2021. január 24. vasárnapTimót
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az EU megtiltotta a műanyaghulladék exportját

2021. január 02. 09:54, utolsó frissítés: 09:54

Az Európai Unió megtiltotta a nem újrahasznosítható műanyagok exportját. A január elsejétől életbe lépett szabályok szerint csak az úgynevezett tiszta műanyaghulladékot lehet elszállítani a nem OECD-országokba. Ez gyakorlatilag a fejlődő országokat jelenti.


Virginijus Sinkevičius szerint ez fontos mérföldkő a műanygszennyezés elleni küzdelemben, a körforgásos gazdaság kialakításában és az európai zöld megállapodás céljainak elérésében.

"Ezek az új szabályok világosan jelzik, hogy az EU-ban felelősen kezeljük a hulladékot, amelyet termelünk” – hangsúlyozta a környezetért és az óceánokért felelős uniós biztos.


Az utóbbi 50 év alatt a műanyagok gazdaságban betöltött szerepe egyre jelentősebbé és fontosabbá vált. A világ műanyagtermelése az 1960-as évek óta hússzorosára nőtt, és 2015-ben 322 millió tonnát tett ki. A következő 20 évben ez a mennyiség várhatóan ismét megduplázódik. Az uniós műanyagágazat 1,5 millió embernek biztosít munkát 4 , és 2015-ben 340 milliárd EUR árbevételt termelt. Habár az EU műanyagtermelése az utóbbi években nem változott, az Unió világpiaci részesedése csökken, mivel a világ más részein növekszik a termelés.

Az EU-ban a műanyaghulladékok újrahasznosításában rejlő lehetőségek nagyrészt kiaknázatlanok maradnak. Az életciklus végét elért műanyagok újrahasználatának és újrahasznosításának aránya igen alacsony, különösen más anyagokkal, így a papírral, az üveggel vagy a fémekkel összevetve.

Minden évben körülbelül 25,8 millió tonna műanyaghulladék keletkezik Európában. E hulladék kevesebb mint 30 száazalékát gyűjtik be újrahasznosításra. Ennek a hulladékmennyiségnek egy jelentős része elhagyja az EU területét 6 és harmadik országokban kezelik, ahol más környezetvédelmi szabványok lehetnek érvényben.

Ugyanakkor a lerakott vagy elégetett műanyaghulladékok aránya továbbra is magas, – 31 százalék, illetve 39 százalék –, és míg a lerakás aránya az elmúlt évtizedben csökkent, az égetésé nőtt. Becslések szerint a műanyag csomagolóanyagok értékének 95 százaléka – ami éves szinten 70 milliárd és 105 milliárd EUR közé tehető – egy nagyon rövid első használati ciklust követően elvész a gazdaságból.

Az újrafeldolgozott műanyagok iránti kereslet jelenleg a műanyagok iránti összes keresletnek csupán körülbelül 6 százalékát teszi ki Európában. Az utóbbi években az uniós műanyag-újrafeldolgozó ágazatot megviselték az alacsony nyersanyagárak és a felvevőpiacokkal kapcsolatos bizonytalanságok. Az ágazat várhatóan alacsony jövedelmezősége miatt a szereplők nem ruháztak be új műanyag-újrafeldolgozó kapacitásokba.

A becslések azt mutatták, hogy a műanyagok előállítása és a műanyaghulladék elégetése következtében világszinten megközelítőleg 400 millió tonna szén-dioxid keletkezik évente. Az újrafeldolgozott műanyagok használatának növelése révén csökkenhet a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől való függőség a műanyaggyártás területén, valamint mérséklődhet a szén-dioxid-kibocsátás. Becslések szerint a világban keletkező összes műanyaghulladék újrahasznosítása révén évente annyi energiát lehetne megtakarítani, amennyit 3,5 milliárd hordó kőolaj felhasználásával tudnánk előállítani.

Folyamatban van olyan alternatív alapanyagtípusok (például: bioalapú műanyagok, szén-dioxid vagy metán felhasználásával előállított műanyagok) kifejlesztése is, amelyek a hagyományos műanyagokkal azonos funkciókat kínálják potenciálisan kisebb környezeti hatás mellett, piaci részesedésük azonban egyelőre nagyon alacsony. A megbízható adatok alapján bizonyítottan fenntarthatóbb alternatívák felhasználásának növelése elősegítheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mérséklését is.

A szárazföldön és a tengeren egyaránt nagyon nagy mennyiségű műanyaghulladék kerül a környezetbe, jelentős gazdasági és környezeti kárt okozva. Világszinten évi 5 és 13 millió tonna közé tehető az óceánokba kerülő műanyag mennyisége, ez a világban előállított összes műanyag 1,5–4 százalékának felel meg. Becslések szerint a tengeri hulladék több mint 80 százaléka műanyag. A műanyaghulladék aztán a tengeráramlatokkal mozog, néha igen nagy távolságokra. Előfordulhat, hogy a tenger partra veti, mikroműanyagokra bomlik, vagy az óceánok körkörös áramlási rendszereiben reked, sűrű, tengeri hulladékból álló foltokat hozva létre. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) becslése szerint évente világszinten legalább 8 milliárd USD kár keletkezik a tengeri környezetben.

Az EU-ban az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyisége 150 ezer és 500 ezer tonna között van minden évben. Ez világszinten az összes tengeri hulladék mennyiségének kis részét teszi ki. Mindazonáltal az európai forrásokból származó műanyaghulladék olyan különösen veszélyeztetett tengeri területekre kerül, mint a Földközi-tenger és a Jeges-tenger egyes részei. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a Földközi-tengeren az óceánok műanyaghulladékkal leginkább szennyezett térségeire jellemzőhöz hasonló sűrűségben gyűlnek össze a műanyagok. A műanyagszennyezés az európai kizárólagos gazdasági övezetek területét is érinti a Karib-tenger, az Indiai-óceán, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán mentén elhelyezkedő legkülső régiókban. Azontúl, hogy károsítja a környezetet, a tengeri hulladék többek között a turizmus, a halászat és a hajózás területén is gazdasági kárt okoz, a becslések szerint az uniós flotta fogásaiból származó összes bevétel 1 szalékának megfelelő többletköltség jelentkezik az uniós halászat területén . (euronews/hírszerk.)

Nyitókép Nick Fewings, Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >