Szakértők: fajokat irthatnak ki egyetlen szezon alatt, ha megszavazzák a vadászati törvény módosítását
Babos Krisztina 2021. június 22. 11:46, utolsó frissítés: 11:46Mivel a vándormadarakra vonatkozó kilövési kvótákat a bíróság felfüggesztette, a vadászlobbi a törvényhez nyúlna, hogy a bírók ne minősíthessék ezentúl a tevékenységüket.
Ismét kitört a balhé, azaz a javaslat- és nyilatkozat-háború a vadászlobbi és a zöld civil szervezetek között. Utóbbiak most épp azt próbálják elérni, hogy a vadászati törvényt módosító új indítványt ne szavazza meg a parlament.
„Ez egy merénylet a biodiverzitás ellen, mely fittyet hány a természetvédelem, a fajmegőrzés és a fenntartható fejlődés alapelveire a költöző madarak esetén” – írta a szenátus elnökéhez címzett levelében a Szövetség a Visszaélések Elleni Küzdelemért (Alianţa Pentru Combaterea Abuzurilor). Egyébként ez az a civil szervezet, melynek tavaly sikerült elérnie, hogy felfüggesszék a költöző madarakra vonatkozó kilövési kvótákat a 2020-2021-es szezonra.
Emellett a Román Madártani Egyesület (SOR) és a Milvus Madártani és Természetvédemi Egyesület is megfogalmazott egy beadványt a szenátus elnökének, melyben – hasonlóan az előbb említett szervezethez - azt kérik Anca Dragutól, hogy vegye le a felsőház napirendjéről ezt a módosító indítványt.
De mit is javasolnak és mi a baj a törvénymódosító kezdeményezéssel?
Ahogy a többi vadászható faj esetén, a költöző madarak vonatkozásában is éves kvótákat hagyott eddig jóvá a környezetvédelmi minisztérium, melyben meghatározták, hogy egy-egy fajból hány egyed lőhető ki. A kvóták alapjául szolgáló állománybecslési módszereket azonban számos szakmai szervezet kifogásolta, többen pereket is indítottak ezek miatt.
Azt kifogásolják, hogy a felmérések nem pontosak, tudományos szempontból nem elfogadhatók. Amint a SOR és a Milvus kifejtette levelében: a módszer gyakran annyiból állt, hogy a vadászegyesületek az előző öt év adatait átlagolták, nem végeztek alapos kutatásokat a tekintetben, hogy milyen állapotban vannak a populációk. Ez pedig veszélyes természetvédelmi és fajmegőrzési szempontból. A civil szervezetek szerint sok esetben „fölülbecsülték” az egyedszámokat, ezért túl magas kvótákat állapítottak meg. Azaz a kilőhető egyedek száma sok esetben indokolatlanul magas volt.
Mint említettük, a szakmai kifogásokat a bíróság is elfogadta, így jópár hónapja nem vadászhatóak a vándormadarak Romániában. Hogy ez a fajta tevékenység az utóbbi években milyen méreteket öltött, arra a határőrségi hírekből is következtethetünk, melyek eléggé gyakran mutattak be zsákszámra külföldre csempészni próbált pacsirtatetemeket. A mezei pacsirta nyelvéből készül ugyanis az ínyencségként nyilvántartott pacsirtanyelv pástétom. Ha pedig valaki jól be akar reggelizni ebből a csemegéből, ahhoz több tíz, de akár több száz énekesmadarat kell megölni.
A tömegmészárlás képét mutató romániai pacsirtavadászat többször volt téma az előző években, széles körű médiakampány is indult az aprócska madarak védelmében, alább egy nagy elérésű videó ebből a sorozatból:
A természetvédő szervezetek korábban több ízben kérték, hogy a kormány végeztessen tudományos szempontból megfelelő, alapos felmérést, és eszerint állapítson meg a környezetvédelmi minisztérium kilövési kvótákat.
Néhány, a vadászegyesületekhez nyíltan közel álló honatya azonban a problémát más úton kívánja rendezni. Benyújtottak egy olyan módosító javaslatot a vadászati törvényhez, mely:
1. Kilövési kvóták helyett mindössze annyit szabna meg, hogy egy vadász egy adott fajból hány egyedet lőhet ki egy nap alatt. (pl. 25 mezei pacsirtát, 10 nyári ludat, 20 vadgerlét, 25 fürjet, stb.) Azonban nem korlátozza a vadászok számát.
2. Egy évről 6 hónapra csökkentené a vadászengedély megszerzéséhez szükséges tanfolyam időtartamát.
A petíciókat megfogalmazó szervezetek szerint mindkét indítvány aggodalomra ad okot. A tanulóidő csökkentésével kapcsolatos kifogásaik egyszerűek: minél kevesebbet foglalkozik a fajok megismerésével valaki, annál kevésbé lesz képes felismerni az állatokat. És ami nagyon fontos: nehezen képzelhető el, hogy biztonsággal meg tudja különböztetni a vadászható fajokat a védettektől.
A SOR és a Mivus a pacsirtákat hozta fel példaként. Azzal érvelnek, hogy a hazai pacsirtafajok nagyon hasonlítanak egymásra, ezért komoly szakmai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki a vadászható mezei pacsirtát meg tudja különböztetni a védett fajoktól: az erdei pacsirtától, a szikipacsirtától, a búbos pacsirtától vagy a bărăgani pacsirtától.
A vadászok által napi szinten kilőhető egyedszámokra vonatkozó passzus kapcsán pedig azt kifogásolják, hogy ez olyan szintű mészárlásra ad lehetőséget, mely veszélyezteti számos faj fennmaradását. Próbálták megsaccolni, mennyi az annyi, azaz hány egyedet lőhetnek ki e szerint a jogszabály szerint egy szezon alatt a vadászók. És arra a következtetésre jutottak, hogy jóval több egyed kilövésére ad lehetőséget egy-egy faj esetén, mint ahány példány fellelhető az országban. És hogy jóval magasabb lenne a kilőhető állatok száma a korábbi kvótákban meghatározottaknál.
Vegyünk két példát a petíciókból:
A Szövetség a Visszaélések Elleni Küzdelemért úgy számolt, hogy a vadászengedéllyel rendelkezők mindössze 5%-a vadászik vándormadarakra, ez 2.000 vadászt jelent a kb. 40-60.000-ből. (Nem számítják be a külföldieket.) Mint írják, így 1,8 millió vadgerlét lőhetnének ki egy szezonban, miközben – a Madarak atlaszának 2015-ös kiadása szerint – a romániai állomány 120-300 ezer párra tehető.
A SOR-Milvus dokumentum is vizsgálja a vadgerlék esetét, főként mert ezt a fajt pár éve a „sérülékeny” kategóriába sorolták, mivel visszaszorulóban van. A számítási módszerük kicsit eltérő, ahogy a saccolt eredményeik is, a következtetésük azonban nagyon hasonló. Ők úgy számoltak, hogy a naponta kilőhető egyedek számát megszorozták a vadászidény napjainak számával, illetve a vadászterületek számával. És azt vették alapul, hogy minden vadászterületen csak egyetlen személy vadászik, aki ki is lövi a megengedett maximumot.
Mint írják, a korábbi kvóták a vadgerlénél országos szinten szezononként 40 ezer egyed kilövését engedélyezték, az új módszer szerint azonban ez a szám elérheti a 900 ezret.
A nálunk téli vendégként megjelenő nagy lilik esetén a most javasolt módszer szerint a SOR és a Milvus számításai alapján 865.920 egyed lőhető ki elméletileg, míg a korábbi kvóta maximum 50 ezer példányról szólt.
A két ornitológus-egyesület a mezei pacsirta esetén is az előbbiekhez hasonlóan aggasztó eredményeket kapott. Ennél a fajnál a kvóta eddig 400 ezer egyedről szólt egy szezonban. Megjegyzik: ők ezt a számot is „extrém nagynak” tartják. A számításuk szerint pedig, ha érvénybe lép a módosító, ebből az énekesmadár fajból szinte háromszor ennyit: 1.141.950 példányt lőhetnének ki ezentúl.
„A szimulációink azt mutatják, hogy az összes érintett faj esetén potenciálisan megnőhet a kilőtt egyedek száma, esetenként elérheti a kvótákban korában szereplő számok 10-szeresét is” – vonta le a következtetést a SOR és a Milvus.
A törvénymódosítást Gheorghe Nacov, a bolgár kisebbség vállaltan vadászpárti parlamenti képviselője kezdeményezte, és további 25 honatya támogatta aláírásával.
A PSD-s és a PNL-s politikusokon kívül az RMDSZ-ből is többen álltak a kezdeményezés mellé: Fejér László-Ödön, Benedek Zakariás, Faragó Péter, Gál Károly, Könczei Csaba, Ladányi László-Zsolt, Magyar Loránd-Bálint és Szabó Ödön.
A jogszabálytervezetet eddig a szenátus környezetvédelmi bizottsága tárgyalta, és negatívan véleményezte a módosítót. Ezután kerül a szenátus plénuma elé, majd a képviselőház folytat vitát a tervezetről – az alsóház mondja ki a döntő határozatot ebben a kérdésben.
A helyzet egyébként nagyon hasonlít ahhoz, ami a medvék, illetve a medvékkel kapcsolatos vadgazdálkodás esetén kialakult. A medvék ügyében is a tudományos igényű felmérések hiánya miatt léptek fel a civil szervezetek, ennek következtében függesztette fel a környezetvédelmi miniszter a prevenciós kvótákat.
Azonban úgy tűnik, a kormány sem a medvék, sem a vándormadarak esetén nem azon igyekszik egyelőre, hogy elvégeztesse a felméréseket, melyek alapján mindenki számára megnyugtató módon lehetne megalapozni egy szakszerű vadgazdálkodási tervet.