2023. január 28. szombatKároly, Karola
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Márk-Nagy János: Hazai szemétmaffia áll a romániai illegális hulladékimport mögött

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. december 15. 17:19, utolsó frissítés: 17:19

Az ökológus szerint az, hogy az elmúlt hónapokban több volt a hír a sajtóban az illegális szemétbehozatalról annak következménye, hogy a környezetvédelmi őrszolgálat előző vezetője ráállt erre a problémára. De csak a jéghegy csúcsát látjuk.


Az elmúlt néhány hónapban megszaporodtak a sajtóban azok a hírek, melyek a Romániába illegálisan behozni próbált, ám a hatóságok által lefülelt hulladékszállítmányokról szóltak. A napokban pedig a BBC is készített egy anyagot ebben a témában. A kisfilmben szó esik arról is, hogy az országba érkezett kiszuperált háztartási eszközökből egyesek úgy nyerik ki a felhasználható anyagokat, hogy elégetik ezeket, tovább fokozva a környezeti károkat.

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezetének vezetője szerint

csak „a jéghegy csúcsa” amit látunk, a hulladékok Romániába való illegális behozatalának mértéke jóval nagyobb annál, mint amennyit ebből az emberek többsége érzékel.

Az pedig, hogy az elmúlt hónapokban a probléma többször is az országos sajtó fókuszába került annak tudható be, hogy a Környezetvédelmi Őrszolgálat (Garda de Mediu - GNM) korábbi vezetője, Octavian Berceanu komolyan foglalkozott ezzel a kérdéssel. (Míg 2020-ban a GNM 142 akciót kezdeményezett az országba behozott hulladékok ellen, idén fél év alatt 1.842 ilyen akciót hajtottak végre.)


Márk-Nagy szerint az USR politikusa ösztökélte munkára az őrszolgálat munkatársait, ezért szaporodott meg az ellenőrzések , és a lefülelt illegális szállítmányok száma az országhatárnál.

„Berceanut azonban leváltották, és visszatért minden a régi kerékvágásba. Bukarest környékén ugyanúgy égetnek, mint azelőtt” – tette hozzá.



Amint arról beszámoltunk, a környezetvédelmi őrszolgálat szeptember végén (az USR kormányból való kilépésekor) távozott vezetője néhány napja maga is próbált jelenteni egy illegális hulladékégetést Bukarest határában. És arra panaszkodott a közösségi médiában, hogy a szolgálat „gúnyt űz” a bejelentőkből. Neki például azt válaszolták, miután fotókat küldött a kilométereken át gomolygó füstről, hogy valakik „grilleztek”.



Márk-Nagy szerint sok helyről érkeznek Romániába illegális hulladékszállítmányok, pl. Magyarországról, Németországról, Olaszországból. A legkönnyebb az EU-országokból becsempészni ezeket, az enyhébb kereskedelmi szabályok miatt.

„Ez egy nagyon pénzes biznisz. Olaszországban sem véletlenül foglalkozik a szeméttel a maffia. Sejthető, hogy

Romániában is komoly és jól szervezett hálózat áll a háttérben.


Nehéz nem észrevenni, hogy menyire egy irányba vezetnek a dolgok. Amikor az szatmári EKE a Túrmenti Természetvédelmi Területek gondnoka volt, sok emberbe akadtuk bele, sok emberrel akadtunk össze különböző szinteken. Én nem szeretem az összeesküvés-elméleteket, de évek óta, egye inkább arra mutat minden hozzánk eljutott információ, hogy létezik egy politikai-gazdasági érdekcsoport, mely – egyebek mellett - az illegális hulladékbiznisz mögött is áll. Ki tud leállítani egy állami hatóságot, vagy rávenni arra, hogy ne végezze a dolgát? Nyilván egy olyan társaság, melynek politikai hatalma is van, és az emberei ott ülnek a kulcspozíciókban. Például az állami hatóságok vezetői tisztségeiben.


Sokszor vált nyilvánvalóvá számunkra, hogy ezek a hatósági vezetők titkosszolgálati kötődésekkel rendelkező emberek. Az érintett intézményekben ott ülnek az embereik minden szinten. Elképzelhetetlen szerintem, hogy ilyen mértékű legyen az illegális hulladékbehozatal az országba anélkül, hogy szervezett bűnözői háttér ne lenne mögötte, melynek komoly gazdasági és politikai befolyása van” – összegezte véleményét a természetvédő.

Rámutatott: ez a biznisz nem újkeletű, évtizedek óta működő rendszerről van szó. Ezek sorába illesztette például azt az esetet, amikor a 80-as években a Duna-Deltában elsüllyesztettek egy veszélyes hulladékkal megrakott hajót. „Tanultunk az egyetemen is erről az esetről. A 90-es években iszonyat mennyiségű pénzből, külföldi segítséggel sikerült hatástalanítani ezt a ketyegő ökológiai bombát. Úgy emlékszem, lejárt peszticideket szállított a hajó, fémhordókban, melyek elkezdtek már rozsdázni. Végül sikerült ártalmatlanítani a veszélyes rakományt” – idézte fel.

Vannak olyan vélemények, miszerint meg kellene erősíteni a környezetvédelmi őrszolgálatot, több embert kellene felvegyenek, főleg szakembereket, laboratóriumok kellenének, valamint plusz jogkörök, hogy ők is nyomozhassanak.

Ezzel kapcsolatban az ökológus elmondta: lehetne erősíteni ezt a hatóságot, de elsősorban az akarat hiányzik a részükről, „a környezetvédelmi őrszolgálatra elég komoly passzivitás jellemző”.

„A jelenlegi jogköreik alapján is nagyon sokmindent csinálhatnának” – szögezte le Márk-Nagy.

Joguk van például előre be nem jelentett ellenőrzéseket végezni. „Amikor védett terület kezelők voltunk, nekünk sem voltak olyan jogköreink mint például a rendőrségnek. Ennek ellenére nagyon sok infót össze tudtunk szedni, elég sokmindent sikerült előre látni, észrevenni időben. Kihágások esetén akár egy rendszám alapján is be tudtuk azonosítani az elkövetőt. A gépjárműnyilvántartó kérésre velünk is közölte, hogy a szóban forgó jármű kinek a tulajdonában van.

Pl. egyik alkalommal messziről, madarásztávcsővel láttuk, hogy az egyik szatmári vegyszerüzlet autójából hulladékot raknak ki a védett területen. Mire odarétünk, eltűntek a helyszínről, de a rendszámot sikerült leolvasnunk. A járműnyilvántartó a kérésünkre közölte, kié a kocsi, mi pedig felszólítottuk a céget, hogy közölje: a szemétlerakás időpontjában ki vezette az autót. Nem válaszoltak, ennek ellenére meg tudtuk büntetni a vállalatot, amiért nem adták ki a kért információkat” – szemléltette Márk-Nagy, miként lehet eljárni a szemetelőkkel szemben, ha van rá akarat.

Egyes cégek amellett, hogy illegálisan hoznak be hulladékot az országba, az elektronikai eszközökből úgy igyekszenek kinyerni az értékesíthető anyagokat, hogy meggyújtják ezeket. A keletkező füsttel súlyosan mérgező anyagok is kerülnek a levegőbe. Forrás: Az Országos Környezetvédelmi Őrszolgálat Facebook-oldalaEgyes cégek amellett, hogy illegálisan hoznak be hulladékot az országba, az elektronikai eszközökből úgy igyekszenek kinyerni az értékesíthető anyagokat, hogy meggyújtják ezeket. A keletkező füsttel súlyosan mérgező anyagok is kerülnek a levegőbe. Forrás: Az Országos Környezetvédelmi Őrszolgálat Facebook-oldala


Azt is megkérdeztük a szatmári ökológustól, hogy egyetért-e Berceanuval abban, hogy a Környezetvédelmi Őrszolgálat gúnyt űz a bejelentőkből?

„Persze, hogy gúnyt űz. A nyáron én is bejelentettem egy illegális szemétlerakatot, amire azt a választ kaptam, hogy nem igaz, amit állítok. Aztán megint kimentem a helyszínre, készítettem fotókat, és elküldtem nekik. Nagyon vicces volt a hozzáállásuk” - kesergett az aktivista.

A revistacariere.ro megpróbálta felbecsülni a Romániába irányuló illegális hulladékimport mértékét: a számításaik szerint

ez egy kb. félmilliárd eurós biznisz éves szinten. És hatalmas ütemben nő.

A portál szerint az érintett vállalatok hivatalosan újrahasznosításra szánt alapanyagként importálják a külföldi szemetet, illetve - kisebb részben – mint eladásra szánt second hand árut. A behozott szállítmányok minősége azonban igen sok esetben nem egyezik azzal, ami a papírokon szerepel: az újrahasznosításra alkalmas anyagok között bőven vannak olyanok, melyek nem alkalmasak a reciklálásra vagy épp a veszélyes hulladék kategóriába tartoznak. És a Romániában igen népszerű secon hand boltoknak szánt áru között is sok az olyan, ami lényegében hulladék. A behozott szemét jobbik esetben hulladéklerakatokba kerül, rosszabbik esetben szétszórják a mezőn, és esetleg meg is gyújtják.

A portál szerint az elmúlt tíz évben az ilyesmivel foglalkozó cégek száma közel a háromszorosára nőtt: míg 2010-ben 1333 vállalat CAEN-kódjában szerepeltek a hulladékbehozatalt lehetővé tevő tevékenységek, a cégek száma 2020-ra 3395-re nőt. A forgalmuk 2020-ban meghaladta a 425 millió eurót, ami 175 millió eurós növekedést jelent a 2016-os adatokhoz viszonyítva. Becslésük szerint 2021-ben az összeg eléri az 510 millió eurót.

Az említett vállalkozások profitja is látványos növekedést produkált: míg 2010-ben 47,3 millió lejt (kb. 9,6 millió euró) tett ki, 2020-ra 182,1 millió lejre (közel 37 millió euró) nőtt a nyereségük.

És hogy miért éri meg több száz vagy akár több ezer kilométeren át utaztatni a hulladékot? Mert sokkal olcsóbb ily módon megszabadulni tőlük, mint újrahasznosítani ezeket, illetve a jogszabályoknak megfelelően elhelyezni hulladéklerakatokban.

Nyitókép: Az Országos Környezetvédelmi Őrszolgálat Facebook-oldala

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >