2021. szeptember 18. szombatDiána
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kiosztották a zöld Nobel-díjakat: ők azok, akikről példát vehetünk

2021. június 16. 08:58, utolsó frissítés: 08:58

Az amazonasi erdőirtás, a japán szénerőművek, a műanyagok és a mérgező hulladék ellen kampányolnak azok a környezetvédő aktivisták, akik az idén Goldman Környezetvédelmi Díjat, hétköznapi nevén zöld Nobel-díjat kaptak. A hat nyertes pénzügyi támogatást kap ahhoz, hogy folytatni és bővíteni tudja kampányát.




A hétfőn esti, online díjkosztón elismerték a 38 éves Liz Chicaje munkáját, aki még tinédzserként, de már anyaként, kislányával csónakon és gyalog elkezdte járni az amazonasi esőerdőt Peruban, mert elhatározta, hogy megvédi a bora őslakos törzs földjét az illegális fakitermeléstől és bányászattól. A bora és más törzsek is az ország Loreto nevű északkeleti részében vadászatból és halászatból tartják fent magukat. Chicaje aktivista tevékenységével és vezetői képességével elérte, hogy a törzsek egyes kormányzati tisztségviselőkkel, környezetvédőkkel és tudósokkal összefogtak védett területek kijelölésére, és ennek eredményeképpen a perui kormány 2018 januárjában bejelentette a Yaguas Nemzeti Park létrehozását. Környezetvédők szerint a nemzeti park létfontosságú az ökoszisztéma és a szén-dioxid-megkötő tőzeglápok, esőerdők megőrzésében.



Díjat nyert még a malawi Gloria Majiga-Kamoto, aki a műanyagok ellen kampányol.


Elismerték a boszniai Maida Bilal és az amerikai Sharon Lavigne tevékenységét is, akik a mérgező hulladékok és a környezetszennyezés ellen küzdenek.



Megkapta a díjat a vietnami Thai Van Nguyen is, aki az élővilág megóvásáért száll síkra.



A japán Hirata Kimiko a régi és rossz hatékonyságú széntüzelésű erőművek bezáratásának szentelte környezetvédő tevékenységét, létrehozta a klímaváltozás mérsékléséért küzdő Kiko Hálózat nevű nonprofit szervezetet.

Ezek az erőművek jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok termeléséhez. Miután Japánban a Fukusima 1-es atomerőművet 2011-ben egy hatalmas földrengés és ennek következtében egy szökőár tönkretette, a kormány óvatosságból bezárt sok más atomerőművet, és újra nagyobb szerepet akart adni a szénerőműveknek. Hirata ekkor kezdte el kampányát.

Hirata arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy Japánban az emberek nagy részének fogalma sincs a széntüzelés káros hatásairól, de úgy érzi, küzdelme mára kifizetődött, mert a tokiói kormány letett arról, hogy akár egyetlen új széntüzelésű erőművet megépíttessen, pedig 13 ilyet tervezett. Most pedig már azért küzd, hogy a még működő régebbieket is bezárják, és 2050-ben már majd csak megújuló és környezetbarát energiaforrásból termeljenek energiát. (MTI)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >