2021. június 19. szombatGyárfás
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Miért „semmisült meg” Románia egyik legfontosabb természeti látványossága?

G. L. 2021. június 08. 16:00, utolsó frissítés: 17:49

A szakember szerint fölösleges a hibásokat keresni a Bigér-vízesés leomlásáért. Az elmúlt években már látták a repedéseket rajta.


Hétfő délután 6 óra után néhány perccel részben leszakad és eddig ismert formájában megsemmisült Románia egyik leghíresebb természeti látványossága, a Néra-szurdok – Beusnica Nemzeti Parkban található Bigér-vízesés. Az esetet több látogató is lefilmezte. A Romsilva is közzétett egy videót a Facebook oldalán, de sajnos azt csak ott lehet megnézni, de itt van egy másik.



A vízesés eredetileg nyolc méter magas volt: a Ménes-patak vize zöld mohával borított, kupolaszerű, lépcsőzetes mésztufán zúdult alá. A természeti látványosság különlegességét részben azt adta, hogy a sziklákon megkapaszkodó mélyzöld mohaszőnyeg harmonikusan beleolvad a tufalépcsőkön megtörő vízsugarakba.

"A travertínó (mésztufa - szerk.), a kőzet, amely a vízesést is alkotja, a mészkő egyik formája, amely édesvízből rakódik le (akárcsak a cseppkövek - szerk.). A vízesést tápláló forrás vizét azonban egy pisztrángtenyészetbe terelték, így a kőzetnek nem volt természetes utánpótlása "- mondta az esettel kapcsolatban Mircea Jumanca idegenvezető és környezetvédő aktivista a Deutsche Welle Romániának. Nyilatkozata szerint ez elmúlt két évben már észlelt repedéseket a vízesésen.


Az állami erdészet illetékesei az általuk közzétett Facebook-bejegyzésben ugyanakkor tagadják, hogy emberi beavatkozás nyomán szakadt volna le a vízesés egy darabja. Azt írják, hogy a Valea Miniș pisztrángost 1986-1988 között építették, és állításuk szerint az elmúlt 33 évben nem végeztek egyéb munkálatokat, így az nem vezethetett a vízesés leszakadásához. Azt állítják, hogy a vízesés a saját súlya alatt, a travertínó és a mohák felhalmozódása miatt omlott le.


"Komolyabb tudományos kutatás nélkül nem lehet azt kijelenteni, hogy a pisztrángos a felelős az esetért.

Lehet, hogy a nagyobb mennyiségű víz csak besegített volna, hogy még hamarabb leszakadjon. Egyszerűen túlságosan kidomborodott volna és elveszítette volna az alátámasztását. Én is szeretem és védem a természetet, de azért vannak dolgok, amik tőlünk függetlenül megtörténnek. Mindennek nem az ember az oka vagy katalizátora" - magyarázta az esettel kapcsolatban Pál Zoltán hidrológus.

Magyarázata szerint a mészkő oldott formában van a vízben, ami a légköri széndioxiddal találkozva és a víz dinamikájának a változásával kicsapódik. A kicsapódás iránya napszaktól függően, illetve évszaktól függően is változik. A meszes víz önmagának kis gátakat, homlokokat képes építeni, amelyek folyamatosan vastagodnak.

"A mésztufa lerakódások folyamatosan változó térszínek, és benne van ebben a változásban, hogy egy túldomborodott rész egyszerűen gravitáció hatására leszakad" - magyarázta. Mivel a kicsapódás dinamikában történik, nem tud nyugodtan kristályosodni, nem alakulhatnak ki tömör mészkövek, hanem kérgeződések. A meszes kérgek időszakosan épülnek egymásra, ezért mohák, algák, moszatok telepednek meg rajta, amelyekre aztán ismét egy meszes réteg rakódik le. Az a mészkő, amiben fűszálak, moszatok, levegőbuborékok és hasonlók vannak összefogva a meszes kéreggel, nem biztos, hogy képes megtartani az egyébként növekedő tömeget. Érvelése szerint ebben az esetben is elképzelhető, hogy nem bírta a többletsúlyt. Ugyanakkor azt is megjegyezte, azért sem lehet a mennyiségváltozást egyértelmű a "hibás", mert a mészkő épülése amúgy nem folyamatos.

"Az elmúlt években már látták a repedéseket rajta. Egy földrengés hatására kialakulhatott egy kisebb repedés, ahová aztán bekapott a víz. Ezek a meszes vizek mechanikai, romboló hatást is fejthetnek ki, főleg ha gravitációsan jönnek, ha dinamikával csapódnak a kőhöz. Ha lassú folyású, átbukó dinamikája van, akkor meg építeni tud. Nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a sok vagy kevés víz a felelős" - említett egy másik szempontot, ami a vízesés károsodásához vezetett.


A Krassó-Szörény megyében található Bigér-vízesés az ország egyik legfontosabb természeti látványossága,

amelyet nem csak Romániából, hanem a világ minden tájáról sokan látogattak. A digi24 azt írja, hogy 2018-as adatok szerint a vízesést évente 100 ezer turista kereste fel. 2013-ban egy amerikai lap a világ legszebb vízesésének választotta, és rendre a világ legszebb vízesései, illetve természeti látványosságai között emlegették. Azért is jelentős a mostani változás, mert a hely turizmusát is jelentősen érintheti.



"Azok a vállalkozók, akik arra építettek, hogy van egy látványosság, ami most megszűnik, azt ajánlanám, hogy nézzék meg, hogyan nézett ki a törökországi Pamukkale (a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogén-karbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 35 °C-os forrásvíz hófehér mészkőmedencéket hozott ott létre - szerk.) 30 évvel ezelőtt, és hogy néz ki most. Fogták a meszes vizet, majd hol jobbra, hol balra irányítottak, majd vártak félévet, még kirakott ott egy kis medencét. Ott is emberi irányítással bővül az egész hegyoldal. A meszes víz továbbra is folyni fog, és a leszakadt darabot sem viszi el senki. Értem, hogy elveszített azt a szépséget, de pár év alatt vissza tudja még nyerni, ha figyelnek arra, hogy mihez kezdenek a vízzel. Ha mindenkinek érdeke, építettek rá már vállalkozásokat, akkor álljanak össze. Az embernek adaptálódnia kell" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy már csak a kreativitásukon múlik, mert még 1-2 évig bőven fog oda turista járni, és az ők kielégítésére is kellene valamit találni.

címoldali kép: Giuseppe Milo/Wikimedia Commons

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >