2021. április 11. vasárnapLeó, Szaniszló
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Radon: a gáz, amire nem figyelünk, pedig lehet, hogy súlyosan szennyezi a lakásunk levegőjét

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. március 26. 10:15, utolsó frissítés: 10:27

A tüdőrák kialakulásának kockázatát jelentősen növelő gázzal kapcsolatos kérdésekről Dr. Szacsvai Kinga fizikussal beszélgettünk.


Romániában 40-50 éve kezdtek el foglalkozni a szakemberek a lakások levegőjét szennyező, színtelen, szagtalan nemesgáz, a radon koncentrációjának mérésével. És egyre meggyőzőbb adatok igazolják: fontos kérdésről van szó az egészségünk megőrzése szempontjából. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a beltéri levegő magas radonszintje komoly kockázati tényező a tüdőrák kialakulásának szempontjából.

Amint a szakmai szervezet állítja, a dohányzás után a radonszennyezés áll a második helyen a tüdődaganatokat okozó tényezők sorában. Az egészségre káros gáz hatásainak visszaszorítása érdekében már alkottak EU-s szintű szabályozást, melyet Románia is átvett, azonban nagyon messze állunk még attól, hogy az ország teljesítse a vállalásait. Annak ellenére, hogy az uniós hatóságok már kötelezettségszegési eljárást is kilátásba helyeztek Romániával szemben emiatt.

Bár az EU által megszabott feladatot nem teljesítettük, ez nem jelenti azt, hogy ne kezdődött volna meg a munka. A Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyem (BBTE) Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának „Constantin Cosma” Radon Laboratórium (LiRaCC) csapata az elmúlt években kutatási pályázatok és felmérések során közel 10 ezer mérést végzett, sikerült Románia radontérképének nagy részét elkészíteni. sőt, radonmentesítési munkálatokat is végzett már.

Dr. Szacsvai Kinga fizikus, kutató, a labor munkatársa érdeklődésünkre elmondta, az ország területének közel felét már felmérték. Sikerült alapos radontérképet megalkotni Erdélyre és Bánságra, azonban az orgszág többi részéről alig vannak adatok, csak néhány nagyvárosban dolgoztak. A folytatáshoz pedig pénzre volna szükségük, emiatt folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket, azonban egyelőre nem sikerült forrást szerezniük.


A radonszennyezés terén Románia legelső feladata egy, az ország teljes területére kiterjedő térkép megalkotása lenne, ami eléggé nagy feladat. Ezzel egyébként 2020 elejére kellett volna végezni. Mivel a radonszennyesézzel kapcsolatos feladatok megoldását nem kevesebb, mint 6 minisztérium vállalta magára, a kutatók annak örülnének a legjobban, ha a hazai hatóságok végre komolyan vennék a kérdést, és a kormány támogatná ezt a munkát.

De honnan jön a radon? És mióta van velünk?


„A radon évezredek óta velünk volt, most is velünk van és a jövőben is velünk lesz. Úgy is felfoghatjuk, hogy egy kellemetlen lakótárs, mellyel együtt kell élnünk” – fejtette ki Szacsvai Kinga.

Akitől azt is megtudtuk, hogy a mérgező nemesgáz lényegében a radioaktív 238-as urán családjába tartozik, ennek lényegében egyik „leányeleme”. A talajban levő uránból, ennek természetes bomlása során keletkezik a 226-os rádium, ebből pedig a radon. A radonnak három izotópja van: a Radon (222-Rn), Thoron (220-Rn) és az Aktinon (219-Rn), de mivel ezek közül kettőnek a felezési (bomlási) ideje igen rövid (4, illetve 56 másodperc), egészségügyi szempontból csak a 222-Rn-nt veszik figyelembe - ennek 3,85 nap a felezési ideje.

Tehát a radon lakások és a közintézmények levegőjében további ún. leányelemekre bomlik, melyek a levegőben diszpergált részecskékre, aeroszolokra ülepednek. Így belélegezve, a tüdő alveólusaiba kerülnek és a bomlásukkor kibocsátott sugárzás roncsolja annak szöveteit.

Romániában, az 526/25.07.2018. kormányrendelet szerint a beltéri levegő megengedett maximális radonkoncentrációja 300 Bq/m3, mely a WHO becslései szerint napi 16 szál cigaretta elszívásának megfelelő hatást fejt ki a tüdőnkre, illetve egyenértékű (volna) évi 150 orvosi röntgenfelvétel elkészítésével. (Az Egyesült Államokban pl. röntgenfelvételekből évi 4-nél több elkészíttetését nem javasolják.) A fizikus elmondta: bár még az országos térképezéssel nem végeztek, az adataik alapján valószínűleg, hogy Románia a magas kockázatú országok közé tartozik.

Miért vált problémává a beltéri levegő szennyezettsége? És mit tehetünk ellene?

Szacsvai Kinga szerint egyre több időt töltünk beltérben, ez a napjaink 90%-át is kiteheti, főleg mostanában, amióta a járvány még inkább beszorított minket a lakásba. Fontos tényező az egyre inkább elterjedt hőszigetelés is, mely – ha nem végzik szakszerűen – jelentős mértékben hozzájárulhat a beltéri levegő minőségének romlásához. Ez főként a régebbi építésű, utólag hőszigetelt épületek esetén érvényes, amikor különféle műanyagokból készült burkolatot helyeznek fel, illetve lecserélik a nyílászárókat. Ilyen esetekben a lakások (vagy közintézmények) levegőjében az egészségre káros anyagok koncentrációja 25-125%-kal növekedhet meg.

Mint megtudtuk, nemcsak a radon szennyezi ilyen esetekben a beltéri levegőt, hanem az optimálisnál nagyobb koncentrációban gyűlhetnek fel pl. a széndioxid, szénmonoxid és a szerves illó anyagok, acetaldehidek, formadelhid, stb. Általánosságban elmondható, hogy sokat segít, ha 2-3 óránként alaposan kiszellőztetjük a lakásunkat. Azonban a legjobb megoldás az, ha méréseket végeztetünk, mert – ritka esetben ugyan, de megtörténik – hogy a szellőztetés nemhogy csökkentené, de növeli a radon koncentrációját a beltéri levegőben.

Mint megtudtuk, az utóbbi évek terjedőben levő jelensége, elsősorban a nem szakszerűen végzett hőszigetelések miatt, az ún. sick-building (beteg épület) szindróma, ami képletesen úgy írható le, hogy ezeket az épületeket bebugyolálják, ami miatt nem tudnak szellőzni, így „izzadnak”.

„Régebben jól szellőző lakásokban laktunk, melyek ugyan energiahatékonyság tekintetében nem voltak túl jók, de egészségesebbek voltak” – tette hozzá Szacsvai Kinga.

A belső tér fő radon forrása az épület/helyiség alatti talaj. A zárt tér radon aktivitás koncentrációját befolyásolja a talaj permeabilitása és az épület alapzata. Például a nem megfelelően öntött betonalapon (pl. repedéseken át) is beszivároghat az épületekbe. De akár a közműhálózat vezetékein, vagy a falakon át is bejuthat.

Elsősorban a legalsó szinten levő helyiségekben gyűlhet fel, pl. a pincékben, ahol a megfelelő szellőztetéssel sokat javíthatunk a helyzeten, ahol viszont nincs pince, a földszinten lévő helységekben tud akkumulálodni. Nem lehet senki biztos abban, hogy nem radonszennyezett az emeleti lakásának a levegője, mivel a sugárzó anyagok jelen lehetnek az építőanyagokban, a téglákban, betonban, stb. is. Vannak olyan lakások, ahol hőszigetelésként a padlózat alá illetve a padlásokra salakot használtak, ez is tartalmazhat radioaktív anyagot.

Tehát az épületek potenciális radonszennyezettsége függ a talajban levő sugárzó anyagok mennyiségétől, az épületek szerkezeti tulajdonságaitól, valamint az építőanyagok szennyezettségétől.
Az országos radontérkép megalkotása azért is fontos lenne, mert ennek segítségével (illetve esetleges plusz kutatásokkal) azonosíthatóak lennének azok a fokozottan szennyezett térségek, ahonnan nem volna ajánlatos építőanyagokat beszerezni.

Szacsvai Kinga szerint érdemes mérőműszerekkel felmérni az esetleges radonszennyezés szintjét, szaktanácsadásért, mérőműszerekért lehet a kutatólabor munkatársaihoz fordulni (a honlapjuk itt érhető el). A Romániában elfogadott metodológia szerint szilárdtest nyomdetektorok segítségével kell a belterek radonkoncentrációját felmérni.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a legjobb megelőzni a problémát, ezért ajánlott például a talajt megvizsgálni mielőtt valaki építkezni kezd. És nagyon ajánlott a mérések elvégzése akkor, ha valaki hőszigetelési munkálatokat tervez. A mérés lényegében abból áll, hogy szilárdtest nyomdetektorokat helyeznek el az épületben, és kb. 3 hónap elteltével kiértékelik az adatokat.

A fizikus szerint minden épület más, azonban szerencsés esetben viszonylag olcsón meg lehet oldani a radonmentesítést. Az első lépés a lakás radonkoncentrációjának felmérése szilárdtest nyomdetektorok segítségével. Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a törvény által megengedett koncentrációt, a következő lépés a fő forrás feltérképezése, meghatározása.

"Ez egy alapos és összetett munka, úgy kell elképzelni, mint amikor az ember beteg és az orvos egy teljes kivizsgálás alá veti" - fejtegette a kutató. A harmadik lépés, miután a lakás teljes radontérképét elkészítik, és megállapítják a fő forrást, azaz azokat a helyeket, ahol a radongáz bekerül a lakásba, maga a mentesítési terv és annak kivitelezése.

"Addig is: ajánlott alaposan és gyakran szellőztetni. Ez a módszer a legtöbb esetben eredményes, viszont nem energiatakarékos. Nyáron könnyen megoldható, télen azonban kevésbé, napjainkban tapasztalható, hogy lassan a fűtési szezon mind több hónapot vesz igénybe" - mondta a szakértő.

A kutató szerint, a támogatáson túl, hadilábon állunk Romániában a tájékoztatás terén is. Nemcsak az állampolgárok többsége nincs tisztában azzal, hogy milyen veszélyeket rejt magában a radonszennyezés, de az intézmények, illetve a települések vezetőinek többsége is eléggé tájékozatlan e téren. A sok ügyfelet fogadó közintézmények esetén sem végeztették el a méréseket, holott ezt törvény írja elő – e téren nagyon kevés a kivétel.

Ami pedig a legszomorúbb, hogy nem vizsgáltatják meg az iskolák levegőjét, holott Szacsvai Kinga szerint a méréseik során több oktatási intézményben is észleltek elég magas értékeket.

Mivel a probléma kezelésében az egyik illetékes hatóság a környezetvédelmi minisztérium, megkerestük Tánczos Barna tárcavezetőt. Aki a Transindex érdeklődésre kifejtette: dolgoznak az ügyön, tervezik a finanszírozás elindítását a Környezetvédelmi Alapból (AFM).

„Keressük a helyét a programnak az AFM költségvetésében, szeretnénk mielőbb elindítani a finanszírozást” – nyilatkozta a miniszter.

Nyitókép: smartradon.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >