2021. április 11. vasárnapLeó, Szaniszló
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Aszfaltos utat építenének Pádistól Kolozsvár irányába, a természetvédők azonban nem örülnek

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. március 23. 19:40, utolsó frissítés: 19:59

A tervezett „fejlesztések” miatt tovább nőne a turisták száma a védett területen, amit „nem bírna el a természet” – vélekedett Bara Lilla túraszervező.


Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök tavaly december elején jelentette be, hogy elkezdik az adminisztratív munkát annak érdekében, hogy „fejlesszék a turizmust” az Erdélyi-Szigethegységben. Mint nyilatkozta, „összekötnék Bihar megyét Kolozzsal a Nyugati-Kárpátokon keresztül”, ily módon „konzerválnák és értékesítenék a térség természeti kincseit”.

Konkrétan arról van szó, hogy kiszélesítenék és leaszfaltoznák azt a kb. 10 kilométeres útszakaszt, mely a Bihar megyei Pádis-fennsíkot összeköti a Kolozs megyei Havasrekettyével (Răchițele), így a Kolozsvár irányából érkezők is könnyedén megközelíthetnék autóval a magashegyi látványosságokat. Emellett a leaszfaltoznák az utat a Pádis-fennsíktól a Glăvoi-tisztásig is, ahol kempinget alakítanának ki.



A szóban forgó terület egyébként természetvédelmi övezetben, az Erdélyi-Szigethegység Natúrparkban fekszik. A Glăvoi-tisztásról pedig érdemes tudni, hogy eleve a vadkempingezők kedvenc helye, ahol százak sátoroznak a nyári szezonban, lényegében illegálisan. Engedélyek hiányában működnek itt a vendéglátóhelyek, étkezdék is. Mivel közművesítés egyáltalán nincs itt (sem áram, sem vezetékes víz, sem szennyvíztisztító), a sátorozók a vékonyan csordogáló patakban mosakszanak. A dolgukat végezni pedig a környező erdőbe járnak, ahol gusztustalan látvány és bűz fogadja a látogatót. És az egyes turisták által újabban használt nedves törlőkendők sokasága, mely – a hagyományos vécépapírral ellentétben – nem bomlik le.


Amint Bolojan közösségi oldalán olvasható, a tervei időközben bővültek, és nemcsak Kolozs, de Fehér megye irányába is építene utat Pádisról. Az elöljáró szerint két tanácselnök-kollégája támogatja a terveit.

A természetbarátok azonban a fennálló helyzetet is aggályosnak tartják, azaz hogy a hatóságok szemet hunynak a vadkempingezés fölött, és azt sem tartják jó ötletnek, hogy szabályszerű kempingezőhelyet alakítsanak ki a tisztáson. A tervezett aszfaltozás miatt pedig attól tartanak, hogy tovább nő a turisták száma, emiatt pedig még inkább megnövekszik a természetre nehezedő nyomás.

„Régi tervek ezek, kb. 17 éve van szó az aszfaltozásról, illetve egy kemping kialakításáról a Glăvoi-tisztáson – magyarázta érdeklődésünkre Alin Moș, az Erdélyi-Szigethegység Natúrpark igazgatója. – A kemping kialakítása a védett terület 2005-2006-ban kidolgozott menedzsment tervében is szerepel.”

Kérdésünkre, miszerint nem tartja-e aggályosnak a természeti értékek megőrzése szempontjából azt, hogy az aszfaltozott úton várhatóan jóval több turistával kell majd számolni, elmondta: bármely természetvédelmi területen, ahol fejlesztik az úthálózatot, szükség van arra, hogy ilyenkor erősítsék az őrséget is. Hozzátette: nemcsak a természetvédelmi őrökre gondol, hanem arra is szükség lenne, hogy nagyobb számban legyenek jelen a rendőrök, csendőrök.

Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnök legújabb tervei szerint nemcsak a Kolozs megyei Havasrekettyéig aszfaltoznák le a jelenleg autókkal nehezen járható utat Pádistól, de Fehér megye irányába is építkeznének. Forrás: Ilie Bolojan Facebook-oldalaIlie Bolojan Bihar megyei tanácselnök legújabb tervei szerint nemcsak a Kolozs megyei Havasrekettyéig aszfaltoznák le a jelenleg autókkal nehezen járható utat Pádistól, de Fehér megye irányába is építkeznének. Forrás: Ilie Bolojan Facebook-oldala


Felvetésünkre, miszerint az útjavítás miatt nem fognak-e megszaporodni a hétvégi házak, leszögezte: a terület szabályzata nem teszi lehetővé ezt.

A parkoló és a kemping kapcsán kifejtette: ez egy tervezett létesítmény, melyet szükségesnek tart, hiszen sok az olyan turista, aki sátorral kirándulna, és nem vendéglőben szállna meg. Számukra pedig körülményeket kell biztosítani. Hozzátette: nagyon kevés a kialakított kemping Romániában, ellentétben Magyarországgal, ahol megfelelő körülményekkel várják a sátorozókat.

Hogy ez mit jelentene a Glăvoi-tisztás esetén, ahol semmiféle infrastruktúra nincs jelenleg (sem áram, sem vezetékes víz), kifejtette: hivatalos megkeresést nem kapott, műszaki terveket még nem látott, így erről nem tud nyilatkozni.

Elmondta: a beruházó a környezetvédelmi ügynökséghez kell forduljon engedélyekért, és az ügynökség kéri majd ki a védett terület kezelőségének álláspontját. Ha megkapják, akkor tudják majd véleményezni a tervet, addig nem szeretne erről véleményt mondani. Annyit azonban elárult, hogy a védett terület zónákra van osztva, a Glăvoi-tisztás pedig egy olyan zónába esik, ahol nem tiltott kemping kialakítása.

Pár évvel ezelőtt aszfaltozták le az utat Pádisig, azóta óriási tömegek mozognak, azok is feljárnak, akik nem túrázni akarnak, hanem bulizni, kicsit járkálni. Ha Kolozsvár irányából is megnyílik az út az autózók előtt, vélhetően még nagyobb tömegre lehet majd számítani a környéken” – vélekedett a Transindex érdeklődésére Bara Lilla túraszervező, az Erdélyi Kárpát Egyesület nagyváradi szervezetének korábbi elnöke. Aki szerint a tavalyi szezonban, a korlátozó intézkedések miatt még többen látogatták a természetvédelmi területet.

Kifejtette: nem ért egyet a Glăvoi-tisztásra tervezett kempinggel. Azt látná jónak, ha olyan szabályokat vezetnének és tartatnának be, mint például Szlovákiában, a Tátrában. Ott csakis gyalog vagy felvonóval közlekedhetnek a turisták, és nem szállhatnak meg a védett területen, kizárólag a turistaházakban. Hozzátette: véleménye szerint a turistaházaknak sem lenne létjogosultsága a Glăvoi környékén. Elmondta: kempingezőhelyet a Boga-üdülőtelepen lehetne kialakítani, illetve a Kolozs megye felőli részen, Ponor-Ék övezetében, ahonnan már lehetne túrákat indítani a Pádis környéki látványosságokhoz.



Azt pedig, hogy a jelenlegi körülmények között még nagyobb létszámban járjanak fel az emberek a védett területre, aggályosnak nevezte, mivel ezt „nem bírná el a természet”. Hozzátette: nem vitatja, hogy a kolozsváriaknak is joguk lenne könnyebben feljutni erre a gyönyörű vidékre, ahová jelenleg autóval csak úgy tudnak elérni, ha megkerülik a hegyet, de ez esetben korlátozásokat kellene bevezetni. Páldául tiltani kéne, hogy az érzékeny területeken szálljanak meg éjszakára.

A Glăvoi-tisztáson tervezett kempingező kapcsán kétségeinek adott hangot Bara Lilla. Aki szerint eleve aggályos, hogy a vadkempingezők jelenleg a vékonyan csordogáló patakban mosakszanak. Mint kifejtette, ez karsztvidék, mely olyan, mint a szivacs. Emiatt pl. a szappanos víz beszivárog a talajvízbe, szennyezést okozva, végül pedig a Pietrosz patakba kerül. Innen pedig a közeli, szintén Pietrosznak nevezett település ivóvizébe.

Mint kifejtette, problémásnak látja egy szabályszerű kempingező kialakítását a Glăvoi-tisztáson, mivel itt eleve kevés a víz. Ha pedig zuhanyzókat akarnának működtetni, ahhoz nagy mennyiségű víz kellene, továbbá a szennyvíz tisztítását is meg kellene oldani, ami azt jelentené, hogy hatalmas tartályokkal kellene hordani a vizet. A vécék kapcsán elmondta, nem ez lenne az ideális, de talán valamiféle megoldást jelenthetnének a tartállyal rendelkező ún. toitoi vécék. De jobb lenne, ha komposztvécékben gondolkodnának, mivel ezekből – megfelelő kezelés esetén – olyan végtermék kerül ki, ami nem szennyező.

Elmondta: úgy tudja, a beruházásokat eddig bizonyos mértékben a tisztázatlan jogviszonyok hátráltatták, ennek ellenére sok „tákolmányt” húztak fel a Glăvoi-tisztáson, és a Pádis-fennsíkon is számos épület jelent meg, melyek közül sok „eléggé ocsmány”, azaz a tájba nem illő képet mutat. Bara Lilla úgy vélte, gazdasági érdekek miatt problémás a természetvédelmi szabályzat betartatása, holott erre nagy szükség volna. Sőt, szigorítás is kellene, főleg ha tényleg megépülnek a tervezett utak és még többen járnak majd fel a festői szépségű területre.

Hozzátette: régebbi felvételekkel összevetve a mai állapotokat látszik, hogy kevesebb az erdős terület. Melynek egyik oka, hogy egy 2-3 évvel ezelőtti vihar sok fát kidöntött, azonban úgy vélte, ezzel párhuzamosan erdőirtás is volt a területen.

Érdeklődésünkre, hogy készülnek-e valamiféle tiltakozó akcióra, elmondta: egyelőre nem terveznek ilyesmit, mert nem érzik magukat eléggé erősnek ahhoz, hogy bele tudjanak érdemben szólni abba, ami a védett területen történik.

Nyitókép: Ilie Bolojan Facebook-oldala

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >