2022. május 24. keddEszter, Eliza
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Fenntarthatónak minősüljön-e az atomenergia? Ezen vitáznak most az EU-tagországok

2022. január 27. 13:56, utolsó frissítés: 13:56

Az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy a nukleáris energiával és a földgázzal kapcsolatos beruházások bizonyos feltételek mellett zöld befektetéseknek minősüljenek - mutat rá egy elemzésében a DPA.


Bár hosszú távú célja az áttérés a megújuló energiaforrásokra, az EB javaslata megosztotta az Európai Unió tagállamait: Franciaország, Svédország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Románia támogatja, Spanyolország, Dánia, Ausztria, Luxemburg és Portugália pedig ellenzi. Nem egyértelmű az álláspontja ebben a kérdésben Németországnak, Belgiumnak, Hollandiának, Olaszországnak, Görögországnak és Ciprusnak.

Franciaország például keményen lobbizott azért, hogy a nukleáris energia is zöld címkét kapjon a taxonómiai rendelet néven ismert uniós befektetési besorolási rendszerben, mert a világ egyik vezető atomenergia-termelőjeként azt reméli, hogy a tervezett új erőműveihez befektetőket tud vonzani.

Svédország is zöld címkét adna az atomenergiának a taxonómiai rendeletben, de többek között jobb javaslatokat is szeretne látni a radioaktív hulladék elhelyezésére.

A szomszédos Finnország jelentős mértékben használja a nukleáris energiát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, és támogatja a felvételét a zöld beruházások listájára.

A lengyel kormány többször is kérte az atomenergia- és földgázprojektek felvételét a zöld beruházások listájára. Az országnak jelenleg nincs atomreaktora, de 2043-ig hatot építene, hogy fokozatosan megszüntesse a szénfelhasználást.

Magyarország régóta szorgalmazza, hogy mind az atomenergiát, mind a földgázt zöld energiaforrásnak tekintsék az EU-ban. Jelenleg egy atomerőművet üzemeltet, és megállapodott az orosz Roszatommal további kettő építéséről. Az ország gázerőműveket is használ az energiatermeléshez.

A Cseh Köztársaság álláspontja szerint az atomenergiára és a földgázra vonatkozó tervezett uniós finanszírozási kritériumok nem elég szigorúak. Az ország az atomenergia szerepének növelését tervezi energiamixében, akárcsak a szomszédos Szlovákia, amely szintén támogatja az atomenergia- és a gázbefektetések felvételét a zöld beruházások listájára.

A szlovéniai Krsko atomerőművet közösen működtető Szlovénia és Horvátország határozottan támogatják az EB javaslatát. Az újabb krskói atomreaktorral kapcsolatos bizonytalan terveket befolyásolhatja a taxonómiai rendelet.

Bulgária jelenleg csak egy atomerőművet üzemeltet, és a taxonómiai rendelet bevezetésével az ország visszatérhet az új, orosz építésű reaktor finanszírozására vonatkozó terveihez, amelyeket forráshiány miatt korábban elhalasztottak.

Románia kifejezetten kérte az Európai Bizottságot, hogy az atomenergia és a földgáz is kerüljön be a taxonómiai rendeletbe. A tucatnyi gázerőművel és egy atomerőművel rendelkező ország további reaktorok építését tervezi.

Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi miniszter úgy véli, hogy a zöld beruházások listája "rossz üzenetet közvetít" az EU megújuló energiára való átállásáról.

A megújuló energiaforrások terén úttörőnek számító Dánia számára az atomenergia egyszerűen nem jöhet szóba.

Ausztria - az atomenergiát erőteljesen ellenző hazai közvéleménnyel összhangban - már jogi lépésekkel "fenyegette" meg az Európai Bizottságot, ha bevezetik a javasolt beruházási kritériumokat. Az ország egyetlen atomerőműve az 1970-es években tartott népszavazás után soha nem működött.

Az "aprócska" Luxemburg is az Európai Bizottság beperelését fontolgatja a javaslata miatt.

Az utóbbi négy állam kormánya közös levélben fejezte ki a tervvel szembeni tiltakozását az Európai Bizottságnak.

Portugália szintén határozottan ellenzi az atomenergia-projektek felvételét a zöld beruházások listájára, de a kormány nem csatlakozott a levél aláíróihoz, amikor lehetősége volt rá.

Németország vegyes jelzéseket küld az EB javaslatáról. A berlini kormány határozottan ellenezte az atomenergia bekerülését a taxonómiai rendeletbe, de a földgázzal kapcsolatos álláspontja attól függ, hogy kit kérdeznek meg erről a koalícióban. Steffen Hebestreit szociáldemokrata (SPD) kormányszóvivő szerint a gázkritériumok összhangban vannak a kormány álláspontjával, míg Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter (Zöldek) szerint a földgázra nincs szükség az uniós taxonómiában.

Belgium nem foglalt állást ebben az ügyben. Az ország 2025-re tervezi a nukleáris energia fokozatos kivezetését, de most vita tárgya, hogy korszerűsítésükkel meghosszabbítsák a jelenlegi atomerőművek élettartamát.

A szomszédos Hollandia ellenzi a földgázprojektek bekerülését a taxonómiai rendeletbe, a gázalapú energiatermelés megszüntetését és a gázerőművek új atomerőművekkel való helyettesítését fontolgatja.

Olaszország még nem foglalt nyilvánosan állást ebben a kérdésben. Az ország néhány évvel ezelőtt lemondott a nukleáris energiáról, de felerősödtek a spekulációk arról, hogy a kormány egyes tagjai támogatják a visszatérést az atomerőművekhez.

A földrengésekkel küzdő Görögország kizárja az atomenergia használatát. Ehelyett a lehető legtöbb földgázt akarja felhasználni, új tárolókapacitást és az országot Ciprussal összekötő vezeték megépítését tervezi. Az utóbbi állam szorosan együttműködik Egyiptommal és Izraellel a gázkitermelésben, amelynek egy részét a vezeték révén könnyen Görögországba lehetne irányítani.(agerpres)

Fotó: Nicolas HIPPERT/Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >