2021. október 27. szerdaSzabina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megreformálná a világ élelmezését az ENSZ. A termelők viszont bojkottálják a csúcstalálkozót

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. szeptember 25. 13:01, utolsó frissítés: 13:02

A gazdák érdekeit védők szerint a multinacionális vállalatok eluralták az ENSZ élelmiszerbiztonságért felelős fórumait, ezért nem legitimálják jelenlétükkel az eseményt.


A gazdálkodók érdekképviselete nélkül folyik az ENSZ élelmezésügyi csúcstalálkozója (United Nation Food Systems Summit) New Yorkban – a parasztérdek-védők szerint ugyanis a globális multik kisajátították a rendezvényt.

A csütörtökön indult csúcstalálkozó ambiciózus célokat tűzött maga elé: a világ élelmezési rendszerének átalakítását oly módon, hogy ezzel több, igen fontos célkitűzésnek is megfeleljenek. Ilyenek például az éhezés visszaszorítása (méltányos elosztás), a környezetvédelem (a mezőgazdasági termelés amúgy igen nagy ökológiai lábnyomának csökkentése), az emberi jogok érvényesülésének elősegítése (gazdálkodásból élők, vidékiek, nők támogatása).

És bár mondhatni, hogy kritikusan állnak a szervezők a jelenlegi helyzethez, nem sok reménnyel kecsegtet a tény, hogy a legnagyobb gazdaszervezetek távol maradtak.
Pedig a summit – az ENSZ közleménye szerint – eleve abból az alapállásból indít, hogy:

A mezőgazdasági termelőknek világszerte nyújtott 540 milliárd dolláros éves kormányzati támogatás mintegy 87%-a olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek torzítják az árakat, és károsak lehetnek a természetre és az egészségre”. És mint írják, ez az összeg több mint háromszorosára, 1,759 billió dollárra emelkedik 2030-ra.”



A csúcstalálkozó egyik legfőbb célja pedig az, hogy ezt a támogatási rendszert úgy alakítsa át (ajánlásokat fogalmazva meg a kormányok felé), hogy azok a fent említett célokat segítsék elő.

Az ENSZ szakértői, mintegy gondolatébresztőként, néhány általuk követendőnek ítélt példát is ajánlanak a figyelmünkbe: az Andhra Pradesh-i (India) gazdálkodást, az Egyesült Királyság alakulóban levő mezőgazdasági támogatási rendszerét, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját (KAP). Utóbbit ugyanis szerintük példaértékűen dolgozták át az EU-s zöld célok elérése érdekében.

A dolog ekkor kezdett furcsának tűnni, nemrég ugyanis épp arról írtunk, hogy az uniós KAP átdolgozása messze nem hoz olyan mértékű és irányú változásokat, melyekben reménykedhettünk, olvasva a Green Deal (az EU Zöld Megállapodása), valamint a Farm to Fork (a Farmtól az Asztalig, azaz az élelmezési láncok lerövidítési programja) című, igen jól hangzó célkitűzéseket.

Kikértük a gazdálkodókat képviselők véleményét, és Szőcs Boruss Miklós Attilától, a világszinten legnagyobbnak számító Via Campesina egyik európai képviselőjétől megtudtuk: több tiltakozó akciót is szerveztek, mégsem engedték be a legjelentősebb parasztérdek-védő szervezeteket a summitra. Annak ellenére, hogy a szervezők szerint a csúcstalálkozó inkluzív jellegű, azaz meg kívánja jeleníteni az összes érdekelt fél álláspontját.

„Olyan volt ez számunkra, mint egy pofon.

A legjelentősebb gazdaszervezetek nem is kaptak meghívót. Nem demokratikus módon szervezték meg ezt a találkozót. Ez egy olyan fórum, amivel helyettesíteni akarják az ENSZ több mint 10 éve működő struktúráját, a római székhelyű Világélelmezés-biztonsági Bizottságot es annak Civil Szervezeti Mechanizmusát. (Committee on World Food Security – CFS es CSM – Civil Society Mechanism, mely az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO keretében működik, – a szerk. megj.)
Ebbe a régóta működő rendszerbe akarnak beavatkozni, ahol egyébként bárki elmondhatta a véleményét. A résztvevőket úgy válogatták össze, ahogy a céljaiknak megfelelőnek ítélték.

