Csatajeleneteket is közvetített már a magyarfenesi gólyakamera
2017. április 13. 14:18, utolsó frissítés: 14:26
A Kolozs megyei Magyarfenes egyetlen gólyafészkének a történései követhetők e héttől élőben az interneten, a clujbird.ro honlapon. A honlapot az Apáthy István Egyesület, és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológia és Ökológia Intézete létesítette és működteti. Az éjjel is látó kamera által 2015-ben egy kolozsvári vörös vércse család mindennapjaiba nyert betekintést a közönség. A kamera mostani felszerelését az Electrica Distributie Cluj áramszolgáltató vállalat illetékesei, és a gólyafészek környékén lakó magyarfenesi önkéntesek segítették.
A román, magyar és angol nyelvű honlap működtetői azt tűzték ki célul, hogy az élőképek mellett rövid bejegyzésekben is rögzítik a gólyafészek eseményeit. Céljuk, hogy az érdeklődők a gólyákon keresztül a természetet is jobban megismerhessék. Hasonló kamerák Maros, Szeben és Temes megyében működnek.
A magyarfenesi gólyafészekbe március 22-én tért vissza a hím gólya, és több mint két héttel később, április 8-án érkezett melléje a tojó. A fészekben április 11-én hajnalban jelent meg az első tojás, de sajnos két napra rá ki is gurult a fészekből, a fészket elfoglalni kívánó idegen gólyákkal vívott csetepaté közben.
A sáromberki gólyafészekben ezzel szemben már két tojás is van.
A gólyamegfigyelés szakmai vezetője, Szabó D. Zoltán, a BBTE oktatója az MTI-nek elmondta: nem ritkák a gólyák közötti csatajelenetek a fészkek körül. A gólyák hároméves korukra lesznek ivarérettek, ekkor jönnek vissza először Afrikából a kikelési helyük környékére. Ha nem találnak fészkelőhelyet vagy párt maguknak, kisebb-nagyobb csapatokba verődve kóborolnak.
"Könnyebb elfoglalni egy jó fészket, mint újat építeni. A jobb helyekért mindig nagy a csata. A jobb fészkek általában egy olyan táplálkozóhely középpontjában vannak, ahol könnyű sok fiókát felnevelni. Minden gólyának az a végső célja, hogy a saját szaporodási sikerét maximalizálja" - magyarázta a biológus.
Szabó D. Zoltán elmondta: 4000-4500 párra becsülik a romániai gólyapopulációt, amelynek nagysága az elmúlt tíz évben nem változott. Elsősorban az erdélyi, partiumi és bánsági fészkek helyzete ismert.
A biológus megjegyezte: nevelő, tudatformáló, információközlő célja van a magyarfenesi kamera felszerelésének. Azt szeretnék, hogy ezzel is közelebb hozzák a természetet az emberekhez. Az éjjel is látó kamera 2015-ben egy kolozsvári vörösvércsecsalád fészkébe nyújtott betekintést. (közlemény, hírszerk., mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!