2021. október 27. szerdaSzabina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mit mesélnek a székestóháti és szászdályai kőzetek az egykori üledékképződési folyamatokról?

2021. október 12. 18:03, utolsó frissítés: 18:15

Dr. Silye Lóránd geológus, őslénykutató képviselte a BBTE-t abban a kutatásban, mely a tavi mélyvízi csatornarendszerek üledékképződési folyamatait és fejlődéstörténetét vizsgálta Székestóháton (Tău) és Szászdályán (Daia). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az OMV Petrom, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem együttműködésében megvalósult kutatás eredményeit a földtudományok terén élvonalba tartozó Global and Planetary Change folyóirat közölte.


Az Erdélyi-medence üledéksorait viszonylag keveset tanulmányozták behatóan, noha a szórványos, nagyméretű feltárások (természetes külszíni kitüremkedések) betekintést nyújtanak a homokiszap jellemezte mélyvízi lerakódási környezetbe. A késő miocén földtörténeti kor elején (11-10,5 millió éve), rövid idő alatt képződött, kis kiterjedésű üledékösszlet, valamint az összetett építőelemek lehetővé teszik, hogy a kutatók rekonstruálják a bevágódás-kitöltődés ülepedési viszonyait, az eróziós és lerakódási folyamatok dinamikáját a csatornarendszerekben. A kutatás során a székestóháti és a szászdályai tavi mélyvízi csatornarendszerek üledékképződési folyamatait, fejlődéstörténetét vizsgálták, valamint kidolgoztak egy új adatértelmezési módszert a csatornákat jellemző ciklikus folyamatok ábrázolására és összehasonlítására.



Mindkét csatornarendszer agyagok alkotta üledéksor alatt húzódik, ugyanakkor a csatornakomplex bevágódási felülete csak Székestóháton figyelhető meg. A csatorna formájú felületek jelen vannak mindkét feltárásnál. Az üledékek részben eltérnek a két csatornarendszer esetében, ugyanakkor az üledékfelhalmozódást nagyon hasonló ciklikusság jellemezi, ami a csatornakomplexeket létrehozó zagyárak bennfoglalt sajátosságának tulajdonítható.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ez a mintázat univerzálisnak tekinthető-e, ezért kidolgoztak egy új bevágódás-feltöltődés grafikont, melynek segítségével a székestóháti, a szászdályai, valamint a korábban mások által alaposan feltárt Laingsburg Karoo-csatornarendszerek adatait hasonlították össze. Mindhárom esetben a csatornaelemek előbb oldalirányú, majd függőleges eltolódása volt felismerhető, illetve hasonlóságot találtak a csatornaelemek és az egyes csatornaszintelemek hordaléklerakódásos épülése között is.

Az Erdélyi-medence késő miocén üledékképződési rendszere a Pannon-tóban alakult ki, szorosan kapcsolódva a medencét szegélyező, kiemelkedőfélben lévő Kárpátokkal. Azonban a rekonstruált ciklusok időtartama rövidebb annál, mint amit a Kárpátok kiemelkedési sebessége vagy a medencét szabdaló törések menti elmozdulások magyarázhatnának. A tektonikus mozgások gerjesztette ciklikusságot kizárva, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az éghajlat által kiváltott ciklusok lehettek a legvalószínűbb szabályozói az üledékbehordás és zagyárak intenzitásváltoztatásainak, amelyek létrehozták az összetett csatornarendszereket a vizsgált tavi környezetben. (BBTE közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >