2022. december 2. péntekMelinda, Vivien
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egy hangyányi gomba – az Oroszlánkirálytól a videojátékokig

Szabó Ágota 2022. január 29. 13:19, utolsó frissítés: 2022. január 30. 12:43

A mikológusok vagy a rovarkutatók többek között olyan életformákat is megfigyelnek, amelyek a sci-fiből vagy horrorfilmekből ismertebbek, mint a való életből.


A gomba szó hallatán bizonyára legtöbben a nagy, termőtesttel rendelkező gombákra gondolunk. Mindannyiunk szeme előtt megjelenik egy erősen pirosló légyölő galóca (Amanita muscaria), vagy egy ízletes vargánya (Boletus edulis), de csak kevesen gondolunk az élesztőgombákra, amelyek mindennapi kenyerünk fontos alkotóelemei, vagy a Penicillium penészgombára, amelyből a penicillin antibiotikum hatóanyaga származik.

A gombák széleskörű felhasználásáról már olvashattunk, viszont a gombák története itt még nem fejeződik be, hiszen felhasználásuk mellett különböző egyéb élőlények partnereiként is fontos szerepet töltenek be. Ezek a kapcsolatok lehetnek a résztvevő felek számára előnyösek vagy károsak. Két gyakori kapcsolat típust szeretnék kiemelni: a mutualizmust és a parazitizmust. A mutualizmus egy olyan kapcsolat, amely mindkét fél számára előnnyel jár (például a mikorrhizás kapcsolat a gombák és fák között), míg a parazitizmus az egyik fél számára pozitív, a másik számára viszont káros kapcsolat (például az embert kihasználó Candida albicans).

De hogyan jönnek ide a hangyák?

Milyen kapcsolatban állhatnak a hangyák a gombákkal? Világszerte több, mint 15000 hangyafajt ismerünk, ezek közül hazánkban 116 fajjal találkozhatunk. Bár ezek a fajok leginkább szorgalmukról és erejükről híresek fontos szerepet töltenek be a talajok levegőztetésében is a föld alatt ásott járataik által. Mindezek mellett sok különböző élőlénnyel alakítanak ki mind mutualista, mind parazita kapcsolatokat, közöttük a gombákkal is, bár itt a termőtesttel nem rendelkező, mikroszkopikus gombákra gondolunk.


Most ellátogatunk egy kis ideig Dél-Amerikába, ahol éppen a levélvágó hangyák (Atta cephalotes) szorgoskodnak. Ezekkel a fajokkal találkozhattunk már Az Oroszlánkirály című amerikai rajzfilm elején is, ahol katonás sorban masíroznak, fejük fölött kisebb-nagyobb levéldarabokat tartva. Hogy miért is van nekik szükségük ezekre a levéldarabokra? Táplálékul szolgálnak. Viszont nem számukra, hanem az általuk gondozott gombakert számára. A levélvágó hangyák ugyanis dolgos kertészekként gondozzák a fő táplálékukat jelentő gombájukat a hangyabolyban kialakított gombakertjükben. Ez a gombafaj nem képes életben maradni a hangyák gondozása nélkül, és a hangyák cserében fontos tápanyagokat kapnak a gombától. A gondozás egyik lépése, hogy az összegyűjtött leveleket megrágva, enzimeikkel összekeverve a gombára juttatják. Emellett rágóikkal visszavágják a gombafonalakat, így biztosítva annak megfelelő növekedését.

A képen láthatjuk, ahogy a hangyák gondozzák a teljes mértékben rájuk szoruló fehér színű gombájukat (fotó: Alexander Wild).A képen láthatjuk, ahogy a hangyák gondozzák a teljes mértékben rájuk szoruló fehér színű gombájukat (fotó: Alexander Wild).


A levéldarabok 90 százaléka a hangyafészekbe kerül. A hangyák olyan darabokat választanak ki, amelyek felaprításához kevesebb munka is elég. A felvágásban különösen jók:gyakran három lábukra állnak, másik hárommal pedig a levelet tartva rágnak.

A rovarok a levéldarabokat szétvagdossák, lenyalogatják róluk az apró élőlényeket és átlyukasztják a darabokat. A kutatók feltételezése szerint az utóbbit azért teszik, hogy segítsék a gombaspórák beágyazódását. Ezután egy "malterként" használt váladékkal vonják be a leveleket és a szivacsszerű anyagot ügyesen elegyengetik, majd gondosan ápolják kis "gombakertjüket". A körültekintő nevelgetés nélkül a gombákat egy másik gombafaj megtámadná és kiirtaná.

Az állatvilág hét csodájának is tartják őket
A levélvágó hangyák nagyon összetett, megosztott munkával telő élete még sok titkot rejt magában. Társadalmukat Bert Holldöbler és Edward Wilson kutatók Pulitzer-díjjal is jutalmazott The Ants (A hangyák) című könyvükben "tökéletes szuperorganizmusoknak" nevezik, az állatokat pedig az állatvilág hét csodájának egyikeként tartják számon.

A levélvágó hangyák és az általuk gondozott gombafaj egymásra utaltságát az is jól mutatja, hogy a nászrepülés alkalmával a fiatal királynő magával visz egy darabot a gombából, hogy az új kolónia megalapításakor ismét el tudják indítani a gombatenyészetüket, így hozzáférve a fő táplálékukhoz.

Viszont nem csak a mutualista hangya-gomba kapcsolat esetén találunk ennyire látványos példát, hanem a parazita kapcsolatoknál is

Ugyancsak Dél-Amerikában maradunk, ahol sci-fibe illő látvány fogad bennünket. Egy olyan parazitát láthatunk, amely átveszi a megfertőzött hangya ideg- és izomrendszere fölött az uralmat, így manipulálva a hangya viselkedését. Áldozatát a fészken kívül öli meg, „ráveszi” a hangyát, hogy felmásszon a kolóniától távolabb valamilyen növényre, majd, ha ez megtörtént kifejleszti a termőtestét és szétszórja spóráit egy következő, sikeres fertőzés érdekében. Hogyan történhet ez meg? Elég, ha a szerencsétlen rovar rálép egy gombaspórára, az rácsimpaszkodik, és máris gombafonalakat növeszt az állat testébe. A hangya kezdetben semmit nem vesz észre az egészből, de a gombasejtek eközben megállíthatatlanul sokasodnak a testében.

Egy lóhangya (Camponotus sp.) testéből kifejlődő Ophiocordyceps sp. gomba termőteste (fotó: Alexander Wild).Egy lóhangya (Camponotus sp.) testéből kifejlődő Ophiocordyceps sp. gomba termőteste (fotó: Alexander Wild).


A gomba kiszívja az utolsó csepp életerőt is a hangyából, majd amikor úgy látja, hogy áldozata már a végét járja, akkor sejtjei megtámadják az állat izmait és az agyát, és irányítani kezdik a magatartását. Az áldozat engedelmes zombi módjára elhagyja a bolyt, majd felmászik a legmagasabb fűszálra, hogy meghaljon.

Amikor már nem tud tovább mászni, rágóival beleharap a növénybe, rögzítve a testét, és elpusztul. A gomba azonban biztosra megy, és a szaporodáshoz ideális pozícióját nem bízza egy döglött hangya kétes stabilitású rágóira. Ezért ragadós gombafonalakat növeszt ki a hangya testéből, és azzal tapasztja oda az ághoz.

Ekkor jön el a gomba életének legdrámaibb epizódja, a termőtest ugyanis szabályosan kirobban a rovar szervezetéből, amelynek teste ekkor már csak élettelen váz. A termőtest ezzel a lendülettel spórák ezreit szórja a környező hangyaösvényekre, ahol hamarosan a gazdaszervezetek újabb mit sem sejtő generációja veszi fel azokat, és a parazita életciklusa újraindul.

A fertőzés által létrejövő „zombi-hangyák” alapjául szolgálnak nemcsak több hollywoodi film (pl. Z Világháború), de ismert videojátéknak is, mint a nagysikerű 2013-ban megjelent The Last of Us.

Hazánkban is találkozhatunk hasonló fertőzési mechanizmussal rendelkező parazita gombával, a Pandora formicae-val, amely a nagy nyomottfejű-hangya (Formica exsecta) parazitája. Európa szinten hazánkban, a Gyergyói-medencében található meg ennek a hangyafajnak a legnagyobb, több fészekből álló szuperkolóniája.

Ezentúl ha az apró hangyákra gondolunk, vagy éppen látjuk őket sorban menetelni élelemgyűjtés után, jusson eszünkbe az is, hogy milyen különleges, egyedi kapcsolatban állhatnak a gombákkal, és milyen rémisztő fertőzésekkel kell megküzdeniük.

Nyitókép: João Araújo / University of the Ryukyus

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >