2021. október 27. szerdaSzabina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kovászna megyében hatalmasat esett vissza a medvék miatti lakossági panaszok száma

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. október 08. 11:06, utolsó frissítés: 11:26

A polgármesterek által vezetett „medveelhárító” csapatok egyetlen állatot sem öltek meg, és egyetlen átköltöztetés volt, amikor egy medve a kukába szorult Sespibükszádon.


Míg júliusban 71 esetben hívták a 112-t, szeptemberben mindössze 10 panaszhívás futott be a hatóságokhoz Kovászna megyéből. Ezt a prefektúra szóvivőjétől, Erdély Andrástól tudtuk meg, akit azért kerestünk meg, hogy a nyár végén megalakított „medve-elhárító” csapatok munkája felől tájékozódjunk.

Amint arról beszámoltunk, a környezetvédelmi minisztérium rendelkezett arról, hogy a települések szintjén meg kell alakítani olyan intervenciós csoportokat, melyek medvék felbukkanása, illetve kártétele esetén felléphetnek. Ezekben a vadásztársaságok képviselői, valamint állatorvosok vesznek részt, a vezetője pedig, illetve aki a döntéseket meghozza, az illető település polgármestere. A vonatkozó jogszabály szerint háromféle eljárás közül választhat az elöljáró: az állat elkergetése, áthelyezése, illetve megölése.

Erdély Andrást arról is kérdeztük, hogy hány helyi csoport alakult meg, illetve, hogy pontosan mi az eljárás menete, ha valaki lakott településen (a jogszabály csak belterületre vonatkozik) olyan medvével találkozik, amely kárt tesz vagy feltételezi, hogy kárt tehet.

Mint megtudtuk, Kovászna megyében a létező 45 településből 10-ben alakult meg hivatalosan ilyen intervenciós csoport. A csoport megalakításához az önkormányzatok kötelesek szerződést kötni állatorvossal, akinek havi 1.000 lejes készenléti díjat fizetnek akkor is, ha nem kell semmilyen feladatot ellátnia az illető hónapban. Kovászna megyében jelenleg két olyan állatorvos dolgozik, akinek van engedélye ilyesmire és rendelkezik az altatólövedék célba juttatásához szükséges fegyverrel.


Az eljárás menete továbbra is az, ami korábban volt: aki veszélyben érzi magát vagy a javait, az a 112-es sürgősségi hívószámot kell tárcsázza. A medvékkel kapcsolatos hívásokat a diszpécserszolgálat a csendőrséghez irányítja át. És a csendőrök értesítik a helyi intervenciós bizottságot, hogy együtt mehessenek ki a helyszínre. Már ha épp létezik bizottság egy településen, illetve ha a csendőröknek megvan a bizottsági tagok telefonszáma. A csendőrség ugyanis arra panaszkodott a prefektúrán, hogy többszöri felkérésre sem juttatták el hozzájuk a megalakult bizottságok tagjainak a telefonszámait.

Azt is megtudtuk, hogy drasztikus mértékben esett vissza a segélykérő hívások száma:

míg júliusban 71 esetben kértek hatósági segítséget a Kovászna megyeiek, szeptemberben mindössze 10-szer tárcsázták medvék miatt a 112-t.


Arról nem kaptunk információt, hogy hány esetben kísérték el a helyi csapatok tagjai a csendőröket, a konkrét beavatkozásokról viszont tud a prefektúra. A kormányhivatal nyilvántartása szerint egyetlen esetben sem döntöttek a medve kilövése mellett, és egyetlen esetben folyamodtak az áthelyezéshez. Szeptember folyamán ugyanis Sepsibükszádon egy kukázó medve beszorult a konténerbe, azaz oly módon borította fel azt, hogy a nyílására fordult, így pedig ez állat nem tudott kimászni belőle.

Megkérdeztük Fodor István bodoki polgármestert, a helyi vadászegyesület vezetőjét arról, hogy szerinte mi az oka annak, hogy nagyságrendekkel kevesebb reklamáció futott be szeptemberben mint júliusban. Kifejtette: szerinte az az oka, hogy jelenleg a medvék találnak maguknak elegendő táplálékot a határban, a településeken kívül, ugyanis a kukoricát és a gyümölcsöt még nem takarították be. Ugyanakkor azt jósolta, hogy kb. 2 hét múlva ismét nagyon megszaporodik majd a panaszok száma.

A vadász-polgármester szerint túl sok a medve, a megyében 600 kellene legyen, ehelyett 1.600 van, és tűrhetetlen, hogy már a településekre is bejárnak. Úgy vélte, ennek elsősorban az az oka, hogy 2016-tól tilos a faj vadászata Romániában. Leszögezte: fel van borulva az egyensúly, ezt pedig csakis szakszerű vadgazdálkodással lehetne helyrebillenteni. Hozzátette: ehhez a vadászok értenek, és a vadásztársaságok kellene – vadászat révén – megoldják. Kihangsúlyozta ugyanakkor: a vadászok felelősen járnak el, és gondoskodnak arról, hogy a faj fennmaradjon, hiszen végső soron az is az érdekeik közé tartozik, hogy a következő években is legyen kilőhető vad.

’Csúfolkodunk az erdei kinccsel’ – fogalmazott Fodor István, aki szerint olyanok hoznak döntést a medvék ügyében, akik nem értenek ehhez a területhez. Hozzátette: nem érti, miért nem engedélyezik, hogy vadászati úton értékesíthessenek medvéket (mármint hogy a jól fizető, zömében külföldi vadászok révén tegyenek bevételre szert a vadászegyesületek - a szerk. megj.). ’A dögégető kap egyedül pénzt’ – szögezte le, mivel szerinte a közúton, vasúton elütött, vagy más módon elpusztult medvék tetemeit elégető cégek az egyedüliek, akik jövedelemre tesznek szert jelenleg a medvékből.

Azt is megkérdeztük, mi a véleménye a települési szintű intervenciós csoportokról. ’A semmi után egy első lépes’ – fogalmazott, hozzátéve: jobbnak tartaná, ha nem a polgármestereké lenne a döntés, hanem a vadászok és az orvos határoznának. Megkérdeztük, hogy miért, erre kifejtette: 'meglehet a dolog hátültője, például a bizottsági tagok panaszt tehetnek arra hivatkozva, hogy egy medve bár elűzhető lett volna, a polgármester mégis a kilövés mellett döntött'. Úgy vélte továbbá: a települések határain kívüli területekre is kellene szabályozás a medvékkel kapcsolatban, és még számos kérdést kellene megoldani e téren.

Domokos Csaba medvekutatót, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület biológusát is megkérdeztük arról, hogy szerinte miért csökkent le ilyen nagymértékben a bejelentések száma. A szakértő azt válaszolta, hogy egyelőre nincs elképzelése erről. Felvetettük a kukoricával és a határban elérhető gyümölcsökkel kapcsolatos magyarázatot, ennek kapcsán pedig megjegyezte: ezelőtt is ott volt kukorica a medvéknek, hiszen tejesen, azaz éretlenül is megették, és gyümölcs is volt már korábban is.

’A kukorica állítólag sok helyen nem száradt meg eléggé. Mivel rossz időt jósolnak, lehet, hogy már nem is fog. Ezért sok helyen vagy leszedik majd nedvesen, vagy kint hagyják télre is. Elkezdett hullni a tölgymakk, és később lesz bükkmakk is – legalábbis azokon a területeken, ahol idén hoznak termést ezek a fák.' – fejtegette a biológus, aki szerint jó esély van rá, hogy lesz mit enniük a medvéknek ezután is.

Fotó: Photo Collections/Pexels

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >