Nem sikerült sem zölddé, sem gazdabaráttá tenni a Közös Agrárpolitikát, de legalább nyomokban tartalmaz munkavállalói jogokat
Babos Krisztina 2021. július 12. 11:35, utolsó frissítés: 12:28Az Európai Zöld Megállapodás szellemében megpróbálták megreformálni a Közös Agrárpolitikát (KAP) – az eredményekről Szőcs Boruss Miklós Attilát kérdeztük.
A nagy összegű mezőgazdasági támogatásokat kínáló KAP tervbe vett zöldítése kapcsán kemény meccsek voltak az EU döntéshozó fórumai között az elmúlt hetekben. Sajnos, a multikat képviselő agárlobbi bizonyult most is erősebbnek.
Szőcs Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű EcoRuralis parasztérdek-védő szervezet elnöke a hasonló profilú, nemzetközi Via Campesina egyik képviselőjeként vett rész a folyamatban: ők is javaslatokat tettek. Úgy véli: a valós zöld fordulatot nem sikerült elérni, azaz az agrárökológiai szemléletet nem sikerült meghonosítani a KAP rendszerében, mely továbbra is a gépesített, nagytáblás termelést folytató multiknak kedvez a kisebb területen gazdálkodókkal szemben.
Fontos újdonság viszont, hogy – első alkalommal - megjelennek a támogatási feltételek között a munkavállalók szempontjai is. A gond az, hogy mind a munkavállalói jogok, mind a bevezetett néhány, valóban zöld intézkedés opcionális, azaz az egyes országok ha akarják figyelembe veszik ezeket, ha nem akarják, nem.
Az, hogy a gyakorlatban miként működik majd a következő 7 év EU-s agrárpolitikáját meghatározó KAP, a következő hónapokban dől majd el lényegében. A tagországok ki kell dolgozzák a saját mezőgazdasági támogatási stratégiájukat, mely nálunk lényegében az eddigi PNDR (Országos Vidékfejlesztési Terv) folytatása lesz. A terveket pedig, melyeket nagyjából októberig kell kidolgozzanak, jóvá kell hagyatni az EU-s hatóságokkal.
A Via Campesina európai szervezete állásfoglalást adott ki az új KAP-ról, melyben többek között ezt írják:
„Elítéljük a KAP zöldre mosására tett kísérletet, melyben nem kaptak helyet a szükséges szabálymódosítások, így nem nyújt elegendő támogatást sem szociális téren, sem a családi gazdálkodási modellen alapuló fenntartható élelmiszer-termeléshez.”
Hozzáteszik: úgy vélik, az új KAP nem lesz alkalmas sem arra, hogy a saját célkitűzéseit elérje, sem arra, hogy az Európai Zöld Megállapodásban (Green Deal) szereplő célok elérését hathatósan segítse. Ami rossz hír, ha figyelembe vesszük, hogy a klímaváltozás megfékezése és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából kulcsszerepet játszik a mezőgazdaság. És az lenne a kívánatos, hogy a nagytáblás, erősen gépesített és sok vegyszert használó „ipari mezőgazdaság” helyett a kis gazdaságok támogatását helyezze előtérbe. Európa-szerte ugyanis évente több ezer kicsi farm szűnik meg, vészesen öregszik a mezőgazdasággal foglalkozó réteg, a fiatalok pedig nagyon nehezen tudnak vállalkozásokat indítani ebben az ágazatban.
A gazdálkodók érdekeit védő szervezet felemelte a hangját az import árukkal kapcsolatos szabályozás ellen is.
„Sajnos, nem fogadták el az Európában nem jóváhagyott peszticideket tartalmazó termékek behozatalának tilalmát. A Tanács neoliberális módon megtagadta, hogy az importot a peszticidekre vonatkozó európai szabályozás alá vonják. Az agrárminiszterek hátat fordítanak az európai polgároknak egy olyan kulcsfontosságú kérdésben, mint az élelmiszerbiztonság.”
A KAP zöldítése ügyében folytatott „trialógus” egyébként az Európai Parlement (EP), az Európai Bizottság és a tagországok mezőgazdasági minisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (ET) között zajlott.
Szőcs Boruss szerint az EP képviselte leginkább a zöld átállást, illetve a mezőgazdasági munkások jogait célzó módosításokat, az EB is hajlott volna ezek bevezetésére és kötelezővé tételére minden tagállam számára, a mezőgazdasági miniszterekből álló Tanács azonban leszavazta ezeket. Azaz opcionálissá tette a módosítások átültetését a tagországok stratégiáiba. Néhány ország mezőgazdasági minisztere hajlott volna a valós reformok bevezetésére, a többségük azonban – főként a kelet-európai országok, köztük Románia tárcavezetője – azonban nem volt hajlandó elfogadni ezeket.
„Nem vagyunk megelégedve, ez az út nem az agroökológia felé vezet, csak javítgatták a KAP-ot, de továbbra is a nagyipari mezőgazdaság szereplői férnek hozzá a leginkább a támogatásokhoz. A kis gazdáknak se újat, se többet nem nyújt az új KAP, pár kisebb előnytől eltekintve. Nagyon jónak tartom ugyanakkor azt, hogy a munkások jogai megjelentek, mint a támogatás folyósításának feltételei. Kár, hogy ezt nem tették kötelezővé. Pedig drámai történetekkel találkozunk nap mint nap” – magyarázta. Emlékeztetett, nemrég bejárta a nemzetközi sajtót az a hír, amikor egy olasz multiról kiderült, hogy szexuálisan is kihasználta a nála dolgozó romániai nőket. Általában véve elmondható, hogy a nagy Európai farmokon foglalkoztatott több millió mezőgazdasági munkás jelentős része nyomorúságos körülmények között dolgozik. Sok esetben arra sem fordít figyelmet a munkaadójuk, hogy vizük legyen a hőségben. Az új – egyelőre opcionális – szabályozás arról szól, hogy biztosítani kell számukra az EU-s szabályokban szereplő munkabiztonsági, munkajogi, higiéniai, stb. feltételeket.
Annak kapcsán, hogy Romániában mire számít, a parasztérdek-védő agrármérnök kifejtette: bár a román mezőgazdasági miniszter, Adrian Oros gyakran öltözik népviseletbe, és populista módon igyekszik magát a kisgazdák támogatójának láttatni, valójában nem az. Lényegében az ipari mezőgazdaságnak kedvez, és az eddigi nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy pl. a munkavállalói jogokra vonatkozó kitételeket sem akarja átültetni a román szabályozásba. Arra hivatkozik, hogy ez túl sok bürokráciát von maga után, megnehezítve a kisgazdák dolgát, azonban ez nem így van. Sokkal inkább a multikat akadályozná abban, hogy kihasználják pl. a feketén fizetett napszámosokat.
Szőcs Boruss szerint megjelentek az új KAP-ban a kisgazdák, illetve a zöldítés szempontjából kedvező módosítások is. Pl. a magas természeti értéket képviselő területeken gazdálkodók több pénzhez juthatnak, amennyiben betartják a speciális szabályokat, pl. a kaszálások időpontjára és ezek módszereire vonatkozóan. Továbbá a degradáltnak, azaz leromlott állapotúnak nyilvánított területeken dolgozókra is vonatkoznak előnyös feltételek, pl. ha telepítenek a mezsgyékre zöld sávokat. Ezek jó dolgok, csak messze nem elegek, mondta.
Azt is elárulta portálunknak, hogy a napokban találkozik Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztossal, akit arra kér majd, hogy a tagországok stratégiáinak elbírálásánál igyekezzen elérni, hogy mindenki vegye át a zöldítésre, a kisgazdák támogatására, illetve a munkavállalói jogokra vonatkozó szabályokat. Ellenkező esetben ugyanis az új KAP – az eredeti célokkal ellentétben – az eddigieknél is nagyobb mértékben támogatja majd a földharácsolást és a termőterületek leromlását okozó ipari mezőgazdaság terjedését.
„A közös európai piac szabályozásáról is beszélek majd a biztosnak, mert paradox az, hogy a KAP támogatásai miatt a romániai gazdák sok esetben kénytelenek elönteni a tejet, mert nem tudják felvenni a versenyt a lengyel, a magyarországi, a csehországi, szlovákiai vagy a német gazdákkal” – magyarázta. Hozzátette: a kisgazdák nagyon nehezen jutnak piachoz, ezt is segíteni kellene uniós szinten.
„Az lenne a kívánatos, hogy minél több előírás legyen kötelező európai szinten. Persze, az országoknak megvannak a maguk sajátosságai, ezért a szabályokat bizonyos mértékig adaptálni kell, de a legfontosabb előírások kötelező érvényűek kellene legyenek mindenki számára. Nem önkéntes jótékonysági vállalások kell legyenek azok a tevékenységek, amiket a KAP támogat a közös forrásból”- szögezte le. Máskülönben nem lehet rákényszeríteni a nagy német, spanyol, vagy olasz farmokat, melyek román, lengyel vagy afrikai munkásokat dolgoztatnak kis pénzért, talán feketén, olyan körülmények között, amit a hazai munkásaik nem vállalnak be arra, hogy a szociális feltételeket betartsák.
Mint elmondta: Romániában, ahogy a többi országban is, széles körű konzultációt követően kellene kidolgozni a nemzeti agrárstratégiát a következő 7 évre. A minisztérium azonban, részben a járvány miatt, megszokta, hogy egyedül dönt. A parasztérdek-védők viszont készülnek arra, hogy beleszóljanak a folyamatba és a helyes irányba tereljék a döntéshozást.
Nyitókép: Mark Stebnicki/Pexels