Ruha, cipő, ránctalanító szer – mi minden készülhet gombákból?
Szabó Emerencia 2021. április 15. 14:51, utolsó frissítés: 2021. április 16. 15:36Egyre több lehetőséget fedez fel az ipar és a gyógyászat a gombákban, melyek sok esetben olcsó és környezetbarát alternatívát kínálnak.
Ha a gombák felhasználásáról beszélünk, az olvasók többségének valószínűleg ínycsiklandozó gombás ételek jutnak eszébe. Bele sem gondolunk, hogy a gombákat nem csak étkezési célra lehet felhasználni, hiszen térségünkben nagyrészt csak ez a jellemző.
Azt nagyjából mindenki tudja, hogy gombák segítségével készülnek a finom sajtok, a sör, a kenyér, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a gyógyászatban is fontosak a gombák. Például a penicillint is ők termelik. Az elmúlt években viszont a gombákat elkezdték egyre több és több mindenre felhasználni. Bár hihetetlennek tűnhet, egyes gombafajok felhasználhatók a textiliparban is.
A gombákból ugyanis a bőrhöz nagyon hasonló anyag állítható elő,
amely táskák, nadrágok alapanyagaként használható fel. A gombáknak a textiliparban való hasznosítása nem nevezhető újkeletű dolognak, a taplógombák feldolgozása (toplászat) különböző kalapok, sapkák készítése mély gyökerekre nyúlik vissza, főként Székelyföldön.
A technika fejlődésével viszont a gombák feldolgozása is magasabb szintre lépett.
Felmerülhet a kérdés, hogy a gomba melyik részéből tudunk például ruhakészítésre alkalmas, tartós, strapabíró anyagot előállítani? Illetve hogy miért tértek át egyes cégek az állati eredetű alapanyagok használatáról a gombákból kinyert textilekre?
A gomba vegetatív részét az úgynevezett hifakötegek alkotják, ezek összességét micéliumnak nevezzük. Ez lényegében a gombák földben növő része, egy vékony szálakból álló hálózat, a gombák „gyökere”. Egyes cégek a micélium-alapú technológiát alkalmazzák ruhagyártás során.
Ez annyit tesz, hogy a micéliumokat különböző kezeléseknek vetik alá, ennek végeredménye pedig egy nem-toxikus, vízálló, tűzzel szemben ellenálló, papírvékony anyag, amely meglehetősen erős és rugalmas (bővebben itt lehet erről olvasni).
Az állati bőrből készült ruhák előállítása nagyjából hétezer évre nyúlik vissza. Az állati bőr felhasználásának számos előnye van, de az előállításával járó negatív hatások mellett nem tudunk szó nélkül elmenni. Gondolok itt főként a környezetre gyakorolt káros hatásokra, mint például az állatok mértéktelen irtása; a felhasznált vegyi anyagok általi levegő- illetve talajszennyezésre; és nem utolsó sorban megemlíthetjük az állati bőrből készült termékek igen magas árát is.
Ezzel szemben a gombák felhasználásának egyik nagy előnye az, hogy a gombák szinte bárhol tenyészthetők, néhány hónap alatt újratermelődik a micélium, sokkal könnyebben feldolgozhatóak, és nem utolsó sorban tartósságuk is közel azonos a valódi bőréhez.
A különböző gombafajok és a belőlük előállított készítmények alkalmazása az egészségügyben az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret hódít. Ma már több gombafajt is ismerünk, amely az emberi szervezet számára hasznos hatóanyagokat és tápanyagokat biztosít. Egy, a sok ide tartozó faj közül a sokak számára ismerős shiitake gomba, amelynek híres hatóanyaga a lentinan. A lentinannak köszönhetően a shiitake gomba elősegíti az immunrendszer megfelelő működését, ezáltal ellenállóbbá teszi azt a különböző fertőzésekkel szemben.
Általában a gombák kevés koleszterint tartalmaznak, viszont tartalmaznak kitint és beta-glukánt, amelyek szerepet játszanak a koleszterinszint csökkentésben azáltal, hogy megakadályozzák a koleszterin lerakódását a vérerek falában. Egy 2012-es kutatásban kimutatták, hogy a rózsaszínű laskagomba (Pleurotus djamor) fogyasztása jeletős mértékben csökkenti az LDL-szintet, azaz az ún. “rossz koleszterin” szintjét.
Ami sokak számára a legmeglepőbb lehet az az, hogy a gombák segíthetnek a ráncokkal vívott harcban is. Magas antioxidáns-tartalmuknak köszönhetően (ergothioneine, glutation) védeni tudják a testünket az élettani stresszhatásokkal szemben.
Nyitókép: Micéliumkabát. Forrás: neffa.nl/portfolio/future-of-living-materials-living-skin
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