Sajnálatos, hogy ezt az ENSZ megengedte. Az ENSZ-en keresztül most azok az államok, melyek a legiparosítottabbak, a nagyhatalmak, pl. az USA, de az EU is, megpróbálnak befolyást gyakorolni a világ élelmezési rendszerére. Az egyes államokon keresztül pedig a nagy multicégek akarata érvénysül, melyek célja nem a fenntarthatóság és az emberi jogok biztosítása, hanem csakis a saját profitjuk növelése” – összegzett.
Mint elmondta: nemcsak a Via Campesina, de számos más szervezet is tiltakozott az eljárás ellen, de ezt de nem vették figyelembe, így végül a távolmaradás mellett döntöttek. Mint elmondta, világszinten több mint 100, jelentős gazdaszervezet csatlakozott a bojkotthoz.

A Via Campesina európai szervezete pl. egy közleményében elítélte az ENSZ élelmezési rendszerekkel foglalkozó csúcstalálkozójának uniós támogatását „a szervezést övező átláthatatlan és törvénytelen folyamat miatt”.

„A csúcstalálkozó, amelyet nem az ENSZ-tagállamok hívtak össze, és amelyet az ENSZ Közgyűlése sem hagyott jóvá, komoly aggodalmakat váltott ki a civil társadalmi szervezetek és az élelmiszertermelők szervezetei körében. A csúcstalálkozó kezdeményezője és fő partnere a Világgazdasági Fórum (WEF), amely a világ leggazdagabb és legerősebb vállalatait tömöríti. Ezek a vállalatok nagy részben felelősek a világ környezeti állapotának romlásáért, az egyenlőtlenségek növekedéséért és az élelmezési bizonytalanságért.

Másrészt a civil társadalmi szervezetek és különösen az élelmiszertermelők (parasztok, halászok, őslakosok, vidéki nők, pásztorok, mezőgazdasági munkások stb.), valamint az ENSZ-tagállamok nagy többsége teljesen háttérbe szorultak a "csúcstalálkozóhoz" vezető folyamat során. Ennek ellenére jelenleg az EU és néhány európai ország konkrétan támogatja az eseményt.

Ezért követeljük, hogy az Európai Tanács dolgozzon ki egy olyan stratégiát, amely visszatér a többoldalú működéshez, ahogyan arról az államok megállapodtak, és amely az ’Egy ország = egy szavazat’ elvén alapul” – írták az eseménnyel kapcsolatban.

De mi a baj alapvetően ezzel a találkozóval?

Szőcs Boruss szerint az, hogy a multik nemhogy javítanának az élelmiszer-ellátáson, az élelmiszerbiztonságon, illetve a környezet állapotán, hanem nagy valószínűséggel tovább rontják a helyzetet. A rossz, káros eljárások esetén nem az merül fel megoldásként, hogy ezekről lemondanak, hanem az „átalakítás”, ami csak látszatintézkedésekről szól legtöbbször. A globális felmelegedésre, a biodiverzitás hanyatlására, a jelenlegi mezőgazdasági krízisre nem az a megoldás, hogy a nagy monokultúrák, a GMO-táblák vegyszerezését még fejlettebb technikákkal oldják meg. És pl. annyira elmenjenek a robotizáció, a digitalizáció irányába, amit egy kisebb termelő már nem tud megengedni magának. Ezek álmegoldások, helyettük valóban inkluzívvá kéne tenni a rendszert, és a nyilvánvalóan káros eljárásokat a lehető legnagyobb mértékben vissza kellene szorítani.

Az ENSZ által ajánlott „jó példák” kapcsán az agrármérnök elmondta: egyre elterjedtebb az a gyakorlat a nagyberuházók részéről, hogy új brandeket dobnak be a köztudatba, pl. Carbon Neutral Farming (karbonsemleges mezőgazdaság), Sustainable Intensification (fenntartható növekedés/fejlődés), vagy a Zero Buget Natural Farming (olyan gazdálkodási rendszer, melybe nem visznek be külső tényezőket).

„Ezek azonban üres fogalmak, lényegében kitalációk. Vannak olyan gazdálkodási rendszerek, melyeket egy-egy kisebb területen kialakítottak és jól működnek, pl. India egyes területein vagy Japánban. Ezek gyakran a hagyományos paraszti mezőgazdasági módszereken alapulnak. A nagy korporációk pedig igyekszenek ráülni ezekre az eljárásokra, felbrandelik őket, nagy reklámot csinálnak nekik, sok tetszetős filmecskét, és lényegében a saját termékeik eladására használják. Kizsákmányolják ezeket a helyi közöségeket. Az a baj ezekkel, hogy üres fogalmak. Nincs egy kidolgozott, széles körben ismert és elfogadott koncepció mögöttük. Az emberek pedig megveszik a termékeiket, mert nagyon tetszetősek, azt sugallják, hogy egészséges élelmiszerről van, de könnyen megtörténhet, hogy silány minőségű, vegyszerezett táplálékot rejt a bizalomgerjesztő brand.



Mi, a legnagyobb gazdaszervezetek eldöntöttük, hogy nem fogadjuk el ezeket, mert létezik egy jó, széles körben elfogadott, kidolgozott hátterű fogalom: az AGOÖKOLÓGIA. Ez az EU és az ENSZ szintjén egy hivatalosan elfogadott fogalom, és kellő alapossággal lett kidolgozva, tartalmaz részletekbe menő szabályozásokat a különféle termelési módszerekre, valóban inkluzív és transzformatív. Hasonlóan a biotermékekre vonatkozó szabályozáshoz. Mi ezzel dolgozunk, és nem fogadjuk el a különféle új fogalmakat, melyek álmegoldásokkal próbálnak élni.”
Elmondta: könnyű bedőlni a multik reklámfogásainak, azonban érdemes megnézni, ki finanszírozza a tetszetős kis filmecskéket, mert gyakran a mezőgazdasági nagyvállalatokat találjuk a különféle „természetes” és „környezetbarát” brandek mögött.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy az ENSZ a jó példák között ajánlja az EU „megzöldített” Közös Agrárpolitikáját (KAP), kifejtette: az unió is itt szeretné reklámozni az új mezőgazdasági rendszerét. Azonban ez sem megfelelő, hiszen messze nem alkalmas a kitűzött zöld és emberjogi célok elérésére. „A Green Deal, meg a Farm to Fork stratégiák nagyon jól hangzanak, nagyon vizionáriusok, a baj viszont az, hogy ha megnézzük, hogy milyen pénzügyi mechanizmusokat rendelnek hozzá – ami maga a KAP – azt látjuk, hogy az anyagi támogatás nem a kitűzött célokat követi” – magyarázta.

A KAP megzöldítésére tett kísérletről itt írunk bővebben.

Az Egyesült Királyságban, a BREXIT-et követően kidolgozás alatt álló új mezőgazdasági rendszerről elmondta: ez egy izgalmas kérdés, de még nem értek a folyamat végére. Hozzátette: a kollégáktól azt hallotta, hogy átfogó módon kezelik a kérdést, és az érintettek széles köreit igyekeztek bevonni a folyamatba.

A kifogásolt ENSZ-summit jelentősége kapcsán kifejtette: „a Covid-járvány jó dolgokat is hozott. Ezt a csúcstalálkozót nagyon nagynak, óriásinak képzelték el a szervezői, amivel – ha bejöttek volna a terveik – akár át is tudták volna venni az irányítást a FAO fölött. A korlátozások miatt azonban tizedannyi ereje sincs ennek a rendezvénynek”.

Hozzátette: a rossz hír viszont az, hogy ezt az ENSZ és a FAO megengedte nekik, hogy egy ilyen áldemokratikus procedúrát végig vigyenek, átugorva a civileket és a gazdamozgalmakat, ezzel pedig „veszélyes és erős precedenst teremtettek” azok számára, akik szintén szűk érdekcsoportok számára akarnák kisajátítani az ENSZ fórumait.

Illusztráció: Tim Mossholder, Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >