2021. szeptember 18. szombatDiána
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mit viszel a zoknidban? Kutatók kiderítették

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. július 06. 12:31, utolsó frissítés: 18:12

Számos növény magját terjeszthetjük a ruhánkon, cipőnkön, ami nem feltétlenül veszélytelen, hiszen invazív fajok is lehetnek köztük. Mire figyeljünk?


Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében két kutató biológus tartott online előadást arról, hogy milyen szerepet játszhat az ember a növényi magvak terjesztésében. Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetem tanára, valamint a kolozsvári BBTE-n végzett Lukács Katalin közös felméréséből sok érdekesség derült ki.

Az, hogy óriási távolságra tudjuk eljuttatni a magokat, olyan helyekre is, ahová maguktól semmiképp nem tudnának elkerülni, régről tudott dolog. A különféle magok, termések, horgokkal, tüskékkel, szálakkal tapadnak a ruhánkra, cipőnkre (akárcsak az állatok szőrére, bőrére), így „használnak” minket a terjeszkedésükhöz a növények, mintegy „potyautasként”.

Az első tudományos vizsgálat a témában 1918-ból származik, akkor egy 2,5 órás, szabadban tett séta után 27 faj magját azonosították egy kiránduló ruházatán. A legutóbbi vizsgálatok, melyek 2014-ből származnak, 449 fajjal kapcsolatban jelezték, hogy a magjai vagy a termése képes a ruházaton keresztül is terjedni. Ezek – sajnos - többnyire gyomok és invazív növények, melyek súlyos károkat tudnak okozni elszigetelt élőhelyeken, pl. Ausztráliában, Új-Zélandon vagy az Antarktiszon.

Kiderült: nem mindegy, hogy hogyan öltözünk terepjáráskor: a hosszú szárú terepnadrágra vagy a farmerre (főleg, ha hosszú szárú bakanccsal kombináljuk) sokkal kevesebb mag tud rátapadni, mint a rövidnadrággal viselt pamutzoknira, amely kilóg a rövid szárú cipőből. És a cipőfűzőn is sok minden „utazhat”.


A messzire eljutott fajokra példaként kiemelték: közismert hazai gyomnövényünk, a pipacs magja feltehetően ruházaton jutott el Új-Zélandra, még a '60-as években. A nagy útifű magja pedig már az Antarktiszra is elkerült, szintén a ruházaton keresztül.



A legtöbb kutatás ebben a témában egyébként Ausztráliában készült, ahol igen komoly problémát okoznak az invazív fajok. Valkó Orsolya és Lukács Katalin pedig arra vállalkozott, hogy a jelenség, az ember általi magterjesztés közép-európai hatásait vizsgálja. És keresték a választ arra a kérdésre, hogy melyek a legsikeresebb fajok a cipőn és a zoknin keresztüli terjedésben. Továbbá igyekeztek beazonosítani, hogy melyek azok az élőhelyek, amelyek a legnagyobb mennyiségű „propagulumot” adják.

87 személy vett részt a felmérésükben, akik 26 területen terepeztek, a kutatók pedig összesen 250 vizsgálatot végeztek el. „A zoknik megtisztítása óriási feladat volt, hiszen egyenként minden zokniról le kellett szedegetni a magokat, majd csoportosítottuk ezeket és meghatároztuk, hogy melyik fajhoz tartoznak” - magyarázta Lukács Katalin.



112 fajt azonosítottak, melyek közül a legnagyobb gyakorisággal a ragadós galaj magja került elő, de szép számban voltak jelen a fűfélék is. 74 fajnál ők mutatták ki először, hogy képes a ruházaton keresztül is terjedni.

Zokni vagy cipő?

Kiderült, a zoknikra egy kicsivel több mag képes rátapadni, mint a cipőkre, viszont mindkettőnél óriási a szórás, mert nem egyformán öltözünk: van, aki hosszú szárú terepnadrágban és bakancsban jár, de van olyan is, aki rövidnadrágban, rövid szárú cipőben, amiből alaposan kilóg a zokni. Utóbbi módon volt felöltözve egyébként a felmérés rekordere, aki 2167 magot sikerült magára szedjen egyetlen nap alatt, egy fás legelőn Sepsibükszádon. Lukács Katalin megjegyezte: több mint két napig szedegette a ruhájáról a „potyautasokat”.



Azt is vizsgálták, hogy a mosás milyen hatással van a ruhákra tapadt magvakra és kiderült: ezek jelentős része képes túlélni a gépi mosást, azaz megőrzi csíraképességét.

A következtetésük pedig az volt, hogy az ember potenciális magterjesztő lehet, ezért nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás a jelenséggel kapcsolatban.

Mit tehetünk?

Mint elhangzott, világszerte számos kezdeményezés indult az invazív fajok terjedésének megfékezésére. Pl. az „Arrive clean, Leave clean” (érkezz tisztán, távozz tisztán) program jelenleg is működik Ausztráliában és Új-Zélandon. Ennek keretében segítséget is biztosítanak mind a turistáknak, mind a szakembereknek a ruházatuk, autóik, járműveik megtisztításához.

Itthoni kirándulóknak pedig azt ajánlják:

- Védett területre való belépés előtt mindig győződjünk meg arról, hogy ruházatunkon nincsenek rajta az előző kirándulásról, terepről származó magok.
- A terep végén távolítsuk el a ruházatra tapadt magokat, terméseket.
- Viseljünk olyan ruhadarabokat, melyekre kevés faj magja/termése képes rátapadni: pl. hosszú szárú nadrágot és bakancsot.

Nyitókép: Norbert Buduczki /Unsplash
Fotók: képernyőmentések az előadásból

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >