2021. május 15. szombatZsófia, Szonja
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Biden arra készül, hogy Amerikát a világ klímavezérévé tegye

Kádár Kata Kádár Kata 2021. április 23. 11:50, utolsó frissítés: 11:58

Még a kampánya elején tartózkodott a "mindent elsöprő" Green New Deal tervtől, de végül ebben a szellemiségben tervez számos nagy beruházást, ezáltal rendezné a munkanélküliségi kérdést, valamint a faji megkülönböztetés elleni fellépést is.


Április 22-én és 23-án zajlik az a virtuális klímacsúcs, amelyet Joe Biden amerikai elnök és stábja vezényel le. Lehet erre a találkozóra úgy tekinteni, mint az ősszel esedékes glasgow-i klímacsúcs fontos előzményére, amely a remények szerint hozhat valós előrelépést az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, legalábbis, ami a nemzetközi együttműködést illeti.

A csúcstalálkozón 40 ország kormányfője vesz részt, köztük Vlagyimir Putyin és a kínai elnök, Hszi Csin-ping is elfogadta a meghívást, ami a jelenlegi konfrontációs időszakban mondhatni jó eredménynek számít. Igazából Kínát utolsó percen sikerült bevonni, ez pedig John Kerry klímaügyi különmegbízott múlt heti, shanghaji törekvéseinek köszönhető.

Ekkor kiadtak egy olyan közös nyilatkozatot, amiben nincs túl sok konkrétum, de a lényeg, hogy a klímaváltozás terén együtt fognak harcolni, mivel a globális átleghőmérséklet emelkedését másfél fokon belül kell tartani.

A Politico azt írja, hogy a találkozó várhatóan nem fog nagy áttörést jelenteni az olyan hatalmas, szénalapú technológiákra alapozó gazdaságoknak, mint Kína, India, vagy Brazília, de azért egyértelműen látszik, hogy a Biden-adminisztráció komolyan veszi a klímaválságra adott válaszok iránti elkötelezettségét és meggyőzte a nem szövetséges nagyhatalmakat is, hogy fordítsanak több energiát az iparuk megreformálására.


Az együttműködésre való hajlam pedig igazából nem is annyira meglepő: a zöld technológia hatalmas felívelésben van, számos nagyvállalat pedig minden nap azon ügyködik, hogy túllicitálja a konkurenciát valamilyen új innovációval, hogy minél környezettudatosabbak legyenek, azaz helyesebben fogalmazva: tűnjenek. Ennek eredményeképpen évről évre egyre olcsóbb és szétterjedtebb lesz ez az irány.

Az eddigi cselekedetek tekintetében egyelőre még az Európai Unió számít a "mozgalom vezéralakjának", hiszen ők azok, akik eddig a legszigorúbb feltételeket szabták ki maguknak: az Európai Zöld Megállapodás részeként 2050-re karbonsemlegességet, 2030-ra pedig a szén-dioxid-kibocsátás 55%-os csökkentését vették célul. Ennek megerősítése érdekében épp most állapodtak meg egy európai rendeletben, aminek segítségével a klímaváltozás terén szigorúbbra veszik a tagországok kantárszárait. Ne csodálkozzunk tehát, hogy a politikusoktól folyamatosan a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről fogunk hallani, hiszen ez az az irányelv, amiben nagyon sok pénz lesz.

Kína kapcsán azért érdemes megemlíteni, amiről például a Telex is említést tesz az összefoglalójában. Szóval a távol-keleti országban bár még sok reformra lesz szükség, azért egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a klímaváltozás fele, igaz, nincs sok konkrétum, de 2060-ra ők is karbonsemlegességet ígérnek, egyes régiókban pedig el is indultak az erre irányuló kezdeményezések. Brazíliában Bolsonaro elnök (aki enyhén szólva nem a környezetvédelmi akcióiról híres) azt ígérte, hogy 2030-ra megállítják az Amazonas környéki illegális fakitermelést és együttműködnek az éghajlatváltozás elleni harcban. A hírek szerint a hirtelen feltörő együttműködési hajlamnak minden bizonnyal köze van Biden egymilliárd dolláros segélyének is, amit a braziloknak ajánlott a klímacsúcs előtt.

De mit akar Biden pontosan elérni?

Forrás: Joe Biden Facebook-oldalaForrás: Joe Biden Facebook-oldala


A nemzetközi sajtóban úgy írnak róla, mint aki hősként akar viselkedni a Trump-éra megszűnte után. És valóban, 100 napja van a hivatalban, azóta pedig számos meredek lépéssel vett egy majdnem 180 fokos kanyart az Egyesült Államok élén:

1. A beiktatása után máris rengeteg szigorító intézkedést rendelt el a koronavírus elleni, hatékony védekezés érdekében, a járvány kezelését pedig átadta a szövetségi kormány kezébe, hogy az egész országban centralizáltabb legyen a szervezés.

2. Életbe léptetett két óriási gazdaságélénkítő csomagot. A második, a több mint 2000 milliárd dolláros támogatási programját a New Deal-lel teszik egy lapra.

3. Új bevándorlási politikát akar érvényesíteni, melynek célja, hogy egyszerre biztosítson jogokat az Amerikában élő illegális bevándorlóknak, azonban szigorítaná a határellenőrzést, de támogatná a kiinduló-országokat. A leghevesebb viták kétségkívül ebben a szegmensben várhatóak.

4. Rögtön visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezménybe, mi több, a legtöbb újság azt írja: egyenesen átvennék az úttörő szerepet a klímaválság terén.

A Politico úgy fogalmaz, hogy Washington várhatóan nagyon "agresszívan" fog viselkedni, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése elleni mozgalomban elsőszámú játékos legyen a nemzetközi porondon. Antony Blinken külügyminiszter azt mondta még a hét elején, hogy: "(...) az amerikai diplomaták megkérdőjelezik majd azoknak az országoknak a gyakorlatait, - tétlenségeit -, amelyek hátráltatni fogják Amerikát. Ha továbbra is jelentős energiát állítanak elő szénalapú technológiák által, netán új szénbányákat építenek és folytatják az erdőírtást, akkor az Egyesült Államok és partnereik részéről hallani fogják, hogy milyen káros dolgokat tesznek".

Amerika is ott áll a "kártékonyak" élén

Azért azt gyorsan tisztáznunk kell, hogy maga az Egyesült Államok sem áll túl jó helyzetben környezetvédelmi szempontból, hiszen Kína után ők a második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók a világon, globális szinten a gázkibocsátás közel 17 százalékáért felelnek (Kína esetében ez 30%-ot jelent)!

Joe Biden stábja még a kampány alatt állította össze azt a tervezetet, miszerint 2050-ig karbonsemlegessé tennék az amerikai gazdaságot, az elektromos ellátást pedig 2035-ig teljesen mentesítik a szénalapú termelésről. Ennek eléréséhez nemcsak az elketromos áram előállítását, de az autóipart, építkezéseket, a mezőgazdasági tevékenységeket és gyárakat is teljesen át kellene reformálni, persze ehhez pedig nagyon sok pénz kell.

És akkor itt jön képbe az a hatalmas gazdaságélénkítő csomag, amit fentebb említettem

A The Economist áprilisi számában részletes elemzés olvasható Biden ambícióiról. Ezek szerint tehát a 2000 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag által biztosított forrásokat az úgynevezett American Jobs Plan (magyarra fordítva: amerikai munkahely-terv) részeként fogják szétosztani az elkövetkezendő években, ennek körülbelül felét költenék majd valamilyen környezetvédelmi célra.

Forrás: Joe Biden/TwitterForrás: Joe Biden/Twitter


A gond csak annyi, hogy ez az összeg körülbelül a fele annak, ami eredetileg Biden kampánytervében szerepelt, magyarán sokkal több pénzre van szükség ahhoz, hogy a kitűzött célt el lehessen érni. Az Economist szerint a költségek pótlására kínálkozó lehetőség lehet a nagy vállalatok jelentősebb megadóztatása, ami egyébként bele is férne Biden politikai portfóliójába.

Biden tervezetét egyébként igen "ösztönzőnek" nevezi a sajtó, mivel többek között adójóváírást indítványoznának a megújuló energiát előállító szektorok terén (szél-és napenergia); 621 milliárd dollárt szánnának a közlekedési infrastruktúrára: utak, hidak, közösségi közlekedés, kikötők, repterek fejlesztésére és az elektromos járművek elterjesztésére. További cél 500 ezer elektromos autó-töltő kiépítése 2030-ig és 50 ezer hagyományos hajtású tömegközlekedési eszköz lecserélése, stb.

Az Economist szerint Biden még a kampánya elején tartózkodott ettől a "mindent elsöprő" Green New Deal tervtől, de végül ebben a szellemiségben tervezi az összes nagy beruházást, és ennek apropóján rendezné a munkanélküliségi hullámot is, valamint a faji megkülönböztetés ellen is ezáltal a program által tudnak számottevő előrelépést tenni

"Ha mi tényleg azt akarjuk, hogy több millió jól fizető állást teremtsünk azoknak, akik elveszítették munkájukat a koronavírus-járvány alatt, akkor most számukra ez a jövő" - idézi az Economist a Fehér Ház egyik tanácsadóját, aki Biden stábjában a klímaügyekért felel. Példaként említi, hogy a fosszilis anyagokkal dolgozó munkaerőt például teljes mértékben átszervezhetnék más területekre. A lényeg, hogy a tervezetük szerint a klímaberuházások 40%-a a hátrányos helyzetű közösségek javát szolgálnák.

Nos ahhoz, hogy Amerikában 2035-re teljesen karbonsemlegessé tegyék az elektromos energia előállítását, évente 7%-kal kellene a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni, ez pedig igen valószínűtlen teljesítmény csak a kormányzati támogatások révén.

Biden egyelőre úgy tűnik, nem hajlandó bizonyos szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos adók bevezetésére (amely politikailag igen népszerűtlen lenne), hanem azon dolgoznak, hogy szabványokat vezessenek be a termelés kapcsán az egész Egyesült Államok területére, amelyet fokozatosan szigorítanának.

A tervet még át kell nyomni a Kongresszuson, ami nem lesz egyszerű feladat

A republikánusoktól nyilván arra számítanak, hogy nem fogják szavazatukkal támogatni Biden tervét, ezért a demokraták körében abszolút támogatásra lesz szükség. A progresszívek nagyon lelkesek, a konzervatívoknak azonban számos félelmük van, szerintük nagyon meg fogja bánni Amerika, ha 15 év alatt teljesen ki akarják csinálni a szénipart. Mint fogalmaznak: "nem lesz egyszerű ez a 30 éves utazás".

Az összeállításhoz használt források: Portfólió, Telex, Politico, The Economist.

Nyitókép: Pool/Getty Images News

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >