Milyen madarak szólnak ebben az időszakban? És mit tehetünk, ha segíteni szeretnénk nekik?
Babos Krisztina 2021. április 05. 14:28, utolsó frissítés: 16:00Daróczi Szilárd ornitológussal beszélgettünk arról, hogy milyen fajokkal találkozhatunk most, és szóba került az is, hogy miért hiányoztak a madarak az etetőkről ezen a télen.
A tavasz, a párválasztás és a nászidőszak tartogatja talán a legtöbb látni, és persze hallani valót a madarakat szeretők számára. Az e tekintetben sivár tél után öröm látni a sok-sok fajt, és öröm hallgatni a madáréneket, ami ebben az időszakban a legváltozatosabb és leghangosabb.
Daróczi Szilárdtól, a marosvásárhelyi Milvus Természetvédelmi és Madártani Egyesület munkatársától megtudtuk: a madarak éneke kétféle célt szolgál. Egyrészt a területtartást (jelzi, hogy foglalt), másrészt pedig a hímek énekükkel csalogatják magukhoz a tojókat.
Milyen madarakra számíthatunk a kertekben, parkokban most?
Az ornitológus szerint talán a legfeltűnőbbek mostanában a fekete rigók, melyek márciusban már mindenhol elkezdtek énekelni. De a széncinkéket is mindenfelé hallhatjuk. Továbbá a gólyák is megjöttek már, és megérkeztek az első füsti fecskék is. Itt vannak a csicsörkék, és az énekes rigók, melyek február végén-március elején megérkeztek, és már fészekanyagot hordanak. Daróczi Szilárd szerint gyakran találkozhatunk ezek mellett házi rozsdafarkúval, mely szintén énekel, illetve a kecses barázdabillegetőkkel, melyek már párban vannak.
„A parkokban, kertekben a leggyakoribbak és a legfeltűnőbbek a fekete rigó és a házi rozsdafarkú, ezeket minden reggel hallhatjuk énekelni” – mondta a madarász. Aki szerint azoknál a fajoknál, melyek korán érkezők, azaz március elején már itt voltak, a nászidőszak lassan elkezdődik, sőt, vannak fajok, melyeknél már el is kezdődött.
Ha valaki szeretne megismerkedni a legelterjedtebb madarainkkal, az használhatja a Milvus telefonos applikációját, mely nemcsak fotókat és leírást tartalmaz, hanem a különböző fajok hangjait is bemutatja. Itt lehet letölteni a Google Play Áruházból, illetve az App Store-ból meg innen.
Mit tehetünk a kertünkben tollas barátainkért?
Daróczi Szilárd szerint ebben a „félmeleg” tavaszi időszakban nem sok teendőnk van. Ha viszont beköszönt a meleg, április végétől-május elejétől, lehet kitenni vizet, ebből a madarak szívesen isznak és fürdőznek is benne.
Etetésre, mint mondta, nincs szükség, összeszedik maguknak a táplálékot.
Odút viszont tehetünk ki, melyben költhetnek. Azt is megkérdeztük, hogy érdemes-e a kereskedelemből venni odúkat, melyekből már egészen színes választék áll rendelkezésre. Az ornitológus kifejtette: a madaraknak speciális igényeik vannak a költőhelyeikkel kapcsolatban. Úgy vélte, a kereskedelemben kaphatóak megfelelő kialakítású odúk is, viszont olyanok is, melyeket nem szívesen (vagy egyáltalán nem) foglalnak el a madarak.
A széncinege éneke:
„A készen vásárolhatóak között vannak olyanok, melyeknek pl. a bejárónyílása túl közel van az aljához, amit nem szeretnek. A bejárati nyílás optimális méretéről pedig az mondható el, hogy a kékcinke pl. a kicsi lyukú odúkat szereti, a széncinke az ennél nagyobb nyílást kedveli, a csuszka igényeinek pedig a még nagyobb átmérőjű nyílás felel meg. Egyeseknek pedig túl kicsi a beltere, pedig általában elmondható, hogy a madarak az aránylag kicsi bejárónyílású, de tágas odúkat szeretik. A kicsi beltér miatt pl. előfordulhat, hogy a széncinke, mely akár 12 tojást is rak, csak 8-at fog” – fejtette ki a szakértő.
Aki szerint a kereskedelemben kapható odúk közül eléggé nehéz kiválasztani a megfelelőket, ezért inkább azt ajánlja, hogy készítsünk házilag madárodút. Ami olcsóbb megoldásnak számít mint a vásárlás, és valószínűleg a célnak is jobban megfelel. A szakszerű odúkészítéshez tanulmányozhatjuk a Magyar Madártani Egyesület útmutatóját. „Ezeket az odúkat érdemes minél hamarabb kitenni, akár már most, de április végéig mindenképp ki kéne, ha azt szeretnénk, hogy már az első költésre is ezt használják a kertünkben élő madarak” – tette hozzá.
Tényleg hiányoztak a téli madaraink?
Elterjedt a hír, miszerint ezen a télen nem vagy csak alig látogatták a madarak az etetőket. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Daróczi Szilárd elmondta: hozzájuk is eljutott ez az információ, ezért a Milvus egy felmérést is végzett annak kiderítésére, hogy igaz-e ez a híresztelés, illetve hogy mennyire volt elterjedt a jelenség.
Mint kiderült: a hír igaz, az ország szinte minden régiójából azt jelezték vissza, hogy az átlagosnál kevesebb madarat láttak az etetőkön. Voltak páran, akik nem észleltek különbséget, néhányan pedig az átlagtól több madárról számoltak be, az általános tapasztalat viszont az volt, hogy tényleg kevesebb madár látogatta az etetőket, mint más években.
„Elhamarkodott dolog lenne egyetlen év tapasztalatai alapján azt próbálni magyarázni, hogy ennek mi volt az oka. Legalább 4-5 éves lefutású kellene legyen egy vizsgálat ahhoz, hogy ezt a jelenséget meg tudjuk érteni. Nem kell megijedni egyetlen év kiugró adataitól, ennek számos oka lehet, sőt, még a véletlen is közrejátszhatott” – fejtegette Daróczi.
A téli "madárhiányzásról" egy podcastot is készítettek a Milvusnál, ez itt érhető el.
A szakértő szerint azonban mégiscsak kidolgoztak egy elméletet a jelenségre. Úgy vélik, mivel különösen meleg volt a november és december első fele is, a madarak találtak maguknak elég ennivalót. A városokon kívül volt elég rovar és bogyó, így nem szorultak be az etetőkre. Majd pedig jött egy komoly hidegfront, melyet a madarak képesek 2-3 nappal korábban megérezni, így időben útnak tudnak indulni.
Az ornitológus szerint elképzelhető, hogy december közepéig-végéig azért hiányoztak az etetőkről, mert találtak maguknak elég ennivalót. Majd pedig – a közelgő hideg miatt – felkerekedtek és elvonultak délre. Lényegében kihagyva az etetőknél kínált „fogásokat”.
Nyitókép: Hím fekete rigó. Fotó: Wikipedia.