Idén is megszenvedték az állatok, hogy csakis háborút idéző hangzavarral tudjuk búcsúztatni az évet

Rengeteg kutya tűnt el otthonról, a petárdázás és a tűzijáték azonban a vadállatok számára is hatalmas, időnként halálos kimenetelű zavarást jelent.

Az ünnepek előtt az állatvédő és a természetvédő szervezetek, valamint a jórézésű emberek ismét elkezdtek több helyen rimánkodni az önkormányzatoknak, hogy mondjanak le a szilveszteri tűzijátékról. A néhány perces látványos produkcióért ugyanis sokan nagy árat fizetnek. Például nem mehetnek el szórakozni, mert féltik a kutyáikat, akik ilyenkor bepánikolnak és hajlamosak arra, hogy akadályt nem ismerve elfussanak otthonról. És mivel a kiszámíthatatlan durrantások, azaz inkább robbantások (hiszen a kutyáknak sokkal kifinomultabb a hallásuk, mint nekünk, ezért borzasztó élmény számukra a tűzijáték és a pertádázás; ráadásul szegények nem tudják, hogy ez csak ünneplés és nem kell az életüket félteniük) összezavarják őket, nagyon sok esetben nem találnak haza.
A kétségbeesett, zavarodott állatok hajlamosak befutni autók alá – sokat közülük csak halva találnak meg. Ha egyáltalán megtalálnak valaha és nem a Romániában 100 ezres nagyságrendben kóborló gazdátlan kutyák számát szaporítják.
Természetesen nemcsak a kutyák számára kínszenvedés, hogy mi csak háborút idéző hangzavarral tudjuk búcsúztatni az évet: a többi házikedvenc is megijedhet, szoronghat, elfuthat ilyenkor.
És amit kevésbé látunk: a településeken élő, az ember közelségéhez alkalmazkodott vadállatok számára is egy borzalom az a durrogtatás, amivel igyekszünk emlékezetessé tenni az ünnepeinket. Esetükben az ijedtségből adódó balesetek mellett a zavarásnak egy másik fontos, és igen káros hatása is van. A madarak, mérések alapján, ilyenkor magasabbra repülnek fel több időt töltenek a levegőben, mint általában, a denevérek felébredhetnek a hibernálásból és kétségbeesett repkedésbe kezdenek, de minden vadállatnál nagy energiafelhasználással járó pánikreakciót vált ki a robbantgatás. Az ebből adódó energiavesztés pedig végzetes lehet számukra, mert azon tartalékaik felélését jelenti, melyek révén megérhették volna a tavaszt.
Az erős zajszennyezés vadállatokra tett hatásiról itt lehet bővebben olvasni - a cikkből az is kiderül, hogy a szilveszteri hangos dajdajt követően átlagosan 50%-kal ugrik meg a kóbor kutyák száma.
Több civil szervezet mellett a Román Madártani Egyesület (SOR) is kérte a kolozsvári önkormányzatot, hogy – főképp, mivel igényt tart az okosváros titulusra – változtasson ezen a káros szokáson, és a szilveszteri hangulatot próbálja háborús zaj nélkül megteremteni. A szakmai egyesület alátámasztásként az OIPA International állatvédő szervezet egyik fotóját mellékelte, mely a 2020-2021-es szilveszteri tűzijátékot követően készült Rómában, és a földön heverő madarak százai látszanak rajta.
A kolozsvári önkormányzat azonban nem engedett: 4 helyszínen, egyebek mellett a Keleti Park közelében is tervezett tűzijátékot, ahol jó eséllyel a legtöbb vadon élő állatot zavarták volna ezzel. Végül a meteorológusok oldották meg a problémát: ködös időt jósoltak szilveszter estére, ezért a polgármesteri hivatal lemondott a tűzijátékok megszervezéséről. Ettől azonban még nem telt csendben az ünnep Kolozsváron: magántűzijátékok és petárdázás is volt bőven.
Szatmárnémetiben is rosszak voltak a látási viszonyok, azonban a polgármesteri hivatal ennek ellenére is megtartotta a tűzijátékot. A fényjátékból alig látszott valami, lényegében élvezhetetlen volt, az éktelen zaj- és levegőszennyezés maradt mindössze. És a sok, halálra ijedt állat. (Ezeket azonban nem lehet kizárólag a városi tűzijáték számlájára írni: bár évek óta tilos a petárdázás, már szilveszter előtt egy héttel elkezdődött Szatmáron is az utcai robbantgatás, és január 2-3-án még mindig hallani.)
A szatmárnémeti Free Life Egyesület december 31-én közzétett egy bejegyzést, melyben felhívta az emberek figyelmét arra, hogy a kutyamenhelyük tele van, kapacitásuk az otthonról elszökött kutyák után futkosni pedig nincs. Arra kérték az embereket, hogy ne vigyenek hozzájuk kutyát, hanem ha látnak eltévedt állatot, fogadják be pár napra, hátha jelentkezik a gazdi. És esetleg vigyék el állatorvoshoz, hátha van chipje, ami segíthet a hazatérésben. Ugyanakkor azt ajánlották, hogy a gazdik tartsák bezárva kedvenceiket szilveszter éjjel. „Kérünk benneteket, figyeljetek a tűzijátékra és a petárdázásra, mert ez nekünk, embereknek ugyan szórakoztató lehet, de a kutyáknak ez maga a földi pokol” – írták közösségi oldalukon.
A jóslatuk, sajnos, bevált, és év vége közeledtével, de főleg szilveszter éjszakáját követően elkezdtek tömegesen megjelenni az otthonról elfutott kutyákat kereső bejegyzések. Falusi, nagytestű házőrzőtől berháthegyin át tacskóig mindenféle ebet keresnek a gazdik, sőt, egyikük arról írt, hogy a nagytestű cane corsoja futott el a háztól ijedtében, arra figyelmeztetve, hogy az állat kezelés alatt áll és agresszív.
„A kutyáim, bent az előszobában, úgy remegtek mintha árammal sokkolták volna őket, pedig hála az esőnek csak az a borzalmas háborúhang ért el ide, légvonalban legalább hat kilométer távolságra” – dühöngött az egyik szatmári gazdi a közösségi médiában.

Aradon sem jobb a helyzet, az ottani állatvédő egyesületek is kongatják a vészharangot, állítva: több százan veszítették el háziállatukat, akik a zaj miatt traumatizálódtak és elszöktek. A First Hope Animal Rescue Egyesület elnöke, Iasmina Moț hétfőn az AGERPRES-nek elmondta, hogy sok háziállat, elsősorban kutyák tűntek el a petárdák és a tűzijáték zaja miatt.
"Az Arad külvárosában lévő menhelyünkön körülbelül 240 kutyáról gondoskodunk, és szilveszterkor a legtöbbjüket be kellett zárnunk a házba, hogy megvédjük őket. Hat kutya azonban annyira megijedt a petárdáktól, hogy áttörték a kerítést és elszaladtak. Megtaláltuk és visszahoztuk ezeket, de trauma érte őket. Több száz kutya menekült el ijedten otthonról, és most az emberek keresik őket. Ez évről évre megtörténik, ezért úgy gondoljuk, hogy szigorítani kell a petárdák és tűzijátékok használatára vonatkozó jogszabályokat" - mondta Iasmina Moț.

Hirdetések százai és a keresett kutyák vagy macskák fotói jelennek meg a helyi közösségi oldalakon vagy az eltűnt állatokkal, elveszett tárgyakkal foglalkozó keresőcsoportokban.
Laura Cătălina, aki az Arad megyei Ménesen él, és az évek során több tucat elhagyott kutyát mentett meg, elmondta, hogy még halott kutyákat is talált.
"Ez az új év a mi községünkben, Gyarakon és Ménes faluban elveszett háziállatokkal kezdődött, akik ijedten szaladgáltak, megrémülve a petárdák fülsiketítő zajától, amely még ma is hallatszik. Hazafelé menet 11 kutyát számoltam meg, akik elszabadultak a láncukról, de három halott kutyát is találtam, egyet a járdán. Sajnos, évről évre szembesülünk ezzel a problémával" - mondta Laura Cătălina.
Egy pécskai férfi arra panaszkodott, hogy négy hónapos farkaskutyája, amelyet úgy szeretett, mint a saját gyermekét, elszökött otthonról.
"A családunk tagja volt, nagyon ragaszkodtunk hozzá. Kántálók jöttek az utcán, és petárdákat gyújtottak, a kutya pedig megijedt, és sikerült átugrania a kerítésen. Két napig kerestük őt, Pécska összes utcáját bejártuk, de nyomát sem találtuk. Fényképeket tettünk ki az utcára és az internetre - reméljük, hogy életben van, és hogy valaki megtalálja és kapcsolatba lép velünk" - mondta Gheorghiță Ciopec az AGERPRES-nek.
Egy másik állatos bejegyzés egy aradi nőtől érkezett, aki két macskát talált, és kereste a gazdáikat. "Két elveszett macskát találtunk, valószínűleg a tűzijátékoktól ijedtek meg. Nagyon szelídek, az első hívásra jönnek, bújnak az emberhez. Keressük meg a gazdáikat!" – írta a nő a közösségi médiába az Aradon talált macskákról.
Filon Crețiu állatorvos, az aradi városháza nyilvános kutyamenhelyének munkatársa az AGERPRES-nek elmondta, hogy az emberek szilveszter után jönnek többnyire érdeklődni az elveszett állatok után, abban a reményben, hogy megtalálták és összeszedték az utcáról az alkalmazottaik.

"Az év első napjaiban az emberek abban a reményben jönnek hozzánk, hogy itt megtalálják elveszett állataikat. Sajnos, sok esetben a petárdák hangos zajától megrémült kutyák a településen kívülre menekülnek, és soha nem találják meg őket" - mondta Filon Crețiu. (g4media.ro, agerpres, hírszerk)
Nyitókép: Karolina Grabowska/Pexels
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül

Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség

„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF

EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
