2021. január 24. vasárnapTimót
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mihai Goțiu a SUMAL-ról és arról, hogy az USR-PLUS miért nem akarta a környezetvédelmi minisztériumot

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. január 14. 14:40, utolsó frissítés: 14:49

A környezetvédők számára jelenleg a legfőbb kérdés az, hogy február 1-jétől elindítják-e a fakitermelést és –szállítást felügyelő SUMAL-rendszert.


Jobban mondva annak felújított verzióját, mivel ez már használatban volt 2014 és 2017 között, az akkori környezetvédelmi miniszter viszont lényegében használaton kívül helyezte. Egyrészt Románia ellen kötelezettségszegési eljárás indult az illegális fakitermelés miatt, és a rendszer üzembe helyezése az unió egyik feltétele annak érdekében, hogy ne fizessünk borsos bírságokat.

Másrészt pedig sokan ezt annak a próbájának tekintik, hogy az új környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna valóban elkötelezett-e a zöld ügyek iránt. A tárcavezetőre, ahogy elődeire is, vélhetően nagy nyomást helyeztek az illegális fakitermelésben érdekeltek, hogy halassza még a rendszer elindítását, és legalább még egy szezont kihasználhassanak. A SUMAL 2.0 ugyanis remélhetőleg hatékonyabb lesz, mint az elődje volt. Tánczos egyébként azt mondta: tartani kívánja a február 1-jére vonatkozó határidőt.



Amint arról írtunk, az előző környezetvédelmi miniszter, Costel Alexe több alkalommal is szentül megígérte, hogy beüzemelik a modernizált SUMAL-t. Először 2020 májusára, majd augusztusra, végül pedig 2021 február 1-jére tolta ki a határidőt. A volt tárcavezető ellen egyébként vesztegetés elfogadása és sikkasztásra való felbujtás miatt vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA).


Az alábbiakban Mihai Goțiut, az USR volt szenátorát kérdezzük, aki az elmúlt négy évben nagyon aktív volt az „erdőmaffia” elleni harcban. Az alakulófélben levő kormányban pedig, amint bejelentette, szívesen vállalna felelős pozíciót e téren – vagy az USR-PLUS-nak járó államtitkári pozíciót, vagy a Környezetvédelmi Őrszolgálat vezetői tisztségét szeretné betölteni.

Ön szerint miért van szükség a SUMAL 2.0-ra, mi újat hoz ez a rendszer az előzőhöz képest?

Úgy vélem, az új rendszer lehetőséget ad a fakitermelés és a faszállítmányok útjának pontosabb követésére, átláthatóbb lesz, mi történik. Plusz alkalmazásokat tartalmaz majd az előzőhöz képest, például fotókat is fel kell tölteni majd a rakományokról, ami alapján pontosabban követhetők lesznek a mennyiségek, jobban láthatjuk majd, hogy mit és mennyit pakoltak fel az erdőben.



Ez segíthet kiszűrni a túlrakodás révén kivitelezett lopásokat. Valamint elejét veheti annak, hogy menet közben más raktárakból még pakoljanak fel fát egy teherautóra és így szállítsák, papírok nélkül az utólag felrakodott mennyiségeket. Követhetőbb lesz várhatóan az, hogy az összes raktárban mi történik, az elsődleges, erdei raktáraktól elkezdve egészen a végső állomásig, a felhasználóig. Remélem továbbá, hogy az erdészeti üzemtervek is felkerülnek a rendszerbe, és így ezek is átláthatóbbá, követhetőbbé válnak, mert gondok vannak ezen a téren is.

Mit gondol, mennyire volt eredményes az első SUMAL? Vannak-e adatok erre vonatkozólag?

Az Országos Erdőleltár ad erre valamiféle választ, amit a kormány két, egyenként négyéves ciklusra rendelt meg. Ez azonban csak 2018-ig működött, nem rendelték meg újabb négy évre a felmérést, így nehéz megsaccolni, hogy 2019-ben és 2020-ban mennyit vágtak ki illegálisan. Sajnos, nincs ok azt feltételezni, hogy az elmúlt két évben csökkent volna az illegális fakitermelés mértéke. Sőt, a járvány kezdetén valószínűleg még nőtt is.

Kértem egy kimutatást erre nézve, amiből kiderült, hogy 2020 márciusában, áprilisában és májusában megduplázódott a felderített illegális szállítmányok száma. A 112-es hívószámra befutott jelzések nyomán folytatott kivizsgálásokra vonatkozott ez az adatigénylés. Remélem, folytatódni fog az erdők leltározása, kértük is ezt, és örülnék, ha az új kormány biztosítaná a finanszírozást egy harmadik felmérési ciklushoz.

(Amint arról beszámoltunk, az Országos Erdőleltár szerint Romániában évente 20 millió köbméternyi fát termelnek ki illegálisan, azaz többet, mint amennyit törvényesen.)

Milyen eredményekre számít a SUMAL 2.0 üzembe helyezésétől?

Arra számítok, hogy hozzájárul az illegális fakitermelés visszaszorításához. Az új erdészeti törvénnyel együtt, mely súlyosabb büntetéseket helyez kilátásba, egyebek mellett lehetővé teszi törvénysértés esetén a szállító jármű elkobzását is. Úgy értesültem, hogy januárban Argeș megyében már volt egy eset, amikor elkobozták a teherautót is. Várjuk továbbá, hogy februártól a kormány tovább szigorítson a szankciókon, mert a SUMAL beindítása mellett ez is egy feltétel az EU részéről a kötelezettségszegési eljárás elkerülésére.

Persze, az elején lesz majd egy adaptációs időszak, amikor meglátjuk majd, hogy miként működik a gyakorlatban és hogy mire van szükség a rendszer jobbá tétele érdekében. A famaffia jól felkészült, és hamar reagál, gyorsan megtalálja a kiskapukat. Ahogy vélhetően hozzáférnek az előző SUMAL-ból adatokat kinyerő Erdőradar (Inspectorul Pădurii) nevű applikációhoz is, melyen keresztül ellenőrizhető, hogy a szállítmányok rendelkeznek-e engedélyekkel, illetve bejelentések is tehetők. Erre nincs egyelőre bizonyítékom, de több esetben előfordult, hogy elsőre a rendszer azt jelezte, hogy egy szállítmány nem engedélyezett, azonban pár óra vagy pár nap elteltével már megjelent mint engedélyezett fuvar.



Azokban az esetekben, amikor utólag jelentek meg a rendszerben a reklamált szállítmányok, azt mondták, az a probléma, hogy nincs internet-hozzáférés mindenütt, ezért nem szerepeltek a fuvarok még az adatbázisban. Ez azonban nem állja meg a helyét, hiszen nem az erdőben, hanem a közutakon voltak már a szállítmányok, amikor a bejelentők ellenőrizték őket. És ha a bejelentőnek volt internet-lefedettsége, hogy hozzáférjen a rendszerhez, kellett hogy legyen a szállítónak is.

Két fontos probléma van egyébként az Erdészeti Őrséggel kapcsolatban is, amit meg kellene oldani. Az egyik az, hogy jelenleg nem vizsgálják az itt dolgozók feddhetetlenségét. A másik pedig az érdekkonfliktusokkal kapcsolatos. Számos példa van arra, hogy az őrségnél dolgozók hozzátartozói fakitermelésben érdekelt cégeknél dolgoznak. Sőt, az is előfordult, hogy a munkatársak szerződéses viszonyban álltak ilyen vállalatokkal. És egyenesen ezek a munkatársak voltak azok, akik a faszállítmányok regisztrálásával meg voltak bízva.

A SUMAL nem egy univerzális megoldás, de remélem, hogy hatékonyan hozzájárul majd az illegálisan kitermelt famennyiség csökkentéséhez. Persze, garancia nincs arra nézve, hogy ehhez nem fér hozzá a famaffia, ezért kell nyomon követni a működését, és tökéletesíteni, ha erre szükség van.

Ön bejelentkezett az USR-PLUS-nak járó környezetvédelmi államtitkári, illetve a Környezetvédelmi Őrszolgálat vezetői tisztségére. Mit lehet tudni, megkapja valamelyiket, és ha igen, melyiket?

Ez a következő napok tárgyalásainak eredményétől függ, melyek a pártbeli kollégáim között, illetve a kormánykoalíciót alkotó pártok között zajlanak. Viszont függetlenül attól, hogy mi történik majd, én aktív maradok továbbra is a környezetvédelem területén.

Sokakat meglepett, hogy nem az USR-PLUS adta a környezetvédelmi minisztert az új kormányba. Miért nem akarta ezt a tárcát ön szerint a pártja? Hiszen az USR jórészt azokból az aktivistákból szerveződött, akik éveken át tüntettek pl. a verespataki bányaberuházás, illetve az illegális erdőitársok ellen.

Erre a kérdésre én magam is keresem a választ. Egyelőre várom, hogy mit tesznek azok, akiket már kineveztek, hogy lássam, merre fejlődnek a dolgok. Talán abból kiderül majd, hogy a kollégáim miért döntöttek így, miért nem akarták a környezetvédelmi miniszteri posztot. Ez egyébként nagy csalódást okozott a szimpatizánsaink körében. Sőt, meglepetés volt a többi párt számára is.

Fotó: Mihai Goțiu/Facebook

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >