2023. január 28. szombatKároly, Karola
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megvédenék a romániai gyepeket. Akár EU-s kötelezettségszegési eljárás útján is

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. március 17. 10:59, utolsó frissítés: 2021. március 18. 20:13

A Milvus Csoport és a szatmárnémeti EKE azt szeretné elérni, hogy Románia tartsa be az EU-s vállalásait, azaz hogy ne csökkenjen a gyepek területe országos szinten.


A 2007-es EU-csatlakozáskor Románia ugyanis azt vállalta, hogy teljes egészében megőrzi a gyepterületeit. Azonban hiába volt a vállalás, és hiába a hazai gyeptörvény is: ha földterületet kell visszaszolgáltatni, vagy pl. egy önkormányzat építkezne, utat építene, a legtöbbször ez a községi legelő kárára történik. De az is gyakori, hogy mezőgazdasági művelés céljából törik fel a gyepeket, ami szintén tilos, azonban lényegében senki sem lép fel ellene. A törvény szerint, ha valaki gyepet szüntet meg, például egy beruházás miatt, az köteles lenne ugyanakkora területen gyepet kialakítani (kompenzáció).

Most viszont a marosvásárhelyi székhelyű Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület közösen vállalkozott arra, hogy javít a helyzeten. A kiadásaik fedezésére közel 250 ezer eurót nyertek a Norvég Alapból.

Amint Fülöp Tihamér emlőskutatótól, a Milvus munkatársától megtudtuk: ijesztő ütemben tűnnek el a romániai gyepterületek. 2007-ben az ország mezőgazdasági területeinek harmada volt gyep, ebből 1,53 millió hektár kaszáló és 3,33 millió hektár legelő. 2013-ban a statisztikai hivatal adatai szerint a 3,33 millió hektár legelő több mint fele, 1,87 millió hektár volt közösségi gyep.

Szintén a statisztikai hivataltól származó adat, hogy 2007 és 2014 között a legelők aránya 1,7%-kal csökkent. Fülöp Tihamér szerint ez nagyon sok.


Amint a szakértő elmondta: nem tudják egyelőre pontosan, mi lett a sorsuk ezeknek a területeknek, viszont a pályázatuk keretében megpróbálják ezt is kideríteni. Ahogy azt is kutatják majd egy szociológiai felmérés során, hogy a hazai gazdálkodók miért nem használják ki az agrárkörnyezetvédelmi program által nyújtott lehetőségeket. Holott épp ez a pluszjövedelem lehetne a garancia arra, hogy a gyepeket megtartják gyepnek.

„Arra a kérdésre keressük majd a választ, hogy miért nem élnek a gazdálkodók ezzel a lehetőséggel. Nem tudnak róla? Túlságosan bürokratikusnak találják? Esetleg úgy gondolják, nem éri meg ezzel foglalkozni? Ha pedig sikerül majd kiderítenünk, javaslatokat fogalmazunk meg a kormány irányába arra nézve, hogy miként kellene a programot átalakítani ahhoz, hogy vonzó legyen a gazdák számára” – magyarázta Fülöp Tihamér.

Szerinte a probléma egyik fő oka nyilvánvalóan az, hogy országos szinten egyre csökken a legeltetett nagyállatok száma, és az állattartás, mint gazdasági szegmens is lehanyatlóban van, emiatt pedig elértéktelenednek a gyepek. Az agrárkörnyezetvédelmi támogatási rendszer javításával azonban talán ezen is lehetne segíteni.

Bár a legtöbben, amikor klímavédelemről van szó, elsősorban az erdőkre gondolnak, a szakértő szerint a gyepek is hasonlóan fontos szereppel rendelkeznek. „A gyepeknek fontos szerepük van mind a biodiverzitás megőrzésében, mind a klímaváltozás elleni harcban, ugyanis számos fajnak szolgálnak élőhelyül és - az erdőkhöz hasonlóan -, nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg” – hangsúlyozta.

Értékes élőhelyek a gyepeink, ugyanakkor gazdasági szempontból is fontosak, érdemes vigyáznunk rájuk. Fotó: Fülöp TihamérÉrtékes élőhelyek a gyepeink, ugyanakkor gazdasági szempontból is fontosak, érdemes vigyáznunk rájuk. Fotó: Fülöp Tihamér


Mint megtudtuk, a pályázatuk keretében nagy hangsúlyt fektetnek az ún. „watchdog” (őrző kutya) tevékenységre, melynek célja a kihágások felderítése, esetleg ezek megelőzése. Ez különösen aktuális most, az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) beruházásai előtt, mert jó lenne megakadályozni, hogy a zöld beruházásokkal jelentős környezeti károkat okozzanak, pl. hogy gyepeket tegyenek tönkre.

Alapvetően mindkét civil szervezet egyetért azzal, hogy szükség van a zöldenergia beruházásokra, mivel csak így lehet lelassítani a klímaváltozást. De a biodiverzitás válsága ugyanannyira nagy probléma, mint a klímaválság, ezért a zöld energiát adó beruházásokat nem szabad a természetet károsító módon telepíteni.

Fülöp Tihamér elmondta: a sajtóból értesültek nemrég arról, hogy Arad közelében, Ottlaka és Nagypél területén akarják létrehozni Kelet-Európa legnagyobb napelemparkját. Ez a beruházás is felkeltette a figyelmüket, ugyanis a több mint ezer hektárosra tervezett létesítményt Natura 2000-es területen alakítanák ki, melynek - a védett terület standard adatlapja szerint - több mint 90%-a szikes gyep.

Mivel a jövőben a Green Deal keretében várhatóan sok hasonló, amúgy környezetbarátnak számító létesítményt építenek majd, érdemes lesz odafigyelni arra, hogy ezek hová kerülnek.

A Milvus Csoport és a szatmárnémeti EKE azt is tervezi továbbá, hogy összeállít egy kötelezettségszegési eljáráshoz szükséges dossziét, ugyanis tapasztalataik szerint számos Natura 2000-es területen szüntették meg a gyepeket, és ezáltal közösségi jelentőségű élőhelyek vesztek el. Ezeknek az eseteknek a felgöngyölítésével akarják a kötelezettségszegési eljáráshoz a dokumentációt elkészíteni. Úgy vélik, az EU-nak, illetve az uniós „infringement” eljárásnak lehet akkora kényszerítő ereje, hogy elejét vegye Romániában az értékes gyepek további feltörésének, beépítésének.

Nyitókép: Az ürge a gyepeink egyik védett faja. Fotó: Fehér Kinga

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >