Green Report: a politikusaink csak a nyilatkozatok szintjén védik a zergét és a pacsirtát
Szemle 2021. október 20. 10:51, utolsó frissítés: 11:05Bár egyik faj sem okoz kárt, a védelmet biztosító törvény hiányában a környezetvédelmi minisztérium még mindig nagy számban engedélyezi a kilövésüket: a zergéket a trófeáért, a pacsirtákat a nyelvükért mészárolják.
A zerge és a mezei pacsirta vadászatát tiltó törvények - annak ellenére, hogy a kormány ígéretet tett e fajok védelmére -, közel két éve porosodnak egy parlamenti fiókban. A Kárpátok szimbólumnak tartott zergét és a pacsirtát csak a nyilatkozatok szintjén védik a törvényhozók, állítja a Green Report környezetvédelmi portál.
Eközben a környezetvédelmi minisztérium továbbra is kiosztja a vadászati kvótákat, ráadásul a zergékre vonatkozó kvóták tavaly óta még növekedtek is. A Green Report szerint a környezetvédelmi miniszter 2021. május 15. - 2022. május 14. közötti időszakra vonatkozó rendelete szerint ebben az időszakban 590 zerge vadászható le, szemben az egy évvel azelőtti 566 példánnyal.
Ami a pacsirtákat illeti, egy idén augusztusi miniszteri rendelet szerint 229.633 madár került a vadászok halállistájára - ez egyébként jelentősen kevesebb, mint a tavalyi, amikor közel 400.000 példányt lehetett volna megölni. A 2019-2020-as szezonra a miniszteri rendelet több mint 439.000 mezei pacsirta kilövését engedélyezte, ezt a kvótát viszont a Brassói Fellebbviteli Bíróság egy határozatban felfüggesztette.
A zergét csakis a trófeáért vadásszák
Florin Stoican, a Văcărești Natúrpark Egyesület és a Kogayon Egyesület elnöke a Green Reportnak elmondta, hogy a vadászattal kapcsolatos egyik fő probléma a leltározás kérdésre. Az állatok állománybecslését az adott vadászterület adminisztrátora végzi, aki az eredményeit elküldi a Környezetvédelmi Minisztériumnak, amely ennek alapján állapítja meg a kilövési kvótákat. A gond viszont az, hogy a szaktárcának nincs eszköze a területen fennálló valós helyzet ellenőrzésére.
"A Környezetvédelmi Minisztériumnak nincs eszköze az ellenőrzésre, mert az állománybecsléseket az adminisztrátor végzi, és az adminisztrátor lényegében bármit papírra vethet, mert a papír bármit elbír. Például Vâlceában egy, korábban a Romsilva által kezelt vadászterület éves zergekvótája 1-2 példány volt. Most viszont, illetve amióta a kezelő egy magánvállalat, hirtelen azt látjuk, hogy évente 11-12-13 zerge kilövésére kapnak kvótát" - mondta Florin Stoican. Rámutatott, hogy mivel az állatok nagy területeket járnak be, az egyedszám-becslés valójában meglehetősen nehéz, és ellenőrzési módszerek hiányában a hatóságok gyakran csak akkor avatkoznak be, amikor már túl késő, és a faj veszélyeztetetté válik.
Másrészt a kutató emlékeztetett arra, hogy a zergék vadászatát a trófeán, azaz a pénzen kívül semmi sem indokolja. "A zergék nem okoznak kárt, mert hegyvidéki területeken élnek. Bár a faj a Kárpátok szimbóluma, az iskolában ezt tanuljuk, a gyakorlatban a dolgok nem ennek megfelelően történnek" - hangsúlyozta Stoican.
Florin Stoican Védjük meg a zergét címmel egy petíciót is indított, amelyet már több mint 14 ezren írtak alá (itt lehet csatlakozni az indítványhoz). Stoican rámutatott, hogy a becslések szerint a romániai zergeállomány a 2005-ös 6.722-ről 2019-re 8.158-ra nőtt, miközben az optimális állományméretet 6.174 példányban határozták meg, azonban "anélkül, hogy tudnánk, milyen tanulmányok alapján".
A fajok védelmét célzó törvénytervezetek elakadtak a parlamentben
2019-ben az USR három képviselője két törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé, melyekben azt indítványozták, hogy a zerge és a mezei pacsirta kerüljön fel a védett fajok listájára. Az akkori többség a szenátusban elutasította a zergére vonatkozó javaslatot, míg a mezei pacsirtára vonatkozó kezdeményezést - hallgatólagosan - elfogadták, annak ellenére, hogy az akkori Dăncilă-kormány közölte, hogy nem támogatja azt.
Azóta azonban eltelt két év, de a képviselőház környezetvédelmi és mezőgazdasági szakbizottságai nem készítettek jelentést ezekről a törvényekről. A határidők két évvel ezelőtt lejártak.
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának elnöke, George Stângă (PNL) a Green Report kérdésére, mely arra vonatkozott, hogy újra napirendre tűzik-e a javaslatokat, és hogy a PNL támogatja-e a kezdeményezéseket, sms-ben válaszolt: "Nem hoztunk döntést".
Mihai Goțiu volt szenátor, akit jelenleg az URS-PLUS a környezetvédelmi miniszteri posztra javasolt, és aki a törvénytervezetek egyik kezdeményezője, kijelentette, hogy továbbra is támogatni fogja a kezdeményezéseket, akár miniszterként, akár egyszerű aktivistaként. "Tegyék napirendre, és legyen bátorságuk ellene szavazni. Azért nem teszik napirendre, hogy ne kellejen ellene szavazniuk, de ugyanakkor ne is menjen át. Ehhez a trükkhöz folyamodnak, hogy blokkolják, hogy ne kelljen szavazniuk róla" - mondta Goțiu a Green Reportnak.
Costel Alexe volt környezetvédelmi miniszter 2020 februárjában bejelentette, hogy támogatja a vadászat betiltásának ötletét, és leszögezte: a két fajt védelem alá helyezik. "Úgy döntöttünk, hogy védelem alá helyezünk két olyan, Románia számára emblematikus fajt, amelyek vadászata eddig sajnos korlátozás nélkül engedélyezett volt. Ezek a mezei pacsirta és a zerge. A pacsirta nemzeti jelképünk, és vadászata nem számít hagyományos tevékenységnek nálunk, nem része a helyi vadászati gyakorlatnak. Ráadásul szerepel az IUCN veszélyeztetett fajok listáján. A zerge, bár a Kárpátok és Románia emblematikus faja, és 2007-ig természeti monumentum státusszal rendelkezett, az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kikerült a védelem alól. Elküldjük a román kormánynak a minisztérium álláspontját e két faj védelmével kapcsolatban, melyeket emblematikusnak és nyilvánvalóan nagyon fontosaknak tartok országunk számára" - mondta Alexe még 2020. február 13-án.
Ezt követően Alexe maga bocsátotta vitára a 2020-as vadászati kvóták jóváhagyásáról szóló miniszteri rendeletet. A két faj védelmének ötlete csírájában elhalt. Alexe távozott a környezetvédelmi minisztériumból, hogy a Iaşi Megyei Tanács elnöke lehessen, később pedig az ügyészek célkeresztjébe került.
A Román Madártani Egyesület (SOR) is próbálta megállítani a vadászatot
A madártani egyesület többször figyelmeztetett arra, hogy a mezei pacsirtát paravánnak használják más énekesmadár fajok orvvadászatához Romániában.
Bár a hazai vadászoknak nem tartozik a preferenciáik közé a pacsirta, az olaszországi vadászok körében igen keresett. A SOR az utóbbi években több kampányt is indított a faj vadászatának leállítása érdekében.
Mihai Goțiu volt szenátor szerint nem indokolt a mezei pacsirták vadászata. "Megpróbáltam kideríteni és megérteni, hogy mit vétettek ezek a madarak? Tönkreteszik a termést? Veszélyeztetnek más fajokat? Ellenőrizetlenül szaporodnak? Nos, a fentiek közül egyik sem. Éppen ellenkezőleg, a faj visszaszorulóban van Európa-szerte, és a legtöbb európai országban (Olaszország, Franciaország, Görögország, Ciprus, Málta és Románia kivételével) tilos a vadászata.
Egyszerűen azért vadásznak rá, mert a pacsirta nyelve, illetve az ebből készült pástétom egyes nyugati országok, különösen Olaszország éttermeiben, csemegének számít. Mivel a vadászat során a mezei pacsirtát szinte lehetetlen megkülönböztetni más pacsirtafajoktól, az orvvadászat nálunk lényegében a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyásával folyhat" - nyilatkozta korábban Goțiu.
Nyitókép: Bob Brewer, MARIA MIHALTAN/unsplash.com