2022. május 24. keddEszter, Eliza
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A romániaiaknak csak 64%-a hiszi, hogy a klímaváltozást ember okozta

2022. január 19. 17:12, utolsó frissítés: 17:13

A romániai állampolgárok 86%-a gondolja úgy, hogy globálisan jelentős klímaváltozás következett be az utóbbi 30 évben, ami megfelel az objektív adatok valóságának. Azonban lényegesen alacsonyabb azoknak az aránya (74%), akik úgy gondolják, hogy Romániában az elmúlt 30 évben jelentős éghajlatváltozást tapasztaltunk - derül ki a Fenntartható Fejlődés Főosztály közleményéből, amelyben a „Fenntartható Románia” projekt keretén belül végzett legújabb közvéleménykutatás eredményeiről számolnak be.


A megkérdezettek 82%-a úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozásnak jelentős gazdasági hatásai vannak, ami összhangban van az Eurostat által az éghajlattal összefüggő gazdasági veszteségek következményeiről szolgáltatott adatokkal.

Ugyanakkor aggasztó, hogy a megkérdezettek mindössze 64%-a mondja azt, hogy a klímaváltozás ember okozta, gazdasági tevékenység eredménye.



Ez megnehezíti a lakosság több mint egyharmadának meggyőzését, akik nem az emberi tevékenységnek tulajdonítják a környezetromlás okát - írják a közleményben.

A romániaiak alig több mint fele gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozásnak negatív hatásai vannak, ami rávilágít az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatás szükségességére.

"Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie a következő évtizedekben. Az európai politikák fő célja, és nem csak ebben a szegmensben, az éves átlaghőmérséklet növekedésének kordában tartása. Jelentős beruházások várhatóak köz- és magánalapokból erre a célra, ami hatással lesz a társadalom egészére. Ebben a megközelítésben rendkívül fontos az állampolgárok megítélése, akiknek részvétele elengedhetetlen a kihívás leküzdésében" - áll a közleményben.

Az átlaghőmérséklet-eltérés növekedése a felszín közelében nagyobb kiszámíthatatlanságot és szélsőségesebb időjárási eseményeket jelent, amelyek negatív hatással vannak az emberre. Az Eurostat az éghajlattal összefüggő gazdasági veszteségekről szolgáltatott adataiból kiderül, míg 1980-ban európai szinten a teljes veszteség 3,47 milliárd euró volt, 2019-ben már 13,01 milliárd euró - közel négy évtized alatt ezek a veszteségek 3,75-szörösére nőttek.

Egy másik szempont, amelyet figyelembe kell venni, az éves átlagos hőmérséklet, a meteorológiai állomástól függően. Az INS által 18 meteorológiai állomásról szolgáltatott adatok lehetővé teszik a 2018-as évi átlaghőmérséklet összehasonlítását az 1901-2000 közötti időszak átlaghőmérsékletével. A két adat között átlagosan 1,8 Celsius-fok emelkedés látható. Akárcsak globálisan, Romániában is emelkedik a hőmérséklet - írják, kontextusba helyezve a közvélemény-kutatásban szereplő lakossági véleményeket.

Ami az állami fellépés értékelését illeti, az állampolgárok mindössze 23%-a elégedett a közintézményeknek a klímaváltozás hatásainak leküzdésére irányuló tevékenységével. Ebben az összefüggésben biztató, hogy mindössze 3%-uk mondja azt, hogy az állam túl sokat költ az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére. Ami az éghajlatváltozás által leginkább érintett területeket illeti, 35% a mezőgazdaságot nevezi meg, amely valóban az egyik legsebezhetőbb ágazat; 22% az egészségügyet, 12% az erdőt, 8% az oktatást és csak 3% az ipart.

A megkérdezettek 72%-a gondolja úgy, hogy az elmúlt 30 évben a hőmérséklet emelkedett Romániában, amit az INS adatai is alátámasztanak. Hasonlóképpen, 72%-uk szerint ma több az aszály, mint 30 évvel ezelőtt. 52%-uk szerint több árvíz van, mint három évtizeddel ezelőtt, és 46%-uk szerint több tűzeset van. Csak 22% gondolja úgy, hogy több eső esik, mint az elmúlt 30 évben, és csak 1% mondja, hogy többet havazik. Arra a kérdésre, hogy Romániában jelenleg mely szélsőséges meteorológiai jelenségek okozzák a legtöbb negatív hatást, 30% a szárazságot, 18% az árvizet, 16% a viharokat, míg 13% a hőhullámokat nevezte meg.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi megítélésről az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott „Adminisztratív kapacitás 2014-2020” operatív programon keresztül, a Fenntartható Fejlődés Főosztály által koordinált „Fenntartható Románia” projekt keretén belül gyűjtöttek adatokat. A barométer eredményei itt tekinthetők meg. (közlemény/hírszerk)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >