2021. október 27. szerdaSzabina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kolozsvári kutató bejelentése nyomán indult bányaszennyezési ellenőrzés Vörösmezőn és környékén

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. szeptember 27. 10:25, utolsó frissítés: 2021. október 01. 12:46

A vörösmezői bányaszennyezésről kérdeztük Szép Róbert környezetvédelmi államtitkárt, aki Hantz Péter kutató vizsgálódása nyomán ellenőrzést rendelt el több bányánál is.


Szép Róbert környezetvédelmi államtitkár egyelőre se megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudta a Hantz Péter kutató által a vörösmezői bánya esetében is felvetett „szakszerűtlen vagy teljesen hiányzó kezelésből” eredő környezetszennyezést, amely állítólag a Sesely (Ses) patakon keresztül mintegy 50 kilométer hosszan, körülbelül Várfalváig (Moldovenesti) az Aranyos halállományát pusztítja, és amely szennyezésből Hantz szerint a Maros folyóba is jut. Azonban a tudós bejelentései nyomán az államtitkár ellenőrzések egész sorát rendelte el, amelynek eredményét várhatóan a jövő hét folyamán ismerteti majd.

Előzőekben viszont a geokémikusi végzettséggel is rendelkező államtitkár megjegyezte: minden kezeletlen bányavíz vagy zagytározó veszélyt jelent a környezetre, a vörösmezői bánya pedig szennyezőforrás, és valóban jelentős koncentrációban vannak benne a nehézfémek és nemfémek. „Alá tudom támasztani, hogy több mint valószínű, hogy a vörösmezői bánya és ezáltal a nehézfémek jelenléte negatívan befolyásolja nemcsak a halállományt, hanem az egész ökoszisztémát és a víz minőséget is. Az pedig, hogy a bánya 20 km-re vagy 50 km-re szennyez, szinte mindegy. Én azt szeretném, hogy fél kilométerre se szennyezzen” – mutatott rá Szép Róbert.

A képen a Sesely patak látható. Fotó: Hantz PéterA képen a Sesely patak látható. Fotó: Hantz Péter


A megelőlegezett visszaigazolás mellett azonban úgy vélte, a téma nem csak a vörösmezői bányát érinti, ezért nem szűkítette le az ellenőrzést csak erre a bányára, hiszen nem csak ennek zagytározója tartalmaz a környezetre káros fémeket és vegyi anyagokat.

Amikor a téma túllép a kutatási kereteken, de így többet segíthet

Hantz Péter tudományos kutatóként és kutatóbúvárként dolgozik, egyik témája az extrém környezetek mikrobiológiája, amelynek kapcsán megfigyeléseket végzett és mintákat vett már több zagytározó környékén.

Fotó: Hantz PéterFotó: Hantz Péter


Saját bevallása szerint semmilyen hivatalos felhatalmazása nincs környezetvédelmi kérdések vizsgálatára, amikor viszont problémákat észlelt, Szép Róbert környezetvédelmi államtitkárhoz fordult, hogy jelezze felé a szennyezést. Illetve, javasolta az összes aktív és passzív zagytározó és bányapatak felülvizsgálatát, központi ellenőrzésének megszervezését. Szerinte ugyanis nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb környezeti katasztrófa, hanem csak az, hogy mikor.

Hantz a Nagybánya és Vörösmező környéki zagytározókból és bányapatakokból gyűjtött mintákat (elsősorban azért, hogy extrém környezethez alkalmazkodott baktériumokat keressenek bennük). Vörösmező környéke pedig különösen érdekes helyszínnek bizonyult, mert a zagytározóba meddő iszap mellett egy vörös, erősen savas és szennyezett bányapatak (és több tiszta hegyi patak is) belefolyik.

Forrás: googel.com műholdképForrás: googel.com műholdkép


Amint az a Google műholdfelvételén is látszik, a tónak van egy pirosas, egy kékes és egy szürke része. A szürke a bányameddő, a zagy. A pirosas részt nagy vízhozamú bányapatak tölti fel, ami kutató által vett minta szerint rendkívül erősen szennyezett és savas. A kékes-zöldes részbe csak tiszta hegyi patakok folynak, a kék rész koncentrációja azonban ismeretlen okok miatt folyamatosan ingadozik. Erről a kutató először azt hitte, hogy a szín az oldott rézionoktól van, de a vizsgálatok mást mutattak: a szín fizikai eredetű, akárcsak az alpesi gleccsertavak türkizes árnyalata. Pontosabban: a meddő iszap bekavarodik az öböl vizébe és ott kolloidális méretű részecskékből álló szuszpenzió keletkezik. A szín tehát a víz alatti szemcséken történő fényvisszaverődés és szóródás számlájára írható.

@science.diver

#Minewaste (#contaminated mud) "river" in #Horrorlake, #WesternCarpathian mountains, Romania.

♬ original sound - Dive. Explore. Science is fun!



Mire szerette volna felhívni a közvélemény és a minisztérium figyelmét?

A kutató a Nagybánya és Vörösmező környéki szennyezés mellett felhívta a szaktárca figyelmét a Bihar megyei Rézbánya, a Déva környéki új ciántározóra is, valamint más, például Hargita megyei gondokra is. Legfőképpen azonban az előzőekkel foglalkozott, a vörösmezői "horrortónak" mind a pirosas, mint a kékes részében merült könnyűbúvár felszereléssel.

A pirosas öbölben meglepő volt számára a nehézfémek kicsapódását elősegítő és így a katasztrofális mértékű szennyezést csökkenteni hivatott kezelések hiánya. Úgy értesült, a bányavállalat vezetősége a járványra hivatkozva spórolja meg a vegyi eljárások alkalmazását.

A kék részben pár méter mélyen, a szennyezett lé felszíne alatt egy betonszerkezetre lett figyelmes. Ezt követve sodrást tapasztalt, majd egy nyelőhöz ért (értsd: fordított szonda), amelybe becslése szerint ötven-száz liter víz folyhat másodpercenként. (Meglátása szerint az ilyen szerkezetekkel kapcsolatosak az elmúlt évek legdurvább romániai folyószennyezései.)

@science.diver

Through this ##Horrorlake ##sink, water heavily contaminated with metals flows into the##Aranyos/##Aries river, then into ##Maros/##Mures and ##Tisza...

♬ original sound - Dive. Explore. Science is fun!



Megállapítása szerint a nyelőbe ömlő víz erősen szennyezett, hiszen a szürke iszapon át a rendkívül szennyezett bányapatak is átfolyik ebbe az öbölbe, és – a fémek mellett – a flotálás után visszamaradó meddő szürke iszap is számos további környezetre káros vegyi anyagot tartalmaz. Azt is kiderítette, hogy a cső a Sesely patakba folyik, mindenféle megelőző/tisztító kezelés nélkül, onnan pedig egyenesen az Aranyosba ömlik. A Sesely vize ezért is lehet erősen szennyezett , mint arra a vizsgálati eredmények rámutattak( a Sesely patak vize AH17).

„A megdöbbentő tényről Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert és Csoma Botond Kolozs megyei képviselőt is értesítettem, hiszen helyi adatközlőim szerint az Aranyosban a Sesely torkolata alatt több tíz kilométeren át nincsenek halak, bár a fentebb beleömlő Abrud patak is visz bele bőven szennyezést (melynek vízgyűjtő területébe Verespatak is beletartozik). És az Aranyos vizével zöldségtermesztők is öntöznek” – mondta Hantz. Hozzátette, nyilván szükség van a bányákra, de megvannak a megfelelő vegyi eljárások arra, hogy a zagytározókból kiömlő víz tisztítását megoldják, mert ezt meg kell követelni. Megjegyezte, a zagytározónak nincs geoműanyag fenékborítasa, ami már önmagában is súlyos környezetvédelmi aggályokat vet fel.

Megkereste a bányavállalatok egy részét is

Mint Hantztól megtudtuk, amikor a máramarosi bányákért felelős vállalatokat megkereste, azt tapasztalta, hogy a bezárt bányákért felelős nagybányai állami vállalat „korrekt és segítőkész” volt, de megfelelő erőforrások hiányában „csodákat nem tehetnek, borítékolható, hogy egy hatalmas eső újabb gondot fog okozni, melynek a Lápos, Szamos és Tisza látja majd kárát”. Hozzátette, a Tiszát szennyező Aurul vállalat utódja korántsem volt ilyen előzékeny, ott komolyabb konfliktusai is voltak, de „a munkám elvégzésében nem tudták megakadályozni”.

A vörösmezői kitermelést most is aktívan végző Cuprumin vállalatot nem kereste meg, de úgy vélte, attitűdjükről sokat elárul, hogy a fényképezés és filmezés megtiltásával fenyegetőznek, amit ő azonban saját felelősségére figyelmen kívül hagyott.

„Itt a legnagyobb veszélyt abban látom, hogy a kitermelés miatt a zagytározó szintje folyamatosan növekszik, ami az elárasztott templom tornyán is mérhető. Bár nem vagyok statikus, feltétlenül szükségesnek tartanám megvizsgáltatni, hogy az újabban megmagasított gát képes-e ellenállni ekkora nyomásnak. Egy földrengés vagy túlterhelés miatt a gát átszakadhat, az pedig „szürkeiszap katasztrófához” vezethet” – állítja a kutató.

Hantz Péter felvételén balra egy 2021-es, jobbra pedig egy 2018-as kép látható a toronyról, ami arról tanúskodik, hogy a vízszint emelkedik.Hantz Péter felvételén balra egy 2021-es, jobbra pedig egy 2018-as kép látható a toronyról, ami arról tanúskodik, hogy a vízszint emelkedik.


Ami viszont állítása szerint nem pusztán veszélyforrás, hanem már történés, azaz Aranyos magasabb rendű élővilágának pusztulása a Sesely patak torkolatától (Lupsavölgy település, Aranyosbánya felett) körülbelül ötven kilométeren át.

A felvetésről az államtitkárt is megkérdeztük

Felvetésünkre, hogy a kutató szerint a Vörösmező melletti, elárasztott szászvinci település és völgy kőgátja, a zagyszint folyamatos (évente közel méteres) emelkedése miatt a vörösiszap-katasztrófához hasonló veszélyforrást is jelenthet, az államtitkár azt válaszolta:

„Nem tudjuk kizárni annak a lehetőségét, hogy bármilyen építményt csinálunk, és bármennyire stabilizálunk például egy zagytározót vagy meddőhányót, ne fordulhasson elő elméleti síkon egy bizonyos környezeti probléma. Viszont ezeket a létesítményeket, főleg azoknál a bányáknál, amelyek működőképesek, kötelező módon két éves rendszerrel ellenőrzik és ezeknek a stabilitását mérik, sőt ezeknek a stabilitását jelenteniük kell a központi hatóságok felé. Én nem gondolom azt, hogy valaki annyira felelőtlen, hogy ezeket a méréseket nem végzi el, vagy hogy vannak olyan intézmények, amelyek nem ellenőrzik le azt, hogy ezeket a méréseket megcsinálták-e vagy nem. Hiszem azt, hogy ezek a létesítmények stabilak és megbírják azt a terhet, amire a kutató azt mondja, hogy akár problémát is okozhat” – válaszolta a Transindex megkérdezésére az államtitkár.

Hozzátette, az ellenőrzés a vízügyhöz tartozó gátak biztonságát és a hidrotechnikai munkákat ellenőrző bizottságra is kiterjed, így a jövő hét folyamán arra is választ adhat, hogy a kutató által említett gát helyzete mennyire stabil, mennyire lehet potenciális veszélyforrás.

Búvárfelvétel a Búvárfelvétel a "horrortó" kék ágának mélyéről. Az ágakon lévő csapadék nagy mennyiségű rezet, alumíniumot és más fémeket tartalmaz. Fotó: Hantz Péter


Érdeklődésünkre, hogy Hantz állítása szerint nem a Cuprumin bányavállalat által a környezetvédelmi minisztériumnak elmondott narratíva felel meg a valóságnak, a kutató ugyanis felderítette a "horrortó" „kék” ágában épített betoncsövet, továbbá azt, hogy az oldat tisztítás nélkül kerül a Sesely patakba (majd az Aranyosba), az államtitkár elmondta, hogy az ellenőrzés során azt is vizsgálják, hogy milyen típusú beton építményről beszél a kutató. Ha pedig valóban tisztítatlanul kerülnek a vegyi anyagok a folyóba, akkor ezt megakadályozzák. Szép Róbert szerint az építmény egy fordított szonda, de még meg kell vizsgálják, hogy pontosan mi az, ezért mintát vettek több pontról, most pedig várják az eredményeket.

Az államtitkár szerint a szennyezés esetében a kulcskérdés az, hogy szükséges mértékben használják-e a semlegesítő anyagokat. Értesüléseink szerint pedig a geokémikusi végzettséggel is rendelkező államtitkár ellenőrzése erre is kiterjed majd.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >