2021. december 6. hétfőMiklós
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A „15 perces város” koncepció nemcsak zöld alternatíva, de a járványkezelést is segíti

Szemle 2021. november 11. 14:12, utolsó frissítés: 2021. november 14. 13:38

Carlos Moreno francia-kolumbiai tudós modellje segít az „autóhegemónia” leküzdésében és a fenntarthatóbb, emberközpontúbb városi környezet kialakításában.


A városrendészeti eljárás elnyerte idén az Obel-díjat, melyet a Henrik Frode Obel Alapítvány ítél oda „az emberi fejlődést segítő kiemelkedő építészeti hozzájárulásért”.

Idén a verseny során kifejezetten a világ városai előtt álló kihívásokra, illetve az ezekre adható új válaszokra, megoldásokra összpontosítottak.

A 15 perces város koncepció egy olyan településrendezési modell, amelyben a polgárok negyedórán belül juthatnak el gyalog vagy kerékpárral azokra a helyekre, melyeket a napi tevékenységeik során látogatnak. Lényegében autó nélkül is maximum 15 perce van az iskola, óvoda, munkahely, a zöldséges, a bevásárlóközpont, az orvos, a patika, valamint a kikapcsolódásra és sportra alkalmas terek.

Carlos Moreno elképzelésének lényege nagyon egyszerű: minél többet mozognak ez emberek, és minél kevesebb kipufogógázt szívnak be, annál egészségesebbek. És nyilván, a városok is élhetőbbek, ha kevesebb a zaj és több a zöld, valamint a kellemes sétára lehetőséget adó tér.


Párizsban már alkalmazzák Moreno modelljét

A tervező első alkalommal 2016-ban lépett a nyilvánosság elé a 15 perces városmodellre vonatkozó elképzelésével. Legfőbb célja pedig az volt, hogy segítsen javítani a sűrűn lakott nagyvárosok lakóinak életminőségét.

A járműfüggőség ilyen módon történő csökkentése továbbá hozzájárulhatna a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának, a szén-dioxid-kibocsátásnak és a légszennyezésnek a csökkentéséhez, ezáltal javítaná az emberek és a bolygó egészségét.

Az aktív közlekedés elősegítése az emberek fizikai egészségének is jót tenne, míg az ingázási idő csökkentése segítené őket a munka és a magánélet jobb egyensúlyának elérésében.

Micael/denzeen.comMicael/denzeen.com


Moreno keretrendszere, amely a helyi kultúrákhoz és igényekhez igazítható, már olyan városok tervezését is segítette, mint Buenos Aires, Chengdu és Melbourne.

A koncepciót Anne Hidalgo párizsi polgármester is népszerűsítette, aki 2020-as kampánya során (mely után újraválasztották) épített a módszerre, Morenot pedig tudományos tanácsadóként foglalkoztatta.

A koncepció "lépés a jövő felé"


A 2021-es Obel-díj zsűrijében Martha Schwartz tájépítész, a zsűri elnöke a 15 perces város koncepcióját " a jövő felé vezető valódi lépésnek" nevezte.

"Sürget az idő, hogy változtassunk és hatékonyabban éljünk - mondta. - A 15 perces város azzal az igénnyel foglalkozik, hogy átgondoljuk, hogyan lehet városainkat újratervezni és megújítani az emberek és a környezet javára"."

Moreno a vidéki településeknek szóló alternatíván is dolgozik

A 100 000 eurós pénzjutalommal járó díjat elnyert Moreno és csapata – mint bejelentették - tovább fejlesztik a koncepciót, hogy az a kevésbé sűrűn lakott térségek számára is előnyös legyen. Egy Dél-Franciaországra kidolgozott eljárás például lehetővé tenné, hogy az emberek 30 percen belül érjék el a napi szükségleteik kielégítését szolgáló intézményeket.

"Fejlesztenünk kell a rendszert, szélesítenünk kell a fókuszt, hogy az eljárás ne csak a nagyvárosoknak szóljon, de megoldást kínáljon a kisvárosoktól a közepes méretű városokon át a vidéki területekig" – fejtette ki Moreno.

Hozzátette: reméli, hogy a koronavírus-járvány segíthet abban, hogy a 15 perces város koncepciója más országokban is napirendre kerüljön. A világjárvány és az azt követő lezárások ugyanis sokakat arra kényszerítettek, hogy kevesebbet utazzanak, és több időt töltsenek a közvetlen környezetükben. Ez pedig egy újabb érv, ami rávilágít a lokalizáció és a sétálható közterületek előnyeire.

Tavaly a C40 Cities hálózat, amely világszerte segíti a városokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, szintén népszerűsítette a 15 perces város koncepciót, mint a nagyvárosok számára a Covid-19 utáni kilábalást segítő eljárást. A C40 Cities hálózat közel 100 metropolisz polgármestereinek szövetsége, a városok összlakossága pedig eléri a 700 millió főt.

A bangladesi Anandaloy közösségi központ megálmodóját is díjazták. /dezeen.comA bangladesi Anandaloy közösségi központ megálmodóját is díjazták. /dezeen.com


2020-ban az Obel-díjat Anna Heringer német építész kapta a bangladesi Anandaloy közösségi központért. Az épület szerkezeti elemei a helyi tavakból származó iszapból készült döngölt földből készültek.

Amikor az ember gazdagabbá teszi a tájat, és nem rombolja azt./denzeen.comAmikor az ember gazdagabbá teszi a tájat, és nem rombolja azt./denzeen.com


Ezt megelőzően Junya Ishigami japán építész nyerte el a díjat ObelArt Biotop Water Garden című alkotásáért, ami egy ún. mesterséges táj a japán Nasu-hegység közelében. A zsűrinek azért tetszett mag az alkotás, mert megmutatja, hogy az emberi beavatkozás hogyan javíthatja a táj képét ahelyett, hogy kárt okozna. (dezeen.com, hírszerk.)

Nyitókép: Ricardo Esquivel/Pexels

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >