2021. január 24. vasárnapTimót
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mitől lett zöld a Szent Anna-tó vize?

2020. december 23. 17:17, utolsó frissítés: 17:17

Szerdán ismertették a kérdést vizsgáló tanulmányokat, illetve kiderült jövő tavasszal neki is foghatnak a probléma megoldásának a kivitelezéséhez – derül ki a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.


Hargita Megye Tanácsa, a Csomád–Bálványos Közösségi Turizmusfejlesztési Társulás tagjaként, szakemberek bevonásával vállalt szerepet egyedi természeti értékünk megmentésében, biztosítva a szükséges anyagi forrásokat. A Szent Anna-tóról készült két tanulmányt online felületen mutatták be december 23-án.

Az online bemutató itt nézhető vissza:


„Azt szeretnénk elérni, hogy ritka természeti értékünket megőrizzük, és a felborult biológiai egyensúlyt helyreállítsuk a szakemberek bevonásával” – emelte ki üdvözlőbeszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki köszönetet mondott a fejlesztési társulásnak, a lázárfalvi közbirtokosságnak, valamint a megyei tanács tájgazdálkodási munkacsoportjának, amelynek a szakmai véleménye mentén hoznak meg döntéseket.

„Akármennyire is átrendezte a koronavírus az idei évet, ezt az igen fontos témakört nem hagytuk földre esni, sikerült szakemberekkel szerződni, helyszíni szemlét tartani, és az elkészült tanulmányokat ma be is mutatják” – fogalmazott a megyei tanács elnöke.

Elsőként Máthé István kutató biológus ismertette a több mint százoldalas tanulmány eredményeit. Mint elhangzott, az elmúlt hat évben látványosan megfigyelhetővé vált, hogy a Szent Anna-tó vize kékről zöldre váltott.

Közel hetven éven keresztül ugyanolyan állapotok uralkodtak a tóban, ám az utóbbi években az algák elszaporodása és új algafajok (pl. Cosmocladium sp.) megjelenése a víz elszíneződését eredményezte. A kutató arról is beszámolt, hogy a tó vízmélysége hat méter körül ingadozik. 2012-ben még a tó átlátszósága fenékig volt, az évek során azonban ez az átlátszóság olyannyira csökkent, hogy idén már két méter alatti értéket mértek. Ez szintén az algák elszaporodásával függ össze, amit az ezüstkárászok megjelenése és elszaporodása okozott, mivel felfalták azokat a kis méretű rákokat, amelyek az algákkal táplálkoznak.

A másik tanulmányban a halak eltávolításának módszertanát dolgozták ki, amelynek felelőse, Imecs István halbiológus ismertette az eredményeket, bemutatva azokat a lépéseket, amelyekkel csökkenteni lehet az ezüstkárász-populációt a tóban.

A szükséges engedélyek megszerzése után jövő év tavaszától kezdődhet el a konkrét munkálat Hargita Megye Tanácsa, a lázárfalvi közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület közreműködésével – mondta el Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület vezetője. Újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a horgászást csak szakembereknek engedik meg, ugyanakkor a kifogott halak a környékbeli halastavakba kerülnek majd. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >