Tánczos Barna: Februártól ismét dolgozhatnak civil szervezetek a védett területeken
Babos Krisztina
2022. január 03. 11:51, utolsó frissítés: 2022. január 05. 17:09
A miniszter szerint ugyanis az elmúlt 2 évben világossá vált, hogy az állami fenntartású ANANP nem képes ellátni a feladatát.
Egy éve, tavaly decemberben kérdeztük erről az akkor frissen hivatalba lépő környezetvédelmi minisztert, aki kijelentette: a civil szervezeteket mindenképp szeretné visszahozni a védett területek menedzsmentjébe.
Mint arról többször beszámoltunk, 2018-ben a kormány megvonta a természetvédelmi területek kezelési jogát a civil szervezetektől. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy a gondnoki feladatokat ellátó egyesületek „akadályozzák a gazdasági fejlődést”. Ugyanis – megítélésük szerint - gyakran csak nehézkesen adtak ki engedélyeket beruházásokra, illetve esetenként meg is tagadták a jóváhagyást.
Ezzel párhuzamosan, 2016-tól kezdődően kiépült egy központosított, állami struktúra, melynek feladata a természetvédelmi területeken végzett munka összehangolása, jogszabályok előkésztése volt. Ez a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége, az ANANP.
Attól kezdődően, hogy a meglehetősen nagy számú védett területen szerepet vállalt civilektől megvonták a gondnoksági jogot, az ANANP vált egyedül felelőssé a védett területek kezeléséért.
Azonban a szervezetnek messze nincs annyi munkatársa, amennyi kellene, ennek a feladatnak az ellátásához. Továbbá sokak szerint jelentős arányban vannak a munkatársaik között olyanok, akik szakmai felkészültsége megkérdőjelezhető.
Megkérdeztük ismét Tánczos Barnát, hogy miként áll a tavaly beharangozott projekt. A tárcavezető elmondta: jelenleg is dolgoznak az 57-es sürgősségi kormányrendeleten, ennek módosítása révén tennék ugyanis ismét lehetővé, hogy a civilek nagyobb szerepet kapjanak a védett területek menedzsmentjében.
„Az utóbbi 2 évben bebizonyosodott, hogy az ANANP azzal a struktúrával és azzal a finanszírozási háttérrel, mellyel rendelkezik, képtelen a menedzsment tevékenység ellátására”
– jelentette ki a tárcavezető. Aki szerint emiatt szükséges az, hogy ismét visszatérjenek a szakmai tudással rendelkező civilszervezetek ebbe a tevékenységbe.
A miniszter hozzátette: úgy látja, az ANANP tevékenysége a hatósági jogkörök ellátásában kellene megjelenjen. A civilek pedig a természetvédelmi területek menedzsmentjében kellene feladatot vállaljanak: végezhetnének elemzéseket például, foglalkozhatnának az életterek és az egyes fajok folyamatos megfigyelésével. Erre ugyanis az ANANP-nak nincs kapacitása.
Tánczos úgy vélte: ha minden a tervek szerint halad, januárban kész lehet a jogszabály tervezete, amit közvitára bocsátanak, és februárban elkezdődhet a civilek visszatérésének folyamata.
Erika Stanciu, a természetvédelmi területeken dolgozók szakmai felkészítésével is foglalkozó ProPark Alapítvány szakértője, a Cioloș-kormány környezetvédelmi államtitkára érdeklődésünkre elmondta: 2018 óta lényegében nem folyt kezelési tevékenység a romániai védett területeken. A nemzeti parkokat és a natúrparkokat kivéve, ahol megmaradt egy-egy kezelői csapat,
a védett területeken lényegében az történt, amit a területek tulajdonosai és a helyi hatóságok épp akartak.
„Nincs, aki ránézzen ezekre a területekre, az ANANP nem képes ellátni ezt a feladatot. Nem feltétlenül rossz akaratból, 4-5 ember megyénként nem láthatja el a kezeléssel kapcsolatos feladatokat. Főleg a komplex, nagy kiterjedésű területek esetén. A kezelés nemcsak arról szól, hogy megbírságolják, leállítják azokat, akik megsértik a szabályokat. Ez sokkal többről szól, például dolgozni kell helyi a lakossággal, a gyerekekkel is” – fejtette ki az erdészmérnök.
Érdeklődésünkre elmondta: a ProParkkal számos kurzust tartottak az ANANP munkatársainak. Akik között vannak ugyan olyanok – elsősorban Hargita és Kovászna megyében - aki már dolgoztak védett területeken, velük nem volt nehéz, mivel rendelkeztek már tapasztalattal. „De olyanokkal is dolgoztunk, akik akkor hallottak életükben először természetvédelmi területekről. Nagyon vegyes a társaság, és mindenképp nagyon kevesen vannak” – vázolta a helyzetet Erika Stanciu.
A szakértő azt is elmondta, hogy a korábbi kezelőknek nem maradt sem elegendő idejük, sem erőforrásaik ahhoz, hogy az ellenőrzést továbbra is fenntartsák. Az erőforrásokat annyira lecsappantották, nem a civil szervezetek nem tudnak pénzhez jutni, a többségük ezért kénytelen volt mással elkezdeni foglalkozni. „Rosszul állunk a monitorozással” – szögezte le.
Stanciu szerint az lenne a megoldás, ha a civilek visszakerülnének a védett területei kezelőinek sorába. Hozzátette viszont: ez sem oldaná meg teljesen a problémákat, mert az elmúlt 3 évben ezeknek a szervezeteknek a kapacitása eléggé meggyengült.
A szakértő egyébként részt vesz a szóban forgó jogszabály módosítását célzó munkában is. Erről elmondta: hosszú és elég fájdalmas, nehéz folyamat volt, de sikerült elérni azt, hogy szerepeljen benne a lehetőség, hogy bármely civil szervezet kezelhessen ismét védett területet, amely rendelkezik az ehhez szükséges felkészültséggel.
„Ha a miniszter úr hisz ebben, sokat tehet érte” – szögezte le a civil szerepvállalás kapcsán.
Azt is megkérdeztük, hogy mi lett a sorsa annak a kb. 180 millió eurónak, melyet 2020 végéig lehetett volna lehívni a védett területekkel kapcsolatos feladatok ellátására. Elmondta, úgy értesült, hogy nagyon sok pénz nem lett felhasználva: az ANANP nem volt képes rá, a civileknek pedig már nem volt lehetőségük erre.
A készülő jogszabály kapcsán pedig kifejtette: mivel az esetleges elfogadását követően még a metodológia kidolgozására is szükség van, úgy véli, júniusban vagy júliusban kezdődhet el ténylegesen a folyamat, ami azt eredményezheti, hogy a civilek ismét jelentős szerepet vállaljanak a természetvédelmi területek kezelésében.
Erika Stanciu hozzátette: a jogszabály jelen formájában az is szerepel, hogy az állam anyagi forrásokat biztosít a kezelőknek, legalább egy minimális összeget. „Ha ezt nem hozzák be, szerintem sokan lesznek, akik nem vállalják ismét ezt a feladatot” – szögezte le. Hozzátéve: nem lehet elvárni a civilektől azt, hogy – akárcsak korábban – különféle pályázatokból tartsák fenn hosszú távon ezt a tevékenységet.
Nyitókép: látkép a Túr-menti természetvédelmi területekről. Forrás: Facebook
Hogyha tetszett a cikk és olvasnál még hasonlókat, légy te is a havi rendszeres támogatónk, és segíts abban, hogy a Transindex fenn tudjon fennmaradni és minőségi tartalmat nyújtson neked is! Köszönjük!
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
