2021. május 15. szombatZsófia, Szonja
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A bölények megeszik az aljnövényzetet, így menthetik meg az erdőket

2021. április 16. 08:18, utolsó frissítés: 08:18

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.


A klímaváltozás miatt a hosszú száraz nyarakon az elmúlt évtizedben mintegy 741 hektárnyi erdőt emésztett fel a tűz Spanyolország-szerte. Tavaly 45 hektáron égett az erdő a mediterrán országban, az előző évben pedig 60 hektáron pusztítottak a lángok. Számos jel arra utal, hogy akárcsak Kaliforniában és Ausztráliában, Spanyolországban is egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek az erdőtüzek - írja a The Guardian.

A spanyol erdőtüzek kockázatát növeli a klímaváltozás, a vidék elnéptelenedése, de az is, hogy a birkatartás visszaesése miatt jelentősen csökkent a növényevők száma, amelyek az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkoznak - idézi a lap Mónica Parrillát, a Greenpeace erdőtűzmegelőző kampányának vezetőjét.

Az európai bölények mintegy tízezer éve szinte teljesen kihaltak Spanyolországban, de egy újratelepítési programnak köszönhetően ma már egyre nő a populációjuk. A bölények sűrű erdőrészeket nyitnak meg, az aljnövényzet fogyasztásával lehetővé teszik, hogy a bozót helyett fű nőjön. Ez csökkenti a gyúlékony aljnövényzet okozta tüzek kockázatát, ráadásul egy sor más faj számára teremt táplálékforrást és szabadabb mozgást.

Fernando Morán
állatorvos, az európai bölényekkel foglalkozó spanyolországi központ igazgatója "élő fűnyírónak" nevezte a bölényeket, mivel egy 1000 kilogrammot nyomó kifejlett példány napi 30 kilogramm növényzetet fogyaszt, aminek 30 százaléka farost és 70 százaléka növényhajtás és levél.

A fosszilis maradványok és barlangrajzok tanúsága szerint az Ibériai-félszigetet 1,2 millió évvel ezelőtt bölények népesítették be, Európa-szerte előfordultak, az utolsó vadon élő példányokat 1919-ben lőtték ki Lengyelországban és 1927-ben Oroszországban.

A 8400 ma élő európai bölény a megmaradt tucatnyi példány leszármazottja. Spanyolországban 18 tenyésztőközpontban szaporítják az európai bölényeket, és az elmúlt évtizedben számuk 22-ről 150-re nőtt.

2010-ben hét bölényt engedtek szabadon egy 20 hektáros tölgyesben. A bölények elvégezték az erdészek munkáját: kitisztították az aljnövényzetet, az egyenesen növő csemetéket meghagyták, a hajlottakat, mivel könnyebben hozzáfértek, elfogyasztották. Ez a munka hektáronként 3000 euróba kerülne, de a bölények ingyen elvégezték - idézte fel Morán a kísérleti projektet.

A bölénytenyésztő központokat adományokból és önkéntesek támogatásával tartják fenn. Mivel az európai bölényt a spanyol hatóságok nem ismerik el veszélyeztetett fajnak, támogatást sem nyújtanak a projektre. Morán szerint ez szinte az egész Európai Unióra jellemző, csak Lengyelországban és Romániában vannak államilag szponzorált bölénytenyésztő programok.

Parrilla kiemelte, hogy a legeltetés rendkívül fontos az erdőgazdálkodásban. De nemcsak a bölények szerepe lehet jelentős, hanem más őshonos állatfajoké is, mivel segítenek az ökoszisztéma fenntartásában.

Ami a bölényeket illeti, jelenleg Spanyolországban nem szabad őket szabadon engedni, mert nem ismerik el őket őshonos fajnak. A populáció most magánterületeken vagy nemzeti parkok zárt területein él. Morán szerint azonban arra kell bátorítani a gazdákat, hogy tartsanak bölényeket, mert az a földnek is jó, költségtakarékos, és az ökoturizmust is ösztönzi. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >