2022. január 26. szerdaVanda, Paula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Madártani társaság: le kellene számoljunk az állatokat elpusztító és traumatizáló tűzijátékokkal

2021. december 30. 11:22, utolsó frissítés: 12:01

Szomorúan vette tudomásul a Román Madártani Társaság, hogy a kolozsvári városháza idén négy tűzijátékkal készül az újévre, de a kiválasztott helyszínek között olyanok is vannak, amelyek zöld területeket érintenek. Ezek közé tartozik a kolozsvári Hajnal negyedben, és a Keleti parkként ismert természeti övezet is, amely számos élőlénynek ad otthont.


Azonban nem csak a vadon élő állatok rettegnek a drága és rövid ideig tartó tűzijátékoktól és petárdáktól, így számos házikedvenc is áldozatául eshet az évente ismétlődő lényegében szép, de értelmetlen parádénak.

A madártani társaság arra is felhívta a figyelmet, hogy több tanulmány is igazolja, hogy ez a jelenség mekkora hatással van az állatokra. Egy Egyesült Királyságban készült felmérés szerint például a kutyatartók több mint 75 százaléka vette észre a kutyák viselkedésében és hangulatában bekövetkező változásokat: remegnek, túlzottan ugatnak, üvöltenek és sírnak, a gazda árnyékává válnak, vagy éppen ellenkezőleg, különböző bútorok alatt és után menedéket keresnek és sérüléseket okoznak maguknak.

A négylábúak tulajdonosai azt mondják, hogy ezek a megnyilvánulások a szorongást (36%), a félelmet (48%), sőt a túlzott félelmet (30%) okoztak. Nem csoda tehát, hogy a tűzijáték alatt az eltűnt kutyák száma megduplázódik.

A kolozsvári madártani társaság szerint ezért, ha Kolozsvár lakossága és önkormányzata továbbra is okos és innovatív városnak titulálja magát, akkor alternatív megoldást kellene keresnie arra, hogy az emberek is szórakozzanak, de ennek ne az élővilág lássa a kárát. „Ez már megtörtént azokon a helyeken, ahol az emberek megértették, hogy egyes szokások veszélyt jelentenek a környezetükre, ezért változtatniuk kell” – írták.

Később hozzátették, hisznek abban, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a cselekedeteink védtelen élőlényekre gyakorolt káros következményeinek egyértelmű bizonyítékait. Változásra van szükség, hogy a reményteljes kezdet, amire vágyunk magunknak, ne váljon tragédiává más lények számára.



Mi a helyzet azokkal a madarakkal és kisemlősökkel, amelyekkel nap mint nap találkozunk, és amelyek alkalmazkodtak az urbanizált, hangos és vizuális szennyezett környezethez?

A zöldövezetekben sétálva, változatos formájú és színű fajok megfigyelésével a madarak reggeli éneke csökkenti a stresszt, pozitív hatással van hangulatunkra és általában az egészségünkre.

A nemzetközi állatvédelmi szervezet (OIPA) kutatása pedig felhívja a figyelmet arra, hogy különösen az erős, kiszámíthatatlan zaj és kisebb mértékben a fényhatások miatt a petárdák és tűzijátékok negatív hatással van a vadon élő állatokra:

- Holland kutatók 3 egymást követő évben, az évek közötti éjszakán radarképek segítségével nyomon követték a vízimadarak mozgását a védett területeken. Madarak ezrei repültek éjfél után, legalább 45 percig a levegőben tartózkodva, a szokásosnál 5-ször magasabb átlagos magasságban. Még ha a tanulmány nem is számol be a madarak közelgő haláláról, arra a következtetésre jut, hogy a stressz, a magas energiafogyasztás és a tájékozódási képességek elvesztése csökkentheti a madarak túlélési esélyét. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a pirotechnikai események negatív hatása az énekesmadarakra (általában a kis- és közepes méretű madarakra) minden bizonnyal sokkal nagyobb, mint az általuk vizsgált nagyobb madarak esetében.

- Az Újévi Tűzijáték alkalmából a libák és más vízimadarak 70 százaléka menekült el a tóból. A mindössze fél éjszaka megtett távolság meghaladhatja a 100 kilométert is 2018-ban. Ezen az éjszakán egyébként több mint 9000 vízimadár hagyta el a tavat.

- Szélsőséges eset történt 2010-ben az Egyesült Államokbeli Arkansas állambeli Beebe-ben, ahol körülbelül 5000 madár hullott le az égből, mindössze 2,6 km2 területen. Az elemzések bebizonyították, hogy a madarak tömeges halálát különféle tárgyakkal való ütközés okozta, közvetlenül az újév megérkezése alkalmából több tűzijáték elindítása után. A Média hasonló eseményekről számol be Svédországban, Prágában, Rómában, ahol a halál okai közé tartozik a repülés kimerülése.

- Nyugat-Lengyelországban az új év első napján több mint 83 százalékkal csökkent a menedékcsomókban lévő szarkák (Pica pica) száma.

- Az erfurti Állatkertben a fehér orrszarvú (Ceratotherium simum), az afrikai elefánt (Loxodonta africana), a gepárd (Acinonyx jubatus) izgatottabbá vált a tűzijáték során, míg a rágcsálók jó percekig folytatták a nyugalmat.
Tehát a vadon élő állatok reakciói a fokozott figyelemtől a megnövekedett pulzusig, stresszig, szorongásig, félelemig, menekülésig, pánikig, sérülésig, sőt halálig terjednek.

Természetesen a hatás nagysága függ a tűzijáték indításának területétől, a felhasználási helyek számától, a pontok közötti távolságtól és a felhasznált pirotechnikai tárgy típusától, a professzionálisaktól, sokkal zajosabbak, károsabbak a vadon élő fajok számára.

Pontosan ez az oka annak, hogy a környezetvédelmi szervezetek hozzáállása a szabadtéri pirotechnikai eseményekhez megoszlik: egyesek azzal érvelnek, hogy nem károsak, ha nagyobb távolságra kerülnek a fauna szempontjából fontos területektől, mások ellenzik ezeket az eseményeket. A hatóságok által hozott intézkedések ezt az álláspontot tükrözik, és a hatályos jogszabályokkal összhangban a szakmai és magán pirotechnikai bemutatók támogatásától a lézer- és drónbemutatókkal való helyettesítésükig, a hangos tűzijátékok használatának teljes tilalmáig terjednek.

Mit tehetünk?

Szilveszterkor is barátságosak lehetünk a városban élő állatvilággal és természettel, amikor élőben vagy kis képernyőkön megcsodálhatjuk a hatóságok által szervezett előadásokat, és lemondhatunk a tűzijátékok és más pirotechnikai tárgyak egyedi használatáról. Így örülhetünk annak, hogy egyéni erőfeszítéseink, amelyeket összegyűjtöttünk, jelentős következményekkel járnak a természetben. (SOR)

Nyitóképünk az OIPA által bemutatott, petárdák és tűzijátékok használatának drámai következményeit mutatja be Rómában a 2020 és 2021 között, amikor madarak százai estek áldozatul

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >