Verespatak megmentésében Romániának is bőven ki kell vennie a részét, az UNESCO listája csak részben jelent védelmet
Összeállította: Kádár Kata 2021. július 29. 11:32, utolsó frissítés: 2021. augusztus 12. 15:28A világörökségi érték felelősséggel és további munkával jár, aminek például Verespatak polgármestere nem nagyon örült. Most már csak az a kérdés, hogy mennyire állja meg a helyét az állam Verespatak ügyének felvállalásában.
"Ünnep ez a mai" - nyögött fel egyszerre a romániai közvélemény nagy része július 27-én. Ezen a napon ugyanis több évtizede tartó huzavonára került pont, Verespatak felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Csakhogy ez a fejlemény önmagában még nem jelenti, hogy Verespatak megmenekült, hiszen a világörökségi listán való megmaradás és az általa szerzett előnyök megtartása sok tennivalót kíván, tehát továbbra is óriási a felelősség az állam vállán. Hogy miért van ez így? Elmagyarázzuk.
Előtte azonban térjünk ki röviden az előzményekre:
Verespataknál már a Római Birodalom idején is bányásztak, a körülbelül 2000 éves, labirintusszerű bányafolyosók rendszere még mai napig fennmaradt. A 18. században aztán több tárnára bukkantak, ahol a régmúlt időkben főként aranyat és egyéb érceket termeltek ki.
De Verespatak akkor került igazán a köztudatba, amikor egy kanadai cég aranybányát akart létesíteni még a 2000-es évek elején. Az eredeti terv szerint 15 év leforgása alatt legalább 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termeltek volna ki, (Európa egyik legnagyobb aranylelő helyszínének tartják) csakhogy a nemesfémek bányászata olyan technológiával járt volna, amely egy óriási területet semmisített volna meg, beleértve a település körüli hegyeket, templomokat és temetőket, na meg az ókori település, Alburnus Maior római korból fennmaradó várának romjait is.
Ennek rendjén, számos helyi és nemzetközi civil szervezet (főként környezetvédelmi szervezetek) hatalmas tiltakozási akciót indítottak, hogy megelőzzék az újabb ökológiai katasztrófa bekövetkezését (gondoljunk csak az eltűnt Szászavinc településre, melyet mérgező zagytározó lepett el), a mozgalomhoz sorra csatlakoztak a legfelsőbb akadémiai nevek, az egyházak és egyes politikai szervezetek is.
Forrás: WikipédiaEgy újabb mérföldkőnek számított, mikor 2014-ben a román parlament elutasított egy olyan törvénytervezetet, amely a bánya létrejöttét segítette volna, majd 2016. januárjában az akkori kulturális minisztérium a település egy kis részét műemlékvédelmi területté nyilvánította. Ugyanebben az évben került fel a verespataki bányászati kultúrtáj az UNESCO világörökség javaslati listájára.
A Világörökségi Bizottságnál végül 2018-ban került napirendre a Fehér megyei település, a listára való felvételéhez már nagyjából minden körülmény adott volt, csak az akkori kormány az ügy halasztását kérte, mert az államra óriási pert akasztott a kanadai cégcsoport (vagyis ezzel indokolták döntésüket).
Mit jelent az, hogy az UNESCO világörökségi listájára került a település (egy része)?
Egyrészt, egy sor előnnyel jár. Verespatak immár az egyik legnagyobb kulturális és természeti örökségvédő paktum védelmét élvezi, csak úgy, mint a kínai nagy fal vagy egyes egyiptomi piramisok. Ez egy nemzetközileg elfogadott program amelyet az ENSZ működtet, amelynek tagjai (az ENSZ-tagállamok) kötelezettséget vállaltak arra, hogy a saját területükön fekvő világörökségi helyszíneket megóvják és megőrzik a későbbi generációk számára, illetve lehetőségük szerint hozzájárulnak a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.
Másik nagy előnye, hogy a listán való jelenléttel nagyobb turisztikai vonzáskörre tehet szert a település. Ugyanígy volt más romániai világörökségi értékeknél, mint például a Duna-deltánál, de sokan látogatják a szász erődtemplomokat, az erdélyi Torckót vagy a máramarosi fatemplomokat is.
„A verespataki bányászati kultúrtáj a római korból fennmaradt legjelentősebb, legkiterjedtebb és technikai szempontból is a legösszetettebb földalatti bányakomplexummal rendelkezik, amely kivételes és egyedi, értéke a bányaterületekkel és a helyi épített örökséggel együtt világszinten elismert. Éppen ezért megfelelt a Világörökség Egyezmény által meghatározott (ii), (iii) és (iv) kritériumoknak – állt a Nemzetközi Örökségvédelmi Intézet indoklásában.
Itt még érdemes megemlíteni, hogy Verespatak egyidejűleg felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is, elismervén, hogy a helyszínen sürgős óvintézkedésekre van szükség: különböző nemzetközi "monitoring" stábot kellene hívni az optimális természetvédelmi állapot kialakítása érdekében, és olyan programot kell köré építeni, ami által lekerül erről a veszélyeztetett listáról.
Az UNESCO egyezményében még van egy apróbetűs rész: a világörökségi védettséget elveszítheti az adott terület vagy épület, ha az állam megszegi a kötelezettségeit annak megőrzésével kapcsolatosan
Magyarán, az UNESCO-listán való szereplés inkább szimbolikus értékű.
A védettséget, illetve a turizmus beindulását csakis az állam biztosíthatja. Az UNESCO-nak nincsenek kézzelfogható eszközei ahhoz, hogy hatékonyan beavatkozzanak egy történelmi vagy természeti terület degradálásának megállításában. Sajnos volt már példa arra, hogy világörökségi érték teljesen megsemmisült. Szíriában 2013-ban egy bombázás a nullával tette egyenlővé az aleppói nagy mecsetet, amely szintén a világörökség része volt. De ugyanúgy a jugoszláv háború idején teljesen elpusztult a horvátországi Dubrovnik történelmi központja, ami 1979-ben került az UNESCO listájára.
Volt olyan is, hogy egy ingatlanberuházás miatt távolítottak el egy értéket a listáról. Liverpool történelmi kikötője járt így, amikor engedélyezték, hogy oda építsék az Everton stadionját.
Tehát ha Verespatakra építeni akar valaki egy bányát, az UNESCO ezt nem tudja megakadályozni. Egyszerűen nincs hatáskörük arra, hogy meggátolják azt az országot, amelyik kizsákmányolja az adott világörökségi kincsét, de a különböző érdekeltségű befektetőket sem tudják megakadályozni – magyarázta még korábban Mihai Goțiu volt szenátor, Verespatak ügyének egyik legnagyobb szószólója.
Forrás: Mihai Goţiu Facebook-oldalaRománia kötelezettségeihez tartozik tehát, hogy 2022 decemberére egy kész tervet kell benyújtsanak az UNESCO-hoz, amelyben részletezik, hogy miként javítják a világörökségi kincs állapotát. Ez azt jelenti többek között, hogy fel kell függeszteniük minden bányászati engedélyt, általános területrendezési terveket kell készíteni, illetve jóvá kell hagyni a római birodalom maradványaira vonatkozó, nemzetközi szinten támogatott sablont, amellyel lényegében a turizmus alapstratégiáját határozzák meg.
Forrás: WikipédiaVerespatak polgármestere: az UNESCO csak plusz teher, nem hoz hasznot sem a lakosoknak, sem az országnak
Verespatak polgármestere, Eugen Furdui (PNL) igen pesszimistán tekint a jövőbe. Az elöljáró szerint a világörökségi listára való felkerülés nem hoz semmi hasznot a helyi közösségnek, csak egy sor új kötelezettségnek kell majd megfelelniük. Állítása szerint a helyi lakosok egyáltalán nem örülnek a fejleményeknek, mert ezentúl minden épület korszerűsítése “különleges jóváhagyásokat és bürokráciai eljárásokat” igényel.
“Az itteni emberek nem gazdagok, s mint vidéki, egyszerű emberek, hozzászoktak ahhoz, hogy a lehető legegyszerűbb módon javítgatnak ott, ahol kell. Sajnos egyelőre semmi előnyt nem látunk ebben, csupán annyit, hogy megnő a verespataki telephely látogatottsága” – vélekedett Furdui.
A polgármester reakciója azért meghökkentő, mert az UNESCO romániai nagykövete, Adrian Cioroianu többször is jelezte, hogy a világörökségi státus nem vonatkozik Verespatak lakott területeire, csupán a római korból származó bányászaknákra. Ettől függetlenül, valójában nem a helyi önkormányzatnak, hanem a román államnak kell kötelezettséget vállalnia a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások előteremtésére. Egy felszíni múzeum megnyitása, multimédiás információs központ létrehozása mindenképp a feladatok közé tartozik. Azonban, ha mégis úgy dönt a román állam, hogy támogatja a térségben bányászati tevékenységet, ezt megteheti az ókori római leletek területén kívül - magyarázta Adrian Cioroianu, aki UNESCO-nagykövetként támogatta a verespataki jelölést.
Források: Newsweek, Mediafax, Wikipédia
Nyitókép: Rosia Montana in UNESCO World Heritage/FB
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
