2022. január 26. szerdaVanda, Paula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kiszámíthatóságot ígér a Zöld Ház, illetve a Rabla programok kapcsán az AFM vezetője

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. december 07. 16:58, utolsó frissítés: 16:58

Napokon belül ismét kiírják a napelemek telepítését támogató programot. Arról, hogy pontosan hol tart az igen döcögősen indult rendszer, a hatóság elnökét kérdeztük.


2019-ben írt ki az Országos Környezetvédelmi Alap (AFM) egy nagy összegű pályázatot, melynek célja az energiatakarékosság, illetve üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése volt. Elsősorban magánházakban lakóknak szólt, és 20 ezer lejes támogatást kínált tetőre szerelhető napelemek telepítéséhez. A támogatott is hozzá kellett járuljon pénzügyileg a beruházáshoz: legkevesebb 2 ezer lejjel.

A több mint két éve kiírt pályázat azonban még mindig nem zárult le. Sőt – amint azt Fülöp Lóránd, az AFM szeptember elején, azaz 3 hónappal ezelőtt kinevezett elnök elmondta – picit több mint a fele az összegnek még elköltésre vár. Azonban még decemberben kinyitják a támogatási vonalat, tette hozzá.

Az eredetileg 2019-ben kiírt programot pár hónappal az elindítása után az AFM akkori vezetője állította le, és vizsgálatot rendelt el, mert csalást gyanított. Kiderült, hogy nem történt visszaélés, így folytatták az eljárást, azonban nem sikerült a kívánt ütemben haladni. Még mindig vannak olyanok, akik több mint két éve pályáztak, és csak ezen az őszön kaptak választ, illetve néhányan még várnak a válaszra.

Fülöp a Transindex érdeklődésére elmondta: a napelemek telepítését támogató, jelenleg is futó programot 2019 szeptemberében írták ki, és valóban leállították néhány hét elteltével. Az elnök kifejtette, a kollégáitól úgy értesült, hogy egy, az ország déli részén fekvő városban vált gyanússá az AFM akkori vezetői számára egy cég. A vállalat ugyanis kibérelt egy tornatermet és csatasorba állított több száz számítógépet annak érdekében, hogy minél nagyobb szeletet hasíthasson ki magának a rendelkezésre álló összegből.


Az elérhetővé tett pénz egyébként valóban sok: közel 540 millió lej, azaz kb. 108 millió euró volt.



Fülöp Lóránd szerint egyébként épp a kiírt összegek nagysága, illetve az ezzel járó irdatlan mennyiségű munka lehetett az oka annak, hogy a hatóság nem tudott az elvárt ütemben haladni. És elmondta: ezen a téren változtatásokat tervez, de erről majd később lesz szó.

Mint kifejtette, a felmerült gyanút kivizsgálta a korrupció-ellenes ügyészség (DNA), azonban nem állapítottak meg szabályszegést. „Valószínűleg annyiról volt szó, hogy a szóban forgó vállalat igen jól megszervezte magát” – vélekedett Fülöp. Aki szerint 2019 novemberében az AFM folytatta a programot, ekkor viszont a telekkönyvi kivonatok körül alakult ki egy csomó félreértés, melyek egy részéből per is lett.

Akitől megtudtuk: a pályázatra összesen kb. 27.000 kérelem futott be, melyből kb. 12.600-at bíráltak el pozitívan. Az elnyert összegek pedig a rendelkezésre álló keret közel felét tették ki – kb. 240 millió lejt.

Jelenleg pedig úgy állnak, hogy kb. 11 ezer rendszer van felszerelve, és kb. 1600 olyan szerződés van, melyek még a szerelés fázisában vannak.

2021-ben 140 millió lejt fizetett ki eddig az AFM, ami 7 ezer rendszer költségeit fedezte, és 90,5 milliót nem fizettek még ki, ami 4,5 ezer rendszer költségét jelenti.


Az elnök hozzátette: a tapasztalat azt mutatja, hogy a AFM-nél az év vége felé felgyorsulnak a kifizetések, így várhatóan idén is fellendülés lesz decemberben ezen a téren.

A kérelmeket egyébként a programba beiratkozott, és a hatóság által elfogadott szerelőcégek teszik le. Jelenleg 242 ilyen vállalkozás szerepel az AFM rendszerében. Az elnök hangsúlyozta: a nyilvántartásban már szereplő cégek továbbra is jogosultak, nem kell ismét feliratkozniuk. Sőt, az AFM lehetővé tette, hogy további cégek csatlakozzanak – a listára ezen a linken keresztül lehet feliratkozni.

Tehát az érdeklődő magánszemélyek az AFM honlapján szereplő listából választhatnak maguknak céget (a program költségvetése regionálisan van elosztva), a cég készít műszaki tervet és szintén a vállalat nyújtja be a pályázatot. Ha nyer a pályázat, az AFM szerződést köt a kivitelező céggel és a magánszeméllyel is, és kell köttessen egy szerződés a cég és a kedvezményezett magánszemély között is.

Az elnyert 20 ezer lejt a cég kell megelőlegezze, az összeget pedig utólag kapja meg az AFM-től. Egyébként ezzel kapcsolatosan is jelentek meg panaszok a sajtóban – a kisebb cégek ugyanis nem tudtak annyit megelőlegezni ahány munkát megnyertek, főleg olyan körülmények között, hogy nem tudhatták biztosra, mikor térül meg a befektetésük.

Arról is lehetett olvasni a sajtóban, hogy egyes cégek olyan szerződést kötöttek a kliensükkel, hogy amennyiben az AFM nem fizetne, ők kell, hogy állják egy idő elteltével a költségeket. Fülöp Lóránd ezzel kapcsolatban elmondta: az AFM nem ellenőrzi, hogy pontosan mi áll a kedvezményezettek és a kivitelezők között megkötött szerződésben, akár ilyen kitétel is szerepelhet. Hangsúlyozta viszont: ez lényegtelen, mert az AFM fizet.

Kifejtette: tud olyan esetekről, amikor a cég kiegyezett a magánszeméllyel, hogy az illető biztosítja a szükséges 20 ezer lej felét, így egy kisebb vállalkozás több munkát tudott megelőlegezni.

Az elnök elmondta: a megmaradt 280 millió lejre december 20-án hirdetnek majd pályázatot,

maximum 2-3 nap eltéréssel, attól függően, hogy mikor jelenik meg a Hivatalos Közlöny, melyben szerepel majd.

Fülöp Lóránd arról is beszámolt portálunknak, hogy átszervezésekre készül annak érdekében, hogy a jövőben kiszámíthatóbban működjenek a Környezetvédelmi Alap programjai. Nemcsak a Zöld Ház programok, de a Rabla roncsprogramok, azaz a régi járművek lecserélését célzó támogatások esetén is. A megoldást pedig abban látja, hogy nem egyetlen nekifutásra hirdetnek meg hatalmas összegeket, hanem „szétszedik” ezeket, hogy a kollégáik bírják a munkát és a kliensek ne kelljen hónapokat-éveket várjanak.

Azaz több, kisebb összegben hirdetnék meg az egyes támogatási programokat.


Az idén decemberben megjelenő kiírás még a régi rendszer szerint történik majd, mivel eleve így indult el. Az elnök szerint a következő, január végén meghirdetendő program viszont már elképzelhető, hogy etapizált lesz. Fontolgatják például azt, hogy havonta kisebb összegeket hirdetnek meg, melyek kb. 3-4 ezer rendszer költségeinek fedezésére lesznek elegendők. Nagyjából akkorák lesznek, hogy a munkatársaik egy hónap alatt végezni tudjanak az ügyintézéssel.

Az elnök szerint ez a cégek, főleg a kisebb vállalkozások számára azért is előnyös lehet majd, mert kisebb, rövidebb lefutású kiírások esetén nem lesz szükség nagy összegek megelőlegezésére.

„Fontos, hogy tudjuk számszerűsíteni, hogy mire képes az AFM egy bizonyos időintervallum alatt, hogy ehhez tudjuk szabni a kiírásainkat – magyarázta Fülöp. - Sokkal tisztább a helyzet, ha a pályázó tudja, hogy ha október 1-jén adta le a kérelmét, akkor december 15-én választ kap. És ez idő alatt nyugodtan ülnek, nem telefonálgatnak, hogy ’nem tudják, megkapták-e vagy sem a támogatást.’. Jelenleg is két munkatársunk fogadja a hívásokat, és napi szinten átlagosan 200-an telefonálnak, ahogy érdeklődjenek.”

„Tudatában vagyok annak, hogy sokkal jobban kell kommunikáljon az AFM azzal kapcsolatban, hogy mi várható a kiírások során, és pontosan hogyan folyik majd le egy-egy eljárás" - tette hozzá.

Nyitókép: Gustavo Fring/Pexels

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >