2021. április 11. vasárnapLeó, Szaniszló
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A civilek már nekifogtak a városi natúrparkok tervezésének: Kolozsváron a Keleti Park, Szatmáron a Szamos-part is bekerülne

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. március 30. 15:53, utolsó frissítés: 2021. április 03. 16:05

Országos szinten 15 városi natúrpark kijelölését tűzte ki célul öt romániai civil szervezet.


A terveik szerint a következő 2 év során nemcsak a dokumentációt készítik el, de a lakosság körében is széles körű kampányt folytatnak. Továbbá a parlament mellett az önkormányzatoknál is lobbiznak majd, hiszen végső soron a siker a helyi közösségeken, illetve a helyi önkormányzatokon múlik a speciális státussal rendelkező, bizonyos fokú védettséget élvező natúrparkok ügyében.

A jó példa e tekintetben a bukaresti Văcărești Natúrpark, ahol egy rosszul sikerült hidrotechnikai beruházás nyomán alakult ki egy gazdag élővilágú terület, amely a fővárosiak egyik kedvenc kikapcsolódási helyévé vált. Az egyesületeknek egyébként egy 224 ezer eurós támogatást is sikerült lehívniuk a Norvég Alapból, amelynek fő pályázója a Văcărești Natúrpark Egyesület, partnerei pedig a kolozsvári S.O.S. Egyesület, a szatmárnémeti EKE, a Funky Citizens Egyesület, valamint a Centrul de Ecologie Montană Alapítvány.

A szatmárnémeti EKE elnöke, Márk-Nagy János ökológus érdeklődésünkre elmondta, elsődleges céljuk elősegíteni, hogy jogszabályi háttere is legyen a városi natúrparkoknak. Erre alkalmas lenne pl. az Adrian Dohotaru parlamenti képviselő által 2019-ben előterjesztett törvény. Márk-Nagy szerint jó esély van arra, hogy ezt el is fogadja a parlament, főképp ha figyelembe vesszük, hogy szinte minden pártból voltak a kezdeményezésnek támogatói. Az RMDSZ részéről pl. Csoma Botond és Korodi Attila az indítvány aláírói között is szerepeltek.

Az ökológus hozzátette: helyi érdekeltségű védett területek kijelölésére eddig is volt lehetőségük az önkormányzatoknak, azonban szükség volna egy országos szintű szabályozásra e téren. Mint kifejtette, ezek nem olyan szabályozás alá esnek majd, mint a „rendes” védett területek, és nem is kerülnek be a természetvédelmi területek országos nyilvántartásába.


A céljuk elsődlegesen az lesz, hogy az embereknek nyújtsanak egészséges szabadidős lehetőséget.

Olyan területek lesznek, ahol a kikapcsolódást a zöldben tett séta, sport, a madárdal hallgatása jelenti majd. Hozzátette: tudományos tény már manapság, hogy az ember lelki és fizikai egészségének egyaránt jót tesz, ha több időt tölt a természetben. És különösen aktuális ez a kérdés a mostani, utazási megszorításokkal járó időszakban.

Elmondta: a natúrparkok kapcsán nemcsak a települések belterületére kell gondolni, hanem a külterületekre is. Ezért Szatmárnémeti esetén nemcsak a várost átszelő, igen gazdag élővilágú Szamos-partot szeretnék városi natúrparkká alakítani, hanem két olyan erdőt is – a Sárerdőt és a Nagyerdőt – melyek jelentős része a város külterületén fekszik.

Mint megtudtuk, a 15 területből, amelyet terveznek felmérni, 5 Bukarestben illetve környékén lesz majd, további 10 pedig más városokban. Az említett szatmárnémeti helyszínek mellett szó van a kolozsvári Keleti Parkról, egy Brassó melletti nagyobb területről, mely magában foglalná a Cenket és a Keresztény-havast, Temesváron pedig a Bega mentéről, illetve a befolyó patakok völgyeiről.

Ezek mellett pedig várják helyi kezdeményező csoportok jelentkezését, melyeknek lennének ötleteik további városi natúrparkokra.

A bukaresti Văcărești Natúrpark egy elrontott munkálat eredménye. Forrás: parculvacaresti.ro, Fotó: Helmut IgnatA bukaresti Văcărești Natúrpark egy elrontott munkálat eredménye. Forrás: parculvacaresti.ro, Fotó: Helmut Ignat


A Transindex érdeklődésére Márk-Nagy kifejtette: a szóban forgó 15 területre a pályázatuk keretében elkészítik a szükséges dokumentációt, a végső szó azonban a helyi önkormányzatoké lesz. És a városi natúrparkok kezelése is elsősorban önkormányzati feladat lesz majd, melyet optimális esetben helyi polgárok csoportjaival, civil szervezetekkel közösen végeznek.

A szatmárnémeti önkormányzat tervei között is szerepel, hogy a Szamos partját a két híd közötti részen vonzóbbá teszik a városiak számára. Ezzel kapcsolatban az ökológus kifejtette: a városi natúrpark ennek az elképzelésnek nem mond ellent. Hiszen a sétányok, a pihenőhelyek, a tanösvények, a padok, a kerékpárutak pl. olyan létesítményeknek számítanak, melyeknek helyük van ezeken a szabadidő egészséges eltöltésére kijelölendő területeken.

A szakértő hozzátette: a kezdeményezésük egyik legfontosabb eleme a lakosság bevonása, ezért a tudományos munka és a törvényhozókkal, valamint az önkormányzatokkal folytatandó egyeztetések mellett számos lakossági fórumot, közmeghallgatást is szerveznek a következő hónapokban.

Nyitókép: A Szamos szatmárnémeti szakasza is hamarosan városi natúrpark lehet. Fotó: Habarics Zsolt

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >