2021. június 19. szombatGyárfás
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ismét csatát nyertek a varjak Szatmárnémetiben – illegális az önkormányzat új „rikoltozó berendezése”

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. június 09. 17:15, utolsó frissítés: 2021. június 13. 11:28

A városban fészkelő madarak több éve tartó hajhászásával csak annyit sikerült elérni, hogy szétzilálták a kolóniát, így sokkal több embert zavar a károgás és az ürülék.


Sok éve folytat ádáz harcot a szatmárnémeti önkormányzat a városban élő vetési varjak ellen, úgy tűnik: hiába. A város parkjainak többségében kisebb-nagyobb kolóniákban fészkelnek, a legnagyobb állomány pedig Kossuth-kertben van. Ez a város legnagyobb zöldövezete és az itteni kolónia kb. 660 fészket számlál.

Vannak, akik folyamatosan reklamálnak a madarak miatt, panaszkodva a fákról potyogó ürülékre és a zajra. A Kossuth-kertben egy játszótér is van, mely fölött sok a fészek, és az itt tartott Partiumi Magyar Napok és egyéb rendezvények résztvevőinek egy része is kifogásolja a zavarást, a koszos padokat. De környezetvédelmi rendezvényeket is szerveznek itt, pl. a madarak napját, a természetbarátok pedig inkább örülnek a park gazdag élővilágának.

Az elmúlt években a polgármesteri hivatal (a vezetők pártállásától függetlenül) több módszerrel is próbálkozott a varjak elűzésére. Lövették őket a vadászokkal, helyeztek ki ragadozóhanggal riasztó készülékeket, vízsugárral lökdösték le a fészkeiket, az István-téren pedig a hatalmas japánakácokat is brutálisan megcsonkolták, hogy a varjak ne tudjanak itt fészket rakni. Mindhiába, az intelligens madarak maradtak.

A tűzoltóságot is bevetették pár éve, hogy vízsugarak segítségével verjék le a varjak fészkeit. Mivel ezt költési időszakban rendelte meg az önkormányzat, az EKE feljelentette őket. A varjak pedig továbbra is fészkelnek ezeken a fákon. Forrás: Szatmári Friss ÚjságA tűzoltóságot is bevetették pár éve, hogy vízsugarak segítségével verjék le a varjak fészkeit. Mivel ezt költési időszakban rendelte meg az önkormányzat, az EKE feljelentette őket. A varjak pedig továbbra is fészkelnek ezeken a fákon. Forrás: Szatmári Friss Újság


Idén pedig új módszert vetett be az önkormányzat: olyan készülékeket szereltetett fel a Kossuth-kertben, melyek az ember által hallható tartományba tartozó hanggal, ultrahanggal és fénycsóvákkal riogatják az állatokat. A készülékeket azonban a kora tavaszi, pár napos működést követően leállították. Ennek oka, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) helyi szervezete, közösen a Román Madártani Egyesülettel, a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Román Denevérvédelmi Egyesülettel és az E-consult Egyesülettel feljelentést tett a környezetvédelmi őrszolgálatnál, a hatóság pedig megtiltotta a „rikoltozó berendezés” használatát.

A környezetvédelemi őrszolgálat indoklásában kifejti: a civil szervezet beadványa nyomán megvizsgálták, mi a helyzet a Kossuth-kertben és megállapították, hogy valóban sok varjú fészkel ott, de nemcsak varjak, hanem más fajok is. És megtiltották az önkormányzatnak, hogy bármi módon zavarja itt a madarakat és más vadon élő fajokat szaporodási, fiókanevelési, vándorlási és hibernálási időszakban egyaránt. Függetlenül attól, hogy védett fajokról van szó vagy sem. Felelősségre vonást helyeztek kilátásba továbbá, ha a városvezetés nem tartja be a törvényes előírásokat. A hatóság arról is ír, hogy a polgármesteri hivataltól kapott információk szerint a szerkezetek április folyamán működtek, kb. egy hétig, „próbajelleggel”.

A vetési varjú egyébként Romániában nem számít védett fajnak, azonban tilos az összes vadon élő faj zavarása szaporodási időszakban, így a varjaké is.

A villogó, rikoltozó szerkezetek egyébként nemcsak a varjak idegeit cincálták szét.

Áprilisban a Kossuth-kertben pár perccel azután jártunk, miután a polgármesteri hivatal kikapcsoltatta a készülékeket. A parkba kilátogatókat ugyanis annyira zavarta a szerkenytűkből származó lárma, hogy többen is betelefonáltak a városházára és reklamáltak. "Nem lehet elviselni ezt a ricsajt, nem azért jöttünk ki ide, hogy ezt hallgassuk" - mondta az egyik felháborodott szülő, aki a gyerekével érkezett kikapcsolódni a park játszóterére.

„Azért jelentettük fel az önkormányzatot, mert a módszer, amit alkalmaztak, nem szelektív, azaz minden élőlényt zavar, nemcsak a varjakat. Ez pedig illegális” – fejtette ki érdeklődésünkre Márk-Nagy János, az EKE szatmári szervezetének elnöke. Az ökológus szerint a varjútelepekben a varjakon kívül élnek még vörös vércsék, erdei fülesbaglyok, csókák is, a Kossuth-kertben pedig fészkelnek különböző fakopáncsfajok, énekes madarak, melyek közül több védettséget élvez.

5-6 méter magas fémoszlopokra erősítették a varjak elhajtására szánt rikoltozóberendezéseket. 10-12 darab van belőle a Kossuth-kertben, de jelenleg nem működnek.5-6 méter magas fémoszlopokra erősítették a varjak elhajtására szánt rikoltozóberendezéseket. 10-12 darab van belőle a Kossuth-kertben, de jelenleg nem működnek.


Emellett denevérek is élnek a fák odvaiban, illetve a kéreg alatt (Romániában az összes denevérfaj védett), és az ultrahangok őket is zavarják. Kérdésünkre elmondta: lényegében folyamatos a jelenlét a Kossuth-kertben, ráadásul a több mint 6 hektáros park fontos élőhely, ezért nem szabadna zaklatni itt az élőlényeket. Hozzátette: az ő értelmezése szerint tehát egyáltalán nem szabad használni - az év egyetlen szakában sem - a riogató szerkezeteket.

„Túlpörgetett dolog a varjútéma, egymást hergelik a politikusok és a választók”

– foglalta össze a szatmári jelenséget Márk-Nagy. Aki szerint időnként egyes politikusok előveszik ezt a témát, felhergelik vele az embereket, a lakosság pedig ezután elvárásokat támaszt, melyeknek a politikusok, amikor bekerülnek az önkormányzatba, igyekeznek megfelelni. Ez pedig nem feltétlenül sikerül.

„Egész pontosan az a helyzet, hogy ezt a problémát csak illegálisan tudnák úgy megoldani, hogy ez számukra megnyugtató legyen. Azaz hogy a varjak teljesen eltűnjenek a városból. Ezt mi már tizensokévvel korábban is elmondtuk, hogy a varjaktól törvényes módszerekkel teljesen megszabadulni képtelenség. Annak idején Ilyés Gyula polgármester ezt egy idő után megértette. De aztán jöttek új politikusok, új helyi tanácsosok, akik közül sokan ismét a varjak hátán akartak népszerűséget szerezni” – foglalta össze az elnök.

Ilyést 2012-től követő Dorel Coica polgármester nevéhez fűződik az előbb említett brutális facsonkolás, a fészkek vízsugaras lelökdösése valamint a ragadozóhangos riasztás is. A fészkek leverése egyébként sok jóérzésű emberből váltott ki felháborodást, hiszen az akciót követően tömegével maradtak a földön vergődő fiókák, melyeknek nem maradt esélyük a túlélésre.

Az István-téri hatalmas japánakácok megcsonkítása is ellenérzéseket váltott ki a természetbarátokból. És nemcsak belőlük: mivel az önkormányzati választási kampány időszakában történt, a nyerni akaró politikusok sem hagyták ki a népszerűség-növeléssel kecsegtető lehetőséget. Kereskényi Gábor (aki 2016-től polgármester a városban) szintén beállt a varjúhajhászást és a facsonkolást ellenzők táborába – legalábbis egy Facebook-poszt erejéig.

A 2016-os önkormányzati választási kampányban is elővették a facsonkolás a varjak kérdését a versengő politikusok, Kereskényi Gábor is többek között.A 2016-os önkormányzati választási kampányban is elővették a facsonkolás a varjak kérdését a versengő politikusok, Kereskényi Gábor is többek között.


Annak idején feljelentettük a Coica-féle adminisztrációt is, mert költési időszakban zaklatták a varjakat. A ragadozóhangos riasztók miatt viszont nem tettünk feljelentést, mert tudtuk, hogy eredménytelen lesz. A varjak intelligensek, egy idő után rájöttek, hogy a veszély nem valós, így nem zavartatták magukat. Ennek komoly szakirodalma volt már akkor, számos helyen próbálkoztak hasonló módszerrel” – fejtette ki az ökológus.

Szerinte a varjak hajhászására eddig elköltött pénznek a töredékéből jelentős mértékben lehetett volna csökkenteni a kellemetlenségeket. Például gyakrabban lehetett volna lemosatni a padokat.

A Szatmári Friss Újság szerint a betonba öntött, 5-6 méteres fémoszlopokra idén tavasszal kihelyezett szerkezetek (10-12 darab) a gyártó honlapján egyenként 825 dollárba kerülnek. Ugyanakkor romániai forgalmazó is kínálja ezt a terméket, bruttó 4200 lejes darabáron.

„A varjúprobléma leginkább tavasszal számít akutnak, olyankor a legnagyobb az aktivitás, tatarozzák a fészkeket, rettentő nagy az agresszivitási szint, felfokozott állapotban vannak, a bélműködésük is sokkal intenzívebb. És ilyenkor még nincs a fáknak lombja, ami felfogja az ürüléket, így direktbe érkezik. Később, amikor kilombosodnak a fák, és amikor a varjak elkezdenek etetni, kijárnak a mezőre, és nincsenek ott egész nap, nincs olyan intenzív ürítés, jelentősen csökkennek a kellemetlenségek” – magyarázta Márk-Nagy.

Ugyanakkor felhívta egy olyan problémára is a figyelmet, amit épp a varjak zaklatásával okoz az önkormányzat. Mint kifejtette, amikor egy nagy kolóniát szétzüllesztenek, szétszélesztenek, a varjak elkezdenek kisebb telepekben, különböző helyeken megtelepedni, pl. tömbházak közötti fákon, kisebb zöldövezeteken. Ahol még inkább zavaró lehet a jelenlétük, sokkal több embert idegesíthet a károgás, melyet többnyire már pirkadatkor elkezdenek és folytatnak késő estig a tavaszi időszakban.

Vetési varjú (Corvus frugilegus). Forrás: Zacharias Korsalka/PexelsVetési varjú (Corvus frugilegus). Forrás: Zacharias Korsalka/Pexels


„A Kossuth-kertben levő telep csak akkor lehet zavaró, ha valaki kimegy oda a szabad idejében, egy rövidebb időre. A lakótelepeken viszont egész nap hallják őket az emberek. A zavarás nem mindegy, hogy mikor történik és mennyi ideig tart” – érvelt a szakember amellett, hogy észszerűbb lenne inkább békén hagyni a Kossuth-kertben a kolóniát.

Ez a jelenség egyébként már elkezdődött Szatmárnémetiben: megjelent egy több mint 80 fészekből álló varjútelep a megyei újkórház előtt is, egy eléggé zsúfolt lakótelepen, ahol a beutaltak is kénytelenek naphosszat hallgatni a károgást. Ez a kolónia 2-3 éve még nem létezett, elvétve volt itt csak egy-egy fészek, így valószínű, hogy a hajhászás miatt odébb költözött madarakról van szó.

A szatmári varjúügy iránt érdeklődőkben gyakran felmerül a kérdés, hogy miért ragaszkodnak a tollasok a városhoz? Miért nem fészkelnek pl. a Szamos-parton, melyet magas fák öveznek, elvileg megfelelő körülményeket biztosítva a varjaknak.

„A vetési varjak urbanizálódtak. Ezt el kell viselnünk,

főképp, hogy védett fajokkal élnek közösségben, ezek az élőlények pedig fontosak. Hogy miért döntenek a város mellett? Valószínűleg azért, mert itt jobb nekik, kedvezőbb életkörülményeket találnak, mint a településen kívül. Komplex háttere lehet annak, ha egy faj élőhelyet vált, beköltözik az emberi településekre, melyet még nem ismerünk eléggé alaposan. A varjak esetén szerintem az is közrejátszhat, hogy a városokban pl. nem lődöznek rájuk folyamatosan a vadászok, így nagyobb biztonságban érzik magukat” – magyarázta.

Hozzátéve: nem a varjú az egyetlen faj, amely urbanizálódott, most vagyunk a tanúi pl. az örvös galamb „beköltözésének” a városokba. Márk-Nagy elmondta: néhány éve még elcsodálkoztak azon, hogy a nyugat-európai országokban, Angliában, Skóciában a városok tele vannak örvös galambbal. Most viszont Kelet-Európában is elkezdtek megjelenni a városokban, és nálunk is egyre gyakrabban láthatjuk ezt a fajt a településeken, mely korábban csakis a városokon kívül élt.

Az örvös galamb (Columba palumbus) jelenleg urnbanizálódik Kelet-Euróoában. Ezt a fajt pár éve még csak lakott településeken kívül lehetett látni. Forrás: Charles J. Sharp/commons.wikimedia.orgAz örvös galamb (Columba palumbus) jelenleg urnbanizálódik Kelet-Euróoában. Ezt a fajt pár éve még csak lakott településeken kívül lehetett látni. Forrás: Charles J. Sharp/commons.wikimedia.org


Szatmárnémetiben egyébként az is mutatja, hogy mekkora közfigyelem követi a varjak sorsát, hogy egyesek – zömében „varjú-drukkerek” - a helyi sajtóban is rendszeresen beszámolnak a „városháza-varjak örökmérkőzés” állásáról. Idén tavasszal, még az új riogató-berendezés hatásának kiderülése előtt 0:5-ös állásról számoltak be, a varjak javára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >