2021. június 19. szombatGyárfás
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A szakértők szerint nem létezik a „medvebocsok piaca”. De akkor miért szedik ki a mackókat az anyjuk barlangjából?

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. február 24. 15:13, utolsó frissítés: 15:13

A medvekutatással 10 éve foglalkozó Milvus Egyesület biológusait kérdeztük a barlangjukból kiszedett medvebocsok kapcsán lábra kapott híresztelésekről.


Múlt hétvégén alaposan felborzolta a kedélyeket az a videó, melyen erdőmunkások látszanak amint néhány hetes medvebocsokkal szórakoznak. A pici állatok hiába sírtak, durván bántak velük, a hóba dobálták őket. Bár az ügy részleteit még nem tudni, valószínű, hogy a fakitermeléssel, illetve az ezzel járó zajjal megzavartak és elűztek a barlangjából egy anyamedvét. A munkások pedig az ily módon elárvult mackókat, illetve a saját kegyetlenkedésüket vették videóra. Mint ismeretes, a maguk készítette filmet feltöltötték a közösségi médiába, így pattant ki a botrány.

A hírverés nyomán a rendőrség, valamint a környezetvédelmi őrszolgálat is kiszállt a helyszínre, azonban azóta sem találták meg a mackókat. Eljárás indult viszont állatkínzás, illetve védett faj zavarása miatt az erdőkitermelők ellen.



Az országos médiában pedig olyan hírek kaptak lábra, miszerint jó áron (5-600 euróért) lehet eladni a bocsokat, ezért szedik ki az állatokat a barlangból. Szintén sajtóhír, hogy a felvásárlók vagy az oroszországi feketepiacon, vagy állatkerteknek, vagy pedig olyan vendéglőknek adják el őket, melyeknek szerepel medvehús a menüjükön.


A marosvásárhelyi székhelyű Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület 10 éve kutatja a medvéket a Nyárádmentén, illetve a Görgényi-havasokban. Vizsgálják az életmódjukat, táplálkozási szokásaikat, a parazitáikat, miközben ismeretterjesztő kisflmeket is készítettek. A programjuk egyik fontos célja egyébként az, hogy meg tudják állapítani, hogy a tervezett Marosvásárhely-Jászvásár autópálya mely szakaszokon lenne a legnagyobb hatással a medvék élőhelyeire, hol fenyeget leginkább a populáció szétszabdalásának veszélye. A szakértők azt remélik, hogy az adatok birtokában sikerül elérniük, hogy legalább a legfontosabb szakaszokon épüljenek vadátjárók.

A Transindex érdeklődésére mind az egyesület elnöke, Papp Tamás, mind a medvés program felelőse, Domokos Csaba úgy nyilaktozott: nem tudnak arról, hogy piaca lenne az elárvult mackóknak. Az, hogy emberek kiszedik a barlangból a pici medvéket, előfordul ugyan, ahogy az sem kizárt, hogy megpróbálják ezeket eladni, de erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e. A kérdésre, hogy mégis miért csinálják, nem tudtak pontos választ adni. Vélhetően a tájékozatlanság, a kegyetlenség is szerepel az okok között, valamint egyeseknek jó ötletnek, vagány dolgonak tűnik, hogy gyámoltalan állatokkal szórakozzanak.

Leszögezték továbbá: egyáltalán nem örülnek annak, hogy állítólagos medvebocs-kereskedelemről szóló hírek jelennek meg a sajtóban, mert nem lenne jó, ha épp ezek miatt adnák a fejüket egyesek vadorzásra.
Ha valaki hiteles információkat szeretne kapni a hazai medvékről, annak ajánljuk a Milvus filmosorozatát, mely elérhető a közösségi médiában:



Domokos Csaba a „bocsok piacával” kapcsolatban kifejtette: erősen kétli, hogy egy magára valamit is adó állatkert ilyesmire vetemedne. Romániában az állatkerteknek tilos a vadonból befogadni állatokat. A határokon pedig nehéz lenne kicsempészni őket, hiszen ehhez papírok kellenének. Elmondta: az állatkertek saját szaporulatból dolgoznak, és a fogságban szültetett példányokat cserélik egymás között, hogy elkerüljék a beltenyészet miatti genetikai leromlást. Hozzátette: a medve jól tartható, szaporodik is fogságban, így nem valószínű, hogy arra vetemednének, hogy vadorzóktól vásároljanak bocsokat.

Domokosnak komoly fenntartásai voltak a feltételezett orosz fekepiacra való szállítással is. Mint kifejtette: ha létezne is ilyen igény, a kereskedők nem szorulnának arra, hogy Romániából szerezzenek be bocsokat. Hozzátette: pár éve, amikor ezzel a témával fogllakozott, Oroszországban olyan törvények voltak érvényben, melyek megengedik, hogy akár a barlangjában is rálőjenek a medvére vagy épp kivágják azokat az öreg, odvas fákat, melyben téli álmot alszanak. Így az elárvult bocsok beszerzése nem jelent nehézséget. Hozzátette: nem követte ezt a kérdést, de nem hallott arról, hogy változattak volna az orosz törvénykezésen.

A szakértő azt sem tartotta valószínűnek, hogy a húsuk miatt szednék ki a bocsokat a barlangjukból. Kifejtette: január közepén születnek a medvék, a Gyergyó környékén filmezett mackók pedig nem nyomhattak többet másfél-két kilónál, a testtömegük nagyobbik részét pedig a csontok, bőr, szőr teszik ki ilyen korban. És nem tűnik egy különösebben jól fizető üzletnek, hogy valaki a húsuk miatt neveljen fel bocsokat. Medvehúst pedig, ha valaki erre éhezik, legálisan is be lehet szerezni. Bár néhány éve tiltott a medvék vadászata nálunk, egyes esetekben, külön engedéllyel kilőhetőek, a húsukat pedig nem tilos értékesíteni.

Domokos Csaba kifejtette: a múlt hetihez hasonló esetek, amikor elriasztják az anyamedvét a bocsai mellől, általában olyankor következnek be, amikor vaddisznóra vadásznak télen, és ahajtás során ilyesztik el a felnőtt állatot. Vagy pedig a téli fakitermeléses során. Úgy vélte, ezek az esetek részben megelőzhetőek volnának. Tapasztalataik szerint ugyanis az erdészek többnyire tudják, hol vannak a medvebarlangok. A kitermelést viszont cégek végzik, melyek nem tudják, hol alszanak a medvék, vagy ha éppen tudják is, nem érdekli őket, mi lesz az állatokkal. A Milvus programja keretében eddig 120 medvebarlangot sikerült lokalizálniuk a kutatott területen.

Mint megtudtuk, 2011-től összesen 31 bocs került hozzájuk, egy részük különféle balesetek következtében, más részük pedig úgy, hogy az emberek kiszedték őket a barlangjaikból. Elmondta, szinte lehetetlen feladat ilyen esetekben pontosan kideríteni, hogy mi módon kerülnek az emberekhez a pár hetes-hónapos medvék. A hozzájuk került bocsokat egyébként a balánbányai „medveárvaházba” juttatták el.

A medve visszavadító központ tevékenységéről itt írtunk bővebben. Bár a múlt héten kidobált bocsoknak nem volt olyan szerencséjük, hogy Balánbányára kerüljenek, az elárvult mackókat befogadó, felvenelő, majd szabadon engedő központ nincs munka nélkül. Idén is került már hozzájuk egy állat, amint az alábbi felvételükön is látszik, Argeș megyéből.



A vadorzásra vonatkozó kérdésünkre a szakértő elmondta: nem tudják pontosan, ez milyen mértékű az általuk vizsgált térségben. Eddig egyébként 13 medvét szedtek ki hurkokból. Amint Domokos elmondta, a vadorzók célpontjai elsősorban vélhetőleg nem a medvék, inkább az őzek, vaddisznók lehetnek, de ha medvét fognak (vagy esetleg lőnek), azt sem vetik meg. Hiszen elég nagy mennyiségű húsról, akár 200 kilóról is lehet szó.

Bár vannak tájékozatlan és kegyetlen emberek, nem árt tudni: a medve védett állat és eléggé megütheti a bokáját az, aki megöli.
Papp Tamás elmondta: néhány éve vadorzónak esett áldozatul az egyik, nyomkövetős nyakörvvel ellátott medvéjük. És mivel az elkövető nem tudta, mire szolgál a nyakörv, elég nagy távon hurcolta magával. A jelek alapján látták, hogy a medve bekerült Farkaslakára, és mivel két nap elteltével is a faluból érkeztek a jelzések, utánanéztek az esetnek. Kiderült, hogy a vadorzó feldolgozta az állat húsát, pl. kolbászt készített belőle, és egy részét értékesítette is.

Papp szerint az adóvevő miatt különösen jól dokumentált volt az eset, és be is perelték az elkövetőt. Az eljárás egyébként már a végére ért, és nyertek. Elmondta: az állat megöléséért, büntetésként 50 ezer eurót kell majd fizessen az orgazda az államnak. Ezen felül pedig a Milvusnak is meg kell térítse a kárt, ami okozott. Egyrészt az adóvevő ellenértékét, valamint a projektjük hátráltatása (az adatok kiesése) miatt is fizetnie kell, továbbá az ügyvédjük díját is kell majd állja, valamint a bírósági végrehajtóét is, ugynais már ebben a fázisban van a büntetőeljárás.

A Gyergyó közelében a favágók által kidobált mackók sorsával kapcsolatos kérdésünkre Domokos Csaba elmondta: az eddigi tapasztalataik alapján nem tartja valósznűnek, hogy visszatért volna hozzájuk az anyjuk. A védtelen kis bocsok az éhezés és a hideg miatt vélhetőleg elpusztultak, de az sem kizárt, hogy ragadozók ették meg őket.

Nyitókép: bear-again.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >