horváth. A községben egyébként a szerves hulladékból, elsősorban trágyából származó nitrátszennyezés ellen is igyekeztek tenni. Megépítettek egy lerakót, hogy a házak körül tárolt trágya szivárgó leve ne szennyezze a talajvizet. A polgármester szerint ez a projekt sem ment simán, eleinte sokféle, oda nem illő hulladék is került a ganégyűjtőbe, pl. babakocsi, és erről is le kellett szoktatni az embereket.
„Azt üzenem a polgármester társaimnak, hogy ezt most kell meglépni, most kell nekilátni bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést.
Bár nem egyszerű, és népszerűtlen dolog, a következő 3 évben nem lesznek választások, így a következő kampányig az embereknek lesz idejük megszokni és elfogadni az új szabályokat. Én sem a választási kampány előtt két héttel kezdtem” – javasolta a polgármester. Hozzátette: annak ellenére, hogy eléggé keménykezűen járt el, újraválasztották, sőt, Szalacson kimagasló volt a részvételi arány. „Engem is megbüntet a rendőr, ha pl. gyorsan hajtok. Akkor most haragudjak a rendőrre? Lassan olyan magas lesz az EU-s bírság, hogy az emberek fejenként havonta 30-40 lejt kell majd fizessenek a szemétért, holott 10 lejből megoldható. Akkor majd akarni fogják, hogy vezessék be. Nem kéne megvárni ezt. Megbüntettem a szomszédomat, az alkalmazottamat, az iskolai alkalmazottat, az éjjeli őr gyerekeit, de sikerült eredményt elérni” – mondta.
A szalacsi "pinceutcák" egyike. Bár a 19. században pusztító filoxéra-járványt követően a szőlőültetvényeket többniyre itt is magántermő fajtákra cserélték, a szakemberek tudják: az Érmellék történelmi borvidéknek számít. Fotó: Fehér KingaA jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban Horváth Béla elmondta: azt szeretné, ha még tisztábban gyűjtenék a hulladékot és ha a községben elérnék azt, hogy 80%-os legyen a szelektíven gyűjtött szemét aránya és 70%-ra emelkedjen az újrahasznosított hulladék aránya. Tervezik, hogy az üvegnek való, 120 literes kukákat kisebbekre cserélik, hogy gyakrabban ürítsék ezeket. Mindemellet a „zero waste” jegyében szeretné, ha a helybéliek még kevesebb szemetet termelnének, például ha megszoknák, hogy saját szatyorral menjenek a boltba és ne ott kérjenek nejlonzacskót. Illetve ha előnyben részesítenék a helyi termékeket, és ezeket is minimális csomagolással vásárolnák. Példaként az ilyen jellegű intézkedésekre elmondta: eleve finom vizű kutak vannak az utcákon (a vezetékes víz nem épp ennyire jó minőségű), és hogy alternatívájuk legyen az embereknek a flakonos vízzel szemben, eddig két utcai kutat fúratott.
Nyitókép: Ottományban már tudják, hogyen kell szelektíven gyűjteni a hulladékot. Fotó: Fehér Kinga
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
