2021. május 15. szombatZsófia, Szonja
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Közösség és ökogazdálkodás – harmadik éve működik a Szatmárnémeti Közösségi Kert

B.K. 2021. április 28. 12:14, utolsó frissítés: 12:14

Tizenegy parcellán termelik meg itt, természetbarát módszerekkel, a konyhára való zöldséget a kertészkedők.


Idén tavasszal a harmadik szezont kezdik a Szatmárnémeti Közösségi Kert tagjai, akik egyenként kb. féláras területeket dolgoznak meg. A kezdeményezés sokaknak megtetszett, tapasztalt és kezdő kertészkedők egyaránt jól érzik magukat itt.

Fülöp Tihamér, a kezdeményezés ötletgazdája szerint a tagok amellett, hogy belekóstolhatnak a kertészkedésbe, és egészséges zöldség kerül az asztalukra, újraértékelhetik a szemléletmódjukat is. Végigkövethetik azt a folyamatot, hogy az elvetett magból miként lesz érett zöldég. Mint felidézte, az egyik momentum, amikor érezte, hogy a dolog működik az volt, amikor az egyik újdonsült kertész azt mondta neki: eddig alkudott a paradicsomra a piacon, de ezután nem fog. Megtapasztalta ugyanis, hogy mennyi munka, törődés, odafigyelés van egy kiló zöldség mögött.

Fülöp Tihamér egyébként maga is gazdálkodik, a Szatmárnémetihez közeli Szamoskóródon van kertje, ahol szintén természetbarát módszereket alkalmaz. Mint mondja, ez abban különbözik a biokertészettől, hogy míg

a bio lényegében csak arra koncentrál, hogy a termény egészséges, vegyszermaradvány mentes legyen, az ökokertészet a természetre is figyel.


Azaz olyan módszereket választ, mellyel nem árt a biológiai sokféleségnek, a természetes folyamatokhoz alkalmazkodva, sőt, azokat kihasználva gazdálkodik. Ezek egyike pl. a mulcsolás, melyre igyekszik rákapatni a közösségi kert tagjait. A módszer lényege, hogy nem ásással, kapálással teszik termesztésre alkalmassá a talajt, hanem - a természetet utánozva – takarással. Lényegében a talajéletet segítik abban, hogy újjáépüljön, így bolygatás, vegyszerezés, locsolás nélkül terem meg a konyhára való.

A Szatmárnémeti Közösségi Kertnek egyébként a Hans Lindner Alapítvány adott otthont – ők ajánlottak fel erre a célra egy 13 áras telket a városban.

A közösségi kertben a módszerek mellett arra is figyelnek, hogy a termesztett fajták lehetőleg helyi tájfajták legyenek. Ezek a zöldségek olyan változatait jelentik, melyeket hosszabb ideje termesztenek egy adott területen, így jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz. Emiatt vegyszerhasználat nélkül adnak stabil mennyiséget amellett, hogy sokkal ízletesebbek, és beltartalmukra nézve sokkal gazdagabbak, mint a nagyvállalatok által kitermesztett fajták.

Szoktam vinni magvakat és palántákat a saját kertemből, de rendeltem szaporítóanyagot a tápiószelei vetőmag génbanktól, ahonnan szamosmenti fajtákat kaptunk, valamint az Eco Ruralis Egyesülettől is – magyarázta Tihamér. – Amikor Szamoskóródra költöztünk, igyekeztem összegyűjteni a helyi fajtákat. Találtam itt egy lila krumplit, amit azóta is termesztek és vittem belőle a közösségi kertbe is. Egy idősebb nénitől a piacon vettem egyfajta csicsókát, amivel kapcsolatban anyósom is megerősítette, hogy valóban ez az a fajta, amit itt régebb termesztettek. Ebből is van mind a saját kertemben, mind a közösségi kertben. Többféle paradicsompalántát is szoktam vinni, pl. a hagyományosan itt termesztett ökörszívet, lilát, nagy sárgát, kicsi sárgát, paprikaparadicsomot, valamint szottyost vagy kutyatöke paradicsomot, ahogy itt hívják. De vittem Európa más térségeiből származó fajtákat is, pl. zöld és fekete paradicsomot, melyek jól alkalmazkodtak az itteni viszonyokhoz. Paszulyból is sokféle vetőmagot sikerült biztosítani a közösségi kertnek: libamáj, zsidóírásos, kerek cirkás, lapos cirkás, bihalfuszujka, fekete bőven termő egyaránt van a felhozatalban."



Tihamér egyébként a szakmai irányítója is az itteni munkának: időnként kertészeti ismeretterjesztő előadásokat tart, illetve tanácsokkal segíti a közösségi kert tagjait. Érdeklődésünkre elmondta: elégedett, úgy érzi, sikeres a kezdeményezés, tetszik a szatmáriaknak a kertészkedés.

Hozzátette: a kertben közösségi tevékenységek is folynak, általában közös főzéssel egybekötve – ez azonban tavaly a covid-járvány miatt sajnos nagyon megritkult. Reméli viszont, hogy idén ismét lehet majd összejöveteleket szervezni, mint amilyen a 2018-as nyílt nap volt és a tervezett közös befőzésre is sor kerülhet végre. A tagsággal kapcsolatban elmondta: zömében maradnak a kertészek egyik évről a másikra, de vannak cserék is. Tavaly egyrészt elmaradoztak a kerti tevékenységek „bulisabb” részei, azaz a közösségi programok, másrészt a legkedveltebb zöldségnek számító paradicsomot - ahogy megyeszerte mindenütt – itt is megütötte a ragya. Ezért volt, aki idén már nem igényelt parcellát, ezek helyére viszont érkeztek újak a felhívások nyomán.

"Nekem azelőtt nem volt lehetőségem kertészkedni, de nagyon szeretem - mondta az egyik tag, aki harmadik éve kitartóan műveli a parcelláját. - Élvezem ezt a munkát, és szeretem a közösségi programokat is, hogy társaságban lehetek. Jó érzés hazavinni a termést, tavaly elég jól termett a vinetta, amit nagyon szeretünk, és nagyon elégedett voltam, hogy nem kellett uborkát vásárolni, pedig nagyon nagy mennyiséget teszünk el mindig télire. De a legfontosabb számomra talán mégis az, hogy ez egy nagyon jó lehetőség a kikapcsolódásra. Ha ideges vagyok, kijövök ide, és egy-két óra kertészkedés után mindig jó kedvem lesz."



László Zitának nem újdonság a mezőgazdasági munka, azonban, mint mondja,

a közösségi kert más, mint az olyan kert, melyet egyedül művel egy család.

Korábban is megdolgozott egy területet, de az távolabb volt a várostól. Az itteni parcella viszont közel van, így naponta ki lehet járni.

"Gyakran előfordul, hogy egészen máshová indulok, és a közösségi kertben kötök ki. Nagyon jó dolog, hogy van. Tavaly pedig, a kijárási korlátozások idején hangsúlyosan fontos volt, hiszen lehetőséget biztosított arra, hogy ki tudjunk mozdulni a házból és értelmes tevékenységet folytassunk" - magyarázta. A formanyomtatványnak ugyanis, mely kellett ahhoz, hogy az utcára kimehessünk, volt egy olyan rubrikája, hogy „mezőgazdasági munka”, így ezen a jogcímen kiszabadulhattak a lakásból a kertesek.

Valószínűleg a szüleimtől örököltem a kertészszenvedélyt. Hajdani kiskertünket a negyedikről, a fürdőből kivezetett slaggal én is nagy örömmel locsoltam annak idején” – idézte fel Zita, akitől megtudtuk, hogy bár eléggé hűvös az idei tavasz, már javában dolgozik, korán kezdte a munkát.



Igyekszem mindent a maga idejében elvetni. Retektől és salátától kezdve különböző hagymafajtákig többféle magot vetettem, de ültettem már ki paradicsompalántát, bazsalikomot, zellert, fokhagymapalántát, és a földben van már a borsó, a spenót, a rukkola, sóska, petrezselyem, paszternák és murok is” - sorolta. Kiderült: nem hiányoznak a fűszernövények sem, van például menta és leostyán, és idén ültetett fekete és piros ribizlit, valamint málnát és áfonyát is.

"Azelőtt csak a kutyám kísért el, amikor a kertbe mentem, itt viszont többen vagyunk, szót váltunk egymással, tapasztalatot cserélünk, segítünk egymásnak, gyakran együtt járunk ki. Jó dolog, hogy többen vagyunk, a közösségi élmény nagyszerű dolog. És szeretem a közösségi összejöveteleket, kerti programokat is. Imádom a földet. Föld nélkül lehet élni, de sokkal teljesebb, ha közvetlen kapcsolatba tudsz kerülni vele és jól össze tudod koszolni a kezedet" - fejtette ki. Elmondta: azt is nagyon jó dolognak tartja, hogy ez egy ökokertészet, és a szabályokhoz mindenki tartja magát. "Fontos számomra az is, hogy a saját kezemmel megművelt földből származó, bio minőségű zöldséget tehetek otthon az asztalra" - tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >