2021. május 15. szombatZsófia, Szonja
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

40 ország vezetője vesz részt a Joe Biden által kezdeményezett online klímacsúcson. Ki mit ígér?

2021. április 23. 09:56, utolsó frissítés: 10:29

Joe Biden amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra. A kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A csúcstalálkozón többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.


Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint.

Szakértők szerint 2030-ig a jelenleginél jóval többet kell tenni, ha a világ országai valóban szeretnék teljesíteni a párizsi klímacsúcs globális felmelegedés megfékezésére vonatkozó célkitűzéseit. Az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy elkezdték feljegyezni a meteorológiai adatokat. A felmelegedés következményei világszerte érezhetővé váltak: szerte a földtekén hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok és áradások pusztítottak. Emellett szakértők szerint az elmúlt években több milliárd tonna jégtakaró olvadt el a sarkvidékeken.

A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerdán megállapodtak, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Biden csütörtökön azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.

Nagy-Britannia közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Boris Johnson brit miniszterelnök kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem "a növekedésről és a munkahelyekről szól", és több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.

Szuga Josihide japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.

Az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását - jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök az általa összehívott, virtuálisan megrendezett globális klímacsúcson a Fehér Házban.

A csúcstalálkozót megnyitó beszédében Biden kifejtette elképzeléseit egy zöldebb gazdaságról, amelyben az éghajlatváltozást minden ágazatban komolyan veszik, és ez több munkahelyet eredményez azoknak a munkavállalóknak, akikre - mint fogalmazott - karrierje során mindig összpontosított. "Azt tehetjük, hogy nem pusztán virágzóbb gazdaságot építünk, hanem olyat, amely egészségesebb, igazságosabb és tisztább az egész bolygó számára" - mondta az elnök.

"Ezek a lépések legkésőbb 2050-ig a nettó nulla kibocsátásra fogják átállítani Amerika gazdaságát" - tette hozzá.

Több határozott lépést követelt a világ vezetőitől a klímaválság elleni küzdelemben António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján.

Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség. A főtitkár aláhúzta: ehhez "minden országnak, minden régiónak, minden városnak, minden vállalkozásnak és minden ágazatnak" ki kell vennie a részét a feladatokból.

A következő tíz évnek az átalakulás évtizedének kell lennie - tette hozzá a tisztségviselő.

Guterres rámutatott: minden országnak nagyratörő célokat kell kitűznie. Ezeket a célokat egyebek között a széndioxid-kibocsátás megadóztatásával lehet elérni. Emellett fel kell hagyni a szén- és az olajkitermelés állami támogatásával - mondta.

"A szakadék szélén állunk" - hangsúlyozta a főtitkár. "Biztosítanunk kell, hogy a megfelelő irányba tesszük a következő lépést" - fűzte hozzá.

A klímaváltozás elleni harc felgyorsítását szorgalmazta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök rövid videóüzenetében. "A klímavészhelyzet valóság, cselekednünk kell, hogy leküzdjük" - fogalmazott, hangsúlyozva a spanyol kormány elkötelezettségének "megingathatatlanságát". "De a siker elérése nemcsak rajtunk múlik" - tette hozzá.

Véleménye szerint a klímaválsággal szemben világszinten megtett lépések nem elegendőek. Szorgalmazta a karbonmentes jövő megvalósításának gyorsítását, valamint, hogy az "ambiciózus célokat ambiciózus szociális intézkedések" és gazdasági helyreállítási csomagok kísérjék a koronavírus-járvány után. Felhívta a figyelmet az egyéni erőfeszítések fontosságára is.

Von der Leyen: az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét.

Az Európai Unió nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormányzat által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozón.

Az elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az EU júniusban kezdi meg szén-dioxid-piacának átalakítását a gazdasági ágazatok zöldebbé tételének érdekében.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és határérték felett a vállalatok csak szén-dioxid-kvóták vásárlásával szennyezhetik a levegőt. Mivel a kvótákért fizetniük kell, ez minél alacsonyabb kibocsátásra ösztönzi a vállalatokat.

Charles Michel
, az Európai Tanács elnöke a klímacsúcson tett nyilatkozatában elmondta, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Mint mondta, az EU és a tagállamok a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének legjelentősebb hozzájárulói. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött helyreállítási alap 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásán keresztül finanszírozzák.

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A brüsszeli bizottság szerdán jelentette be, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A most született megegyezés a készülőben lévő "klímavédelmi törvénybe" illeszkedik majd.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy a klímaváltozás többrétű válságot idéz elő a világban, nem utolsósorban biztonsági szempontokból. Mint mondta, az éghajlatváltozással járó szélsőséges időjárás és a tengerszint emelkedése közösségeket pusztít el szerte a világon, és fokozza a versenyt a szűkös erőforrásokért, így feszültségeket és konfliktusokat szít.

"Az éghajlatváltozás a globális biztonságot fenyegeti, ezért a NATO-nak ki kell vennie a részét az ellene folytatott küzdelemből" - hangsúlyozta.

Stoltenberg szerint a szövetségnek részt kell vennie és be kell fektetnie a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokba, és fokoznia kell az erre vonatkozó adatok és elemzések megosztását. Emellett növelnie kell alkalmazkodóképességét a megváltozott környezeti viszonyokhoz, kiképzéseit és gyakorlatait ezekhez kell igazítania. Csökkenteni kell továbbá a katonai műveletek károsanyag-kibocsátását, például a bioüzemanyagok és a megújuló energiafajták használata által. A főtitkár hangsúlyozta: célja, hogy a júniusban rendezendő NATO-csúcstalálkozón a szövetséges vezetők egyértelmű politikai kötelezettséget vállaljanak a nettó zéró károsanyag-kibocsátás irányában.

Putyin együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében.


"Felkérünk minden érdekelt országot, hogy vegyen részt közös tudományos kutatásokban, gyakorlati szempontból jelentős éghajlati projektek finanszírozásában, és hogy aktivizálja az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás érdekében" - mondta Putyin.

Úgy vélekedett, hogy ha az következő 30 évben a felére lehetne csökkenteni a metánkibocsátást, amely 25-28-szor erősebb üvegházhatást okoz a széndioxidnál, akkor a globális hőmérséklet 2050-re 0,18 fokkal csökkenne, Ez, mint mondta, a jelenlegi hőmérséklet és a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél közötti különbség 45 százaléka.

Elmondta, hogy Oroszország kész kedvezményeket adni azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek tiszta technológiákba készek befektetni. Putyin szerint Moszkva és korszerű jogszabályokat szándékozik bevezetni a szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzésének és csökkentésének ösztönzésére.

Szavai szerint az orosz gazdaság növelni fogja a kőolaj társult gázának felhasználását, átfogó környezetvédelmi korszerűsítési és energiahatékonysági programot hajt végre a gazdaság minden ágazatában és biztosítja a széndioxid minden forrásból történő leválasztását, tárolását és felhasználását.

Elmondta, hogy Oroszország a hidrogén előállításának infrastruktúráján dolgozik és azt a gázt mind nyersanyagként, mind energiahordozóként fel fogja használni. Közölte, hogy a szahalini régióban kísérleti projekt indult a szén-dioxid-árképzés és a széndioxid-egységek kereskedelmének rendszerének kialakítására. Ennek megvalósítása szerinte lehetővé teszi, hogy a régió már 2025-re széndioxid-semlegessé váljon.

Putyin elmondta, hogy a parlamenthez intézett éves beszédében a kibocsátás 2050-ig történő jelentős korlátozást jelölte meg az egyik legfontosabb feladatként. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1990-hez képest Oroszország több más országnál nagyobb mértékben, csaknem felére csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 3,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékről 1,6 milliárd tonnára. Ez szerinte az orosz ipar és az energiaszektor alapvető szerkezetátalakításának eredménye, aminek köszönhetően az orosz energiamérleg 45 százaléka ma már alacsony kibocsátású energiaforrásokból áll, beleértve a nukleáris energiatermelést is.

Az ENSZ közvetítésével elért megállapodásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem megbízható alapjának nevezte. Hangsúlyozta, hogy Moszkva komolyan veszi az ezen a téren vállat nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében, a Kiotói Jegyzőkönyvben és a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a globális fejlődésnek nemcsak zöldnek, hanem teljes egészében fenntarthatónak kell lennie, vagyis össze kell kapcsolódnia a szegénység csökkentésével és az országok közötti fejlődési szakadék áthidalásával.

Jair Bolsonaro elnök kijelentette, hogy Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként, s egyes elemzők szerint az államfő szavai azt mutathatják, hogy álláspontja változóban van a klímavédelmet illetően.

Mun Dzse In dél-koreai elnök arról számolt be, hogy Szöul jelentősebb klímacélokat fog elfogadni év végéig, s többé nem fogja új szénerőművek építését finanszírozni más országokban.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöld energia melletti elkötelezettségét hangoztatta, mondván, ezt az is bizonyítja, hogy 2030-ra 450 gigawattnyi megújuló energiát terveznek előállítani a dél-ázsiai országban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva nemzetközi karbon-küszöbár elfogadására szólította fel a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoportot. Szerinte ez segíthetné a megállapodás tető alá hozását a szén-dioxid-kibocsátás árképzéséről, ami elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez. (MTI)


Fotó: Jacqueline Godany/unsplash.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >