Hársfák, akácfák és ginkgo biloba - ezekkel a fákkal ültetik be a Farkas utcát és környékét
Tőkés Hunor
2021. március 08. 16:30, utolsó frissítés: 22:51
Miközben a tervek végig elérhetők voltak, most ébredtek rá a kolozsváriak, hogy a Farkas és Egyetem utca fái veszélybe kerülnek, mert nem biztos, hogy beleillenek az újonnan kialakítandó városképbe. Utánajártunk.
Hamarosan kezdetét veheti a Farkas és az Egyetem utca jelentős részének gyalogos övezetté alakítása a Mossfern Építészeti Iroda tervei alapján, amely visszaadná Kolozsvár egyik legjelentősebb utcájának emberközpontúságát és jelentőségét a városban, és odafigyelve arra, hogy mekkora művészettörténeti és szellemi öröksége van az utcának, hangsúlyosan érintve annak zöldövezetét is.
A terv elkészítői szerint szerencsés, hogy a város ezt a kényes munkát a köztér-felújítások végére hagyta, ugyanis számtalan apró részlete miatt sok igénynek kell megfelelnie. A kivitelező cég megtalálása előtti hetekben viszont úgy tűnik, az egyik ilyen igény: a fák védelme, amely miatt a Mossfern tervét többen is vitatják. Civil és zöld aktivisták ugyanis élesen bírálni kezdték a tervet, amely a Farkas és az Egyetem utca fáinak egy részét sem kíméli meg, mindent alávetve az összképi hatásnak. Azaz: ha egyik-másik fa túl öreg, odvas, kilóg a sorból, annak már nincs helye, „mennie kell”, helyette pedig a tervek szerint más fa érkezik. Egyre nagyobb lett a felháborodási hullám, olyannyira, hogy Augusta Cosoveanu Dabuleanu – az Egyetem utca egyik jellegzetes bárjának –, a Sistersnek a munkatársa petíciót is indított a Farkas utca és környéke hársfáinak megmentése érdekében.
A mára közel 2772 főt számláló kezdeményezés, azt kéri a városházától, hogy az egészséges fákat ne vágják ki, és ne vigyék el, mert megőrzésük értéket ad a közterületnek. Illetve, kifogásolták, hogy a kivágott hársok helyére ültetett fák mérete nem megfelelő, és sok időbe telne, amíg a mostani hársok méretére nőnek. A városháza által megbízott tervezőiroda egyik tagjának közlésére hivatkozva pedig jelezték, örülnek annak, hogy a Művész Mozi előtt található akácfák megmenekülnek, azokat ugyanis a tervezők beillesztenék az új környezetbe.
A téma kapcsán Mircea Crăciun, az Eco Garden Construct igazgatója ezzel szemben azt mondta, hogy a hársak allergének, oxigéntermelésük alacsony, ahogyan az akác is invazív, így nincs semmi keresnivalója az övezetben. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy szerinte csak akkor vágnak ki fákat, ha szükséges.
Már ebből is nyilvánvaló, hogy számtalan egymásnak ellentmondó információ került a nyilvános térbe. A történetben pedig talán a legnagyobb baj pont ez: a két-három éve meglévő nyilvános információk nem megfelelő, hiányos ismerete, ami a hiányos kommunikációra vezethető vissza.
Mit tudtunk meg és mit nem, amikor megkerestük a városházát?!
A városháza álláspontja szerint a Farkas utcához hasonlóan az Egyetem utcában is csak azokat a fákat fogják kivágni, amelyek betegek, például korhadtak. Ugyanakkor bővíteni fogják a faállományt mindkét utca esetében. Az Egyetem utcában pedig „némi áthelyezésre lehet számítani”. Arra a kérdésünkre viszont nem kaptunk választ, hogy ez az áthelyezés részleteiben hogyan is nézne ki, így március 2-án írásban fordultunk az önkormányzathoz, hogy a politikusok helyett a projektmenedzser válaszoljon kérdéseinkre. Egyelőre viszont tőle sem kaptunk választ többek között azzal kapcsolatban, hogy hová fogják áthelyezni az Egyetem utca hársfáit.
RO: Suntem bucuroși că în perioada iulie-septembrie 2018 am putut participa la concursului internațional de soluții...
Közzétette: Mossfern AUK - amenajare urbană Kogălniceanu, Cluj – 2021. március 2., kedd
A hársfák áthelyezésének oka
Amíg viszont a városháza tisztázza, hogy mit kezd a fákkal, addig megkerestük Hartel Tibor ökológus kutatót, hogy kikérjük a szakmai véleményét a fakivágások és áthelyezések témájában, ugyanakkor a városháza által megbízott Mossfern vezető építészét, Macalik Arnoldot, akit a koncepcióról és a fakivágások és áthelyezések okáról kérdeztünk.
Macalik Arnold szerint a civilek és a média a tervezet ismeretének hiányában léptek, ami „nyilvánvalóan” a hatósági tájékoztatás elmaradásához köthető, ez pedig egyértelműen a városvezetés feladata lett volna, és nem a tervezést ellátó iroda kellett volna, hogy megoldja. Mégis a Mossfern volt az, amely tájékoztató oldalt indított Mossfern AUK néven, ahol egyelőre a projektről, a későbbiekben pedig a teljes kivitelezés folyamatáról tájékoztatják majd a kolozsváriakat.
„Az elmúlt évtized során a belvárosban, valamivel több mint háromszáz méretes fa kivágásának (és a felszabadult várostérben gyakran azonnali újra ültetésének) voltunk szemtanúi. Ezek nyomán koherens fasorokkal és értelmezhető várostéri viszonyokkal gazdagodtunk, akár a Deák Ferenc utcára, a Főtérre, vagy a Horea útra gondolva. Különös, hogy éppen ezen kiemelkedő jelentőségű térrendezési beavatkozások egyik szerzője az Egyetem utcában a védelem célkeresztjébe vett akció többször emlegetett szakembere és támogatója” – mutatott rá az építész.
„A városi terek kialakításában nagyon fontos a faállomány megfelelő elhelyezése”
Elmondása szerint a várossal együtt ugyanis megörököltük Kolozsvár adottságait is. Ezen belül pedig a Farkas utca egyedi abban, hogy a polgári környezet szívében úgy rétegződött az évszázadok során, hogy nem tapadt hozzá kereskedelmi tevékenység: helyette a szellemi értékeknek adott teret. Kolozsvár utcáin a 19. század előtt nem volt jellemző a fasorok ültetése, viszont épp a Farkas utca volt az, amelyben elkezdődött ez a folyamat. Először a Református Kollégium előtti szakaszon ültettek fákat, majd a szándék az egész utcára kiterjedt, olyan atmoszférát teremtve, amelyhez szentimentálisan, ökológiailag vagy bármilyen szempontból mindannyian kötődünk.
A képen a Farkas utcai templom, a Szent György szobor és a Református Kollégium előtti tér látható. Forrás: A kép bal oldalán Márkos Tamás fotója, jobb oldalon pedig a Mossfern látványterve láthatóMint mondta, nincs az az értelmes, térről gondolkodó ember, aki a Farkas utca faállományának értékét kétségbe vonná. Az idők során azonban a fasorok meglazultak, a fákat volt ahol pótolták, de olyan hely is van, ahol ez elmaradt. Az autók térhódítását követően pedig az emberek már nem érezték magukénak a teret. Ezen szeretnének változtatni az utca gyalogos övezetté való alakításával és az autós forgalom kivonásával.
A Farkas utcában lényeges változás, hogy az Akadémiai Könyvtártól a Szent György-szoborig hársfákat ültetnek az utcatérbe, egyfajta városi „ligetként” értelmezve a helyszínt. A Szabók bástyája felé vezető útszakasz torkolati szakaszán is – ahol eddig nem voltak fák – rövid hársfasort fognak telepíteni.
Nagyobb felbontásban a terveket itt, itt és itt találhatóak meg.
A terv szerint a Farkas (Mihail Kogălniceanu) utca 65 fája közül – amelynek döntő többsége hársfa - 51 tartható meg. 5 hársfát vágnak ki, mert betegek és 2 fenyőt (az Erdélyi Iskola szoborcsoportja mellől), mert nem illenek bele az összképbe, helyettük „méretes” hársfa kerül beültetésre. Ugyanakkor, 7 hárs csemetét helyeznek át, mert fejletlenek (kicsik), illetve 36 új hársfát telepítenek. Azaz összesen 87 hársfa lesz a Farkas utcában.
RO: Puieți plantați recent, neadecvat și exemplare care din punct de vedere fitosanitar nu sunt salvabile - str. Mihail...
Közzétette: Mossfern AUK - amenajare urbană Kogălniceanu, Cluj – 2021. március 3., szerda
Az Egyetem (Universității) utcában található 41 fából bár mindösszesen 8-at tartanak meg, a 33 költözésre ítélt hársfa Macalik szerint nem a Farkas utcába kerül át, mert városi környezetben csak nagyon szigorú feltételek között telepítenek fákat (megfelelő méret és magasság, törzsvastagság, koronaméret, egészségügyi bizonyítvány, gyökérkezelés, csemetekertben előzetes többszöri átültetés, gyökércsomagolás stb.). Érdeklődésünkre ugyanakkor úgy vélte, hogy a harminchárom hársnak csak a fele helyezhető át valahová, mert a többi beteg vagy öles, így kivágják őket. (Viszont az átültetés nem az ő hatáskörébe tartozik, ezért továbbra is várjuk a városháza válaszait - szerk. megj.)
Az Egyetem utcában viszont nem a hársak lesznek többségben, hanem az akác távoli rokona
A BBTE egyetem főépülete környékén található tér, Macalik szerint elfeledett, de értékes városi köztér lehetőségét rejti magában, amiről az emberek azért is feledkezhettek meg, mert a Mária-oszlopot elvitték innen, és ezzel megszűnt a tér jellege. A Mossfern terve alapján az oszlop visszakerül a BBTE Egyetem utca felőli oldalára, ahol most parkoló van. A Mária-oszlop körül, „dicsfényként értelmezhető” módon, az egész teret átölelő kört hoznak létre 6 gingko biloba által, amelyek az őszi időszak során hosszasan narancsba (aranyba) öltöznek.
A Mária-oszlopon kívül, az Egyetem utcában lényeges változás, hogy a tervezők a XX. századot végigkisérő akácfasoros utcakép és zöldövezet helyreállításában gondolkodnak.
„Az Egyetem utca keleti és nyugati oldalán valóban újraültetést javasoltunk, egyben pedig lemondunk az összes ott lévő hársról, de nézzük meg, hogy ezek a hársak milyen állapotban vannak. Hány olyan van köztük, amelyek részei lehetnének egy új fasornak. Nekem nincs semmi bajom a hárssal, ami abból is látszik, hogy a Farkas utcában 36 új hársat ültetünk. De úgy gondolom, hogy az Egyetem utcában az akác a jelleghordozó. Ha ezt visszaültetjük és fasorként kezeljük az utca jobb és bal oldalán, akkor ez egy nagyon szép felvezetése és nyitánya lesz ennek a várostérnek” – mutatott rá az építész-tervező. Ennek alapjául a teljes utcaszakaszon megmaradt 7 akác szolgál, amelyek Macalik szerint érték- és jelleghordozók, hisz a Petőfi utcától (Avram Iancu) a főtérig egykor gömbakácok népesítették be az Egyetem utca két oldalát.
A képen a piarista templom és a BBTE főépületének Egyetem utca felőli oldala látható, ahová a tervek szerint a Mária-oszlop kerül. Forrás: A kép bal oldalán Márkos Tamás fotója, jobb oldalon pedig a Mossfern látványterve láthatóA gömbakác azonban az évtizedek során megfogyatkozott, a hiányzó fákat pedig hársfákkal pótolták. A terv viszont a várostér méltóságát és kiemelkedő fontosságát nem hársfákkal kívánja érzékeltetni. Ezt a feladatot az akáccal szoros rokonságban álló gledícia (lepényfa) fogja ellátni, amely nagyon kedveli a városi környezetet, szellős, szép a koronája és apró levelei vannak (így gyérebb a lombozata), ami miatt kellemesebb sétálni alatta, de jobban is bírja a strapát, mert vigorózus faj. A 33 beteg és áthelyezésre kerülő hársfa helyére így összesen 41 új (gledícia és ginkgo biloba) fa kerül, ebből a lepényfák száma 35.
Az építész szerint szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy a tervbe foglalt kilenc utca a belvárosi térrendezések utolsó szakaszára maradt. Így már az előkészületek, a tervek és a kivitelezéssel járó tapasztalatok mentén a térrendezés felkészültebben éri a várost és a munkálatban résztvevő szereplőket. Ez a körülmény pedig méltó és arányos a rangos művelődéstörténeti, örökségvédelmi értékek összefüggésében.
Az Egyetem és Farkas utca, illetve a mellékutcák átalakítási terve uniós alapokból származó költségfedezettel rendelkezik melyhez építkezési engedély és részleges műszaki terv is társul. Jelenleg arra várnak, hogy a városháza közbeszerzési eljárást indítson, hogy a 2018-as tervet a kivitelező/építő cég, Macalik becslései alapján várhatóan április elejei kezdettel és két éves lefolyással megvalósítsa.
A hársak lepényfára cserélését azonban nem csak a petíció kezdeményezői, hanem az ökológusok is vitatják
Hartel Tibor ökológus úgy vélte, olyan munkálatra lenne szükség, amely természeti szempontból és társadalmi-kulturális szempontból is gazdagabbá, élhetőbbé teszi a várost. Kiemelte, hogy a hárs nehéz fémeket akkumulál, ellenáll a szárazságnak és bírja a „hőhullámokat” és a talaj tömörítését (kompaktálását), ezeken kívül számos természeti értéke van (beporzókat vonz, az öreg fák „élőhely fák”), illetve a koronája szép és árnyékot biztosít.
A kép a Farkas utcai templom felé vezető útszakaszt mutatja be. Forrás: A kép bal oldalán Márkos Tamás fotója, jobb oldalon pedig a Mossfern látványterve láthatóMint mondta, nagyon sok fa elpusztul, amikor átültetik, várhatóan az újonnan ültetett fák közül is többet pótolni kell emiatt utólag. A fák gyökere ugyanis megsérülhet az átköltöztetés során, de a fák ennek hiányában is sokkot kaphatnak az új talajba helyezve. Másrészt viszont a fák már a hely részévé váltak, beágyazódtak a város kulturális, társadalmi életébe és fontos részét képezik a városi zöld övezeteknek. Élőhelyet képviselnek és átjárhatóvá teszik a várost több faj számára (ökológiai konnektivitás, zöld folyosó). Az öreg fák kapcsán megjegyezte azt is, hogy ezeket se kicserélni, se kivágni nem szabadna, hisz az odvak, üregek jelenléte értékelendő és védendő elem, de az öreg fák nem is bírják ki a költöztetést. Az öreg fákat ezért szerinte sajátos kezelést érdemelnének, kivágásuk helyett faápolóra lenne szükség Kolozsváron is.
„Óriási lehetőségek rejlenek az építészek és ökológusok közötti együttműködésekben a város fenntarthatóságát illetően. Nem utolsó sorban nagyon javaslom a forgatókönyvek készítését és a társadalommal való kommunikálást, intézményi transzparenciát. A zöld mozgalmak nagy lehetőséget jelentenek, hiszen egy olyan társadalom megnyilvánulásai amely igényli a magyarázatokat. Személyes tapasztalatom a „zöldekkel” az, hogy jóindulattal, őszinteséggel, a legjobb tudás alkalmazásával és transzparenciával meg lehet győzni őket. Szükségünk van erre a társadalmi lázadásra, részei a demokráciának” – hangsúlyozta.
Hartel Tibor ugyanakkor elismerte, hogy a hárs allergén és ez egy fontos szempont lehet a hárs jövőbeni ültetésekor. Hozzátette, ha ellenben az akácfák családjára gondolunk, amely nem allergén, akkor figyelembe kell venni azoknak a talaj szárító hatását. „Ezek azok a helyzetek amikor okos mérlegelésre van szükség, és ebben a mérlegelésen több szempont is fontos lehet. Kicsit eltúlozva, ha minden valós és potenciális allergén növényt elkerülünk vagy eltávolítunk a környezetünkből miközben a szennyezés nő, a betondzsungel terjed és az éghajlat egyre több kellemetlen meglepetést okoz, meglehet az eredmény még több allergiást és általában véve beteg embert eredményez a városi környezetben” – tette hozzá.
Az ökológus önmagában jó lépésnek tartja, hogy az Egyetem és a Farkas utcában fákat szeretnének ültetni. A kutató szerint ugyanis a faültetésekre szükség van, a városban pedig akár idegen eredetű fákban is lehet gondolkodni, ha az eset indokolja. Ő alapjáraton őshonos faj párti, de bizonyos esetekben látja a nem őshonos fajok fontosságát is. Mint mondta, a fák és cserjék lesznek a jövő városainak természeti értékeinek a hordozói, ugyanakkor a fák – a nagy természeti értékekkel rendelkező zöld övezetek mellett – fontos partnerek lesznek az éghajlatváltozáshoz való adaptációban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
